4000 éve is édesszájúak voltak az emberek: íme a bizonyíték

Olvasási idő kb. 2 perc

Az ókori Egyiptom nemcsak piramisairól és lenyűgöző szobrairól híres, hanem olyan apróbb, de annál izgalmasabb kincsekről is, amelyek bepillantást engednek az akkori mindennapokba. Ilyen különlegesség a világ legrégebbi ismert süteménye, amely több mint négyezer éve készült, és meglepően jó állapotban vészelte át az évezredeket.

A süteményt Meir nekropoliszában találták, egy Pepyankh nevű főtisztviselő sírjában. Pepyankh Pepi II fáraó idején szolgált, akit a történelem egyik leghosszabb ideig uralkodó királyaként tartanak számon. A sírba helyezett étel nem pusztán mindennapi eledel volt: szimbolikus szerepet is betöltött, hiszen a halott túlvilági utazását segítette. 

4000 éves édesség

A lelet első pillantásra inkább kenyérnek tűnt, de összetétele miatt közelebb áll a mai értelemben vett süteményhez. Két kör alakú, körülbelül tíz centiméter átmérőjű lapból állt, amelyek közé mézet, tejet és szezámmagot rétegeztek. Ez a kombináció jóval ízesebb és gazdagabb lehetett, mint egy hétköznapi kenyér.

A 4000 éves süteményre Meir nekropoliszában bukkantak
Fotó: Nick Brundle Photography / Getty Images Hungary

A süteményt két összeillő rézforma között sütötték meg. A formákat előmelegítették, majd közrefogták velük a tésztát, amelyet így egyenletesen ért a hő. A sütés során a nedvesség apró buborékokat hozott létre a forma és a tészta között. Ahogy a finomság kihűlt, ezek a buborékok eltűntek, és a kialakuló vákuum szorosan a fémhez tapasztotta a a tésztát. Ennek köszönhetően a sütemény gyakorlatilag légmentesen zárva maradt, és fenn tudott maradni évezredeken át. 

Édesség és élet 

Az egyiptomiak számára az étel a bőség és az újjászületés jelképe volt. A halotti sírokban elhelyezett kenyerek, sütemények és italok azt szolgálták, hogy a túlvilágon is legyen tápláléka az elhunytnak.

A gondosan elkészített sütemény tehát egyszerre volt mindennapi élvezeti cikk, ugyanakkor erős szakrális jelentőséggel is bírt. 

Ilyen nincs még egy a világon 

A 4000 éves süti egyrészt mindenképpen ritkaság, hiszen az élelmiszerek közül igen kevés maradt fenn ilyen sokáig, ráadásul ennyire jó állapotban. Mindemellett a lelet rámutatott az egyiptomi konyhaművészet fejlettségére is, gazdagította azt a tudásanyagot, amit az egyiptomi vallásról, a halálhoz fűződő viszonyokról tudunk. 

Ha szeretnél még az ókori csodákról olvasni, akkor ne hagyd ki ezt a cikket a piramisokról, amelyek nem egyiptomban vannak.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.