Képzeljük el, hogy a dzsungel mélyén, a sűrű növényzet alatt elfeledett városok és települések rejtőznek. Most azonban nem régészek, hanem mesterséges intelligencia segített megtalálni azokat.
Az Amazonas-medence ősi civilizációi évszázadok óta lázban tartják a kutatókat. A terület hatalmas, a növényzet áthatolhatatlan, ezért a felfedezés lassú és nehézkes. Egy nemrég indított nemzetközi verseny azonban új fordulatot hozott: a világ különböző pontjairól érkező csapatok mesterséges intelligenciát hívtak segítségül, hogy feltérképezzék a dzsungel rejtett kincseit.
Így „régészkedett” az AI
A győztes „Black Bean” csapat többféle térképadatot és műholdfelvételt elemzett, majd a GPT-4o mesterséges intelligenciával kerestek ismétlődő mintázatokat. Az AI így meg tudta jósolni, hol lehetnek régészeti lelőhelyek. A végeredmény: 67 új terület, amelyeket érdemes lesz a régészeknek személyesen is megvizsgálni. A csapat munkáját 250 ezer dolláros díjjal jutalmazták.

A technológia nem váltja ki a régészeket, de óriási előnyt adhat nekik. Egy-egy helyszín megtalálása évekig tarthatna, most viszont az AI pillanatok alatt képes szűkíteni a keresést. Ráadásul az esőerdőben sok lelőhely veszélyben van: a növényzet, az erdőirtás és az éghajlatváltozás miatt gyorsan pusztulnak. Az idő tehát sürget, és minden eszköz, ami segít, felbecsülhetetlen értékű lehet.
A mesterséges intelligencia így új szövetségese lehet a régészetnek. Segít rávilágítani arra, hogy az emberiség múltja még mennyi felfedeznivalót rejt. A kihívás most már az, hogy a kutatók felelősen használják az új eszközt, és bevonják azokat a közösségeket is, akiknek a történelmi örökségéről szó van.
Ha kíváncsi vagy a tetoválóra, aki régészeknek segített feltárni egy múmia titkát, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.
























