Csáth Géza sírhelye sokáig ismert volt, mára viszont eltűnt. Megmutatjuk, hol állt egykor.
A magyar irodalomban, a zene- és orvostudományban is kiemelkedő értéket képvisel a múlt század fordulójának egyik polihisztora, Csáth Géza munkássága. Azt hihetnénk, hogy kortársaihoz, többek között unokatestvéréhez, Kosztolányi Dezsőhöz hasonlóan az ő végső nyughelye is kiemelt jelentőséggel bír, egyfajta történelmi emlékként. Csáth Gézának azonban nincs sírja.
Csáth Géza a szerbiai Szabadkán, az egykori magyar királyi városi rangot viselő déli kisvárosban látta meg a napvilágot. Apja, aki a város főügyésze volt, ám szenvedélyes zenerajongó is egyben, művésznek szánta. Ugyan már tizenévesen saját maga által szerzett művekkel felvételizett a Zeneakadémiára, a hegedű helyett később mégis az orvoslást választotta, pszichiáter lett. Irodalmi munkássága is jelentős, azonban tragikus élete, és a történelem viharos fordulatai megakadályozták, hogy elismertsége kiteljesedjen. Talán ezért is történhetett, hogy még sírja is az enyészeté lett.
Csáth Géza sírja az enyészeté lett
Csáth Géza élete során számos nehézséggel kényszerült megküzdeni. Tragédiák sora kövezte derékba tört, rövid munkásságát minden területen. Élete utolsó időszakában elméje teljesen megbomlott, megszökött az több kórházból is, ahol emiatt ápolták.
![]()
Haláláról és élete utolsó, tragikus eseményeiről Kosztolányi csak egy közös barátjuk levele nyomán értesült.
Pisztoly, morfium, szökések sora: így teltek utolsó napjai
A feleségével szembeni erőszakos cselekedetei miatt kényszerkezelésre utalták. A városi legendák szerint ismételt szökését követően megpróbált átjutni a szerb-magyar demarkációs vonalon, aztán katonai fogságba esve olyan szert vett be, melynek hatását már nem élte túl. Testét lovas kocsin vitték a szabadkai Nemzeti Kaszinóba, ahol apja épp kártyázott, ő azonosította. Kosztolányi néhai unokatestvére kérésének megfelelően egyes szerveit Budapestre vitte a klinikára, hogy azon kísérletezhessenek, őt magát pedig a szabadkai temetőben, a családi sírboltban helyezték végső nyugalomra.
Csáth Géza tragikus életmódja, függőségei és bomlott elméje miatt sem a későbbi jugoszláv, sem a magyar irodalom számára nem felelt meg példaképként, a sír gondozása így a leszármazottakra és a családtagokra hárult. Az 1970-es években rokonai már nem tudták a kripta fenntartását fizetni, eladták azt egy bunyevác családnak, Csáth Géza csontjainak sorsa is megpecsételődött ezzel.
Csáth Géza életéről ebben a cikkünkben írtunk.
























