Így forgatták a kardot a nők a középkorban: a kódex a kutatókat is meglepte

Olvasási idő kb. 2 perc

Meghökkentette még a tudósokat is a világ első vívókönyvének utolsó lapján található ábrázolás, ahol nők kardoznak. Ilyet korábban sehol nem láttak.

1270-1320 közé datálják a mai Németország területén megalkotott Walpurgis Fechtbuch, vagy Liber de Arte Dimicatora nevű kódexet, melyet egy időben a londoni Towerben őriztek. A kézirat vulgáris latin nyelven íródott, és címének megfelelően a kardforgatás művészetét mutatja be, férfi és női vívókkal illusztráltan. 

A kardvívás kódexének írója nem ismert egyértelműen, azonban a könyv elején Lutegerus/Ludger név szerepel. A kutatók szerint azonban éppen annyira lehetett az írnok is, mint maga a szerző. A szöveg mellett összesen 32 illusztrált oldal is helyet kapott benne, és ez adja különlegességét is. 

Nők is karddal vívnak a kódex lapjain

A kétoldalas illusztrációk mindegyikén két alak vív párbajt egymással, különböző helyzetekben, különféle fegyverekkel. A jelenetekhez verses történetek is tartoznak. Amint azt Kovács Olivér A kard regénye című munkájában hangsúlyozza, 

Idézőjel ikon

a 14. század Európájában a kardvívás nem a nemesek privilégiuma lehetett,

valószínűleg meg kellett tudnia mindenkinek védeni magát. A képeken ugyanis nemcsak a hadviselésre képes férfiak, de szerzetesek, diákok és nők is fegyvert ragadnak. 

Idézőjel ikon

Lehet, hogy a középkori nők nem is voltak annyira védtelenek?

A közvélekedés értelében ebben az időszakban a nők szinte teljesen alárendelték életüket férjüknek (vagy családjuknak). A középkori társadalom nőkről alkotott képét a Biblia formálta, azonban Európa számos területén háborúk, idegen törzsek dúlták fel az otthonokat, ahonnan a hadra fogható férfiak hiányoztak. 

Az ellenfélhez választhattak kardot a lovagok

Számos, eltérő kialakítású kardot találunk mind a krónikák lapjain, mind a régészeti emlékek között ebből az időszakból. Ezek között akadnak egyenes és hajlított pengével ellátottak,

Idézőjel ikon

és a markolatuk is eltérő volt.

Elképzelhető, hogy a vívási technika is eltért ezek esetén, az pedig az ábrázolások nyomán igencsak valószínű, hogy az ellenfél páncélzatának megfelelően nyúltak az éppen aktuális szablya után. (Címlapképünk illusztráció.)

Tudsz arról, hogy a középkorban 300 év nem is létezett

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha 48 órán át nem alszol

Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.