Kegyetlen kínzóeszközből lett a világ legnépszerűbb fitneszgépe

Olvasási idő kb. 3 perc

Akad, aki bármit megtenne, hogy minden áldott nap eljusson a fitneszterembe, és még hőség idején is valamelyik gépen izzassza magát. Igen, tudjuk, ezekben a termekben már jó eséllyel van légkondicionálás, de akkor is.

A kardioedzések haszna már széles körben ismert tény, azt viszont valószínűleg már jóval kevesebben tudják, hogy a futógép valódi kínzóeszköz volt. No nem a fitneszteremben, hanem a 19. század első felében, az angliai börtönökben használták a futópad és a lépcsőzőgép elődjét.

A kínzóeszköz bevezetése a börtönreform része volt

Nagy-Britanniában a 18. és 19. század fordulóján komoly börtönreformokat hajtottak végre: egészen addig az elítéltek alig kaptak enni, és ha éppen nem végezték ki őket, gyakran éhhalált haltak, vagy megfagytak a celláikban, ha a családtagok nem látták el őket. 

A borzalmas feltételeket javítandó, változtattak a rabok étkeztetésén, és nagylelkűen még egy takarót is kaptak.

Noha ez továbbra sem volt ötcsillagos ellátás, de hát nem is ezért kerültek oda az elítéltek. Ugyanakkor sokan nem nézték jó szemmel, hogy a rabok csak heverésznek álló nap, nem csinálnak semmit; attól tartottak, hogy a szegényebb rétegek tagjai csak azért követnek majd el kisebb vagy akár nagyobb bűncselekményeket, hogy megkapják legalább ezt az ellátást. 

A taposómalom a monotonitása miatt vált kínzóeszközzé
Fotó: Wikimedia Commons

Ekkor merült fel az igény az úgynevezett átnevelésre, amelynek célja az lett volna, hogy a rabok hasznosan töltsék az idejüket. Erre éppen kapóra jött William Cubitt brit mérnők találmánya, a taposómalom. Ez egy olyan szerkezet volt, amelynek henger részére a lépcsőfokokhoz hasonlóan deszkákat erősítettek, és ezeken lépkedve lehetett a szerkezetet hajtani, amely alkalmas volt a liszt őrlése mellett a víz emelésére is. Az első ilyen taposómalmot a St. Bury Edmunds börtönben használták és két elítélt hajtotta. Ám a találmány olyan népszerű lett, hogy más börtönök is átvették, ám ekkor már nem csak két, hanem 24 ember „megmozgatására” alkalmas szerkezeteket építettek. 

Így lett kínzóeszköz a taposómalomból

A börtönök vezetői hamar rájöttek, hogy a taposómalom nemcsak a mozgás célját szolgálhatja, de annyira monoton, hogy fegyelmezni is lehetett vele, főleg úgy, hogy az eszközön állásokat alakítottak ki, hogy az elítéltek ne is beszélhessenek egymással. A rabok hosszú órákon át, szótlanul, gyakran a teljes végkimerülésig tapostak, anélkül, hogy ez bármilyen hasznot hajtott volna, hiszen ekkor már a malmot nem kapcsolták össze mással, így az ténylegesen nem szolgált más célt, csak az elítéltek kínzását.

Így nézett ki a taposómalom, a 19. századi brit börtönök kínzóeszköze
Fotó: Wikimedia Commons

A taposómalmot egészen a 19. század végéig használták a brit börtönökben, ám ekkorra már átlagosan hetente egy rab halt bele az eszköz használatába vagy okozott az súlyos sérüléseket, végül 1902-ben, az új börtönszabályozás értelmében betiltották azokat. Az viszont addigra már a tengerentúlon is rendkívül népszerűvé vált, és 1906-ban Claude Hagen feltaláló szabadalmaztatott egy taposómalomhoz hasonló szerkezetet, ám kifejezetten a sportolás céljára. Az a futópad, amit ma használunk, az 1960-as években jött divatba és ma már emberek millió használják világszerte.

A jövő börtöneiben nem taposómalom működik, másképp büntetik majd az elítélteket. Az erről szóló cikkünket itt olvashatod.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.

Testem

Stressz ellen is hatásos ez a mozgás: teljesen újjáépíti az egész testet

Ideje elfelejteni a gépies súlyemelést és a végtelen kardiót, ha valódi változásra vágyunk! A Pilates az a „titkos fegyver”, amely nemcsak a tartásunkat teszi tökéletessé és a hasizmunkat látványossá, hanem a stresszes mindennapok után az elménk is kitisztulhat. Íme, miért vált ez a százéves módszer a modern kor egyik legnépszerűbb mozgásformájává, és hogyan formálhatjuk át vele a testünket anélkül, hogy az ízületeinket tönkretennénk vele.