Bár az őstörténeti elméletek igencsak sokfélék, egy friss, a Harvard Egyetem által végzett kutatás Szibériában talált olyan nyomokat, melyek új adalékokkal szolgálhatnak a magyar nyelvrokonság kutatása számára.
Amint arról a Harvard Gazette-ben megjelent cikk beszámolt, a legújabb archeogenetikai kutatások új távlatokat adhatnak a magyar és a finnugor nyelvek családjának kutatásában.
Mint írják, a vizsgálataik szerint 25 millió ember által beszélt, a finn, az észt és a magyar nyelvet is magában foglaló uráli nyelvcsalád a szibériai Jakutföldről ered, nem az Ural-hegység nyugati feléről. A kutatók több ezer DNS-mintát elemeztek az elmúlt 11 ezer évből, köztük 180 szibériai genomot.
Szibériában élhettek a magyarok ősei a kutatók szerint
Mint vizsgálataik során kiderült, az uráli nyelveket beszélő emberek legkorábbi, ismert közös ősei 4500 évvel ezelőtt éltek Északkelet-Szibériában, a mai Jakutföldön. A tanulmány egyik szerzője, Alexander Mee-Woong Kim hangsúlyozta, hogy ez a terület
„földrajzilag közelebb van Alaszkához vagy Japánhoz, mint Finnországhoz”.
Az eddig ismert, és az általa a szibériai területen frissen gyűjtött DNS-mintákból kiderült, hogy a manapság uráli nyelveket beszélő populációk ugyanazt a genetikai mintázatot hordozzák, amit legkorábban tisztán a 4500 éves jakutföldi DNS-mintákban találtak meg, ráadásul ezek minden más, etnolingvisztikai csoportból hiányoznak.
Ha nemcsak az ősi magyar nyelv kérdései érdekelnek, de a modern szóvicceket is értékeled, ez a cikkük is tetszeni fog.
