100 év után készült fotó a világ legritkább állatáról: így néz ki

Olvasási idő kb. 2 perc

A világ legritkábban látható állatainak egyike nem valami apróság: egy párosujjú patás, amit mindössze 20 évvel ezelőtt sikerült külön fajként leírniuk Afrikában. Nemrég fotó készült róla.

A természetfotózás hosszú története ellenére váltott ki nagy visszhangot az afrikai Upemba-mocsáriantilopról (Kobus anselli) készült felvétel. A BBC tette közzé a ritka fotót. Alig két évtizede sikerült bebizonyítani, hogy egy külön fajt alkot az antilopokon belül ez a különleges állat, amiről eddig csak néhány, a 20. században kilőtt, preparált példányának köszönhetően állt a tudomány rendelkezésére némi képanyag. 

Az eddig ismert egyedeket még 1926-ban, illetve a 40-es években lőttek ki a vadászok. A ritka állatból nem él már sok a kontinensen, kevesebb mint 100 egyedre becsülik a számukat. Más antilopoktól egyébként meglehetősen egyszerűen megkülönböztethetőek, már ha valaki észreveszi a ritka kérődzőket:

a vádlijuk nem csíkos, ráadásul a vállukon lévő pöttyök és foltok is hiányoznak róluk. 

A ritka állatról most először készült fotó a természetben

Amikor a Kongói Demokratikus Köztársaság déli részén található Kamalondo-medencében légi megfigyelést végeztek az Upemba Nemzeti Park munkatársai,

Idézőjel ikon

10 példányát pillantották meg ennek a különleges állatnak.

A fokozottan védett, súlyos veszélyben lévő antilopfaj megismerése során 50 éven keresztül egyet sem észleltek belőlük. A genetikai vizsgálatokat is csak annak a 35 preparált példánynak köszönhetően sikerült elvégezni rajtuk, melyeket jelenleg a természettudományi múzeumokban őriznek. Az antilopkutatást vezető Manuel Weber úgy véli, az Upemba-mocsáriantilop a kipusztulás szélén áll, és ha nem történik nagyon gyorsan valamilyen védelmi beavatkozás, végleg eltűnhet. 

Ha érdekelnek a kihalt állatok, ezt a cikkünket is ajánljuk figyelmedbe. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.