Meghökkentette még a tudósokat is a világ első vívókönyvének utolsó lapján található ábrázolás, ahol nők kardoznak. Ilyet korábban sehol nem láttak.
A párbajozásról a legtöbbünknek 18–19. századi kalandos és romantikus történetek jutnak eszünkbe, aligha gondolná valaki, hogy az utolsó hivatalos párbajra Európában – melyet stílszerűen kardokkal vívtak – alig több mint ötven évvel ezelőtt, a hippik, a rockzene és az űrverseny időszakában került sor. De min veszett össze annyira két francia politikus 1967-ben, hogy ezzel az ősi módszerrel kívántak elégtételt venni egymáson?
A zongoraművésznek tanuló Elek Ilona az addig férfisportnak tartott vívásban szerezte meg első magyar nőként az aranyérmet az 1936-os berlini olimpián.
Bár idén nincs olimpia, a nemrég véget ért vizes világbajnokság is előhozta belőlünk a szurkolást. Persze, tudjuk, az olimpia az más, sportolónak és szurkolónak is. Magyarország már a legelső, 1896-os olimpián is képviseltette magát, ahol Hajós Alfréd meg is szerezte hazánknak az első két aranyérmet úszás sportágban. Bajnokokról szól kvízünk: te ismered őket?
Érmet ugyan nem szerzett a háromfős magyar csapat, de helytállásukkal, bátor és elszánt küzdelmükkel kivívták a Los Angelesben rendezett ötkarikás játékok közönségének tiszteletét: Petneházy Imre, Somfay Elemér és Benkő Tibor – mint a korabeli sajtó fogalmaz – becsületet szereztek a magyar névnek.
Vendégszerzőnk kipróbálta, mit nyújthat egy élsport a laikusoknak.
