A válogatósság egy igazán extrém formája jelentkezett a máig népszerű, világhírű francia zeneszerzőnél, Erik Satie-nál, ha ételekről volt szó. De nem csak ebben volt elképesztően különc.
A művészek és a tudósok jelentős része igencsak furcsa szokásokkal bír, elég csak Nikola Tesla extrém mértékű hallására vagy Antonin Dvořák vonatokkal kapcsolatos, bizarr viszonyára gondolnunk. Erik Satie a fehér ételekért rajongott, bár talán helytállóbban fogalmazunk akkor, ha azt mondjuk, ha már muszáj volt ennie, akkor kizárólag ilyeneket fogyasztott. De megvolt rá az oka.
Erik Satie meglehetősen magányos életet folytatott, pedig akkoriban a számára otthont adó Párizsban pezsgett a társasági élet, melyben a művészek kiemelkedő szerepet töltöttek be. A világ minden tájáról özönlöttek a festők, szobrászok, írók, költők és zeneszerzők a francia fővárosba, ami kétségkívül ekkor nyerte el azóta némileg megkopott becenevét, és vált a fények városává.
A fehér szín központi szerepet töltött be Satie életében
Felnőtt életének első időszakában még társasági ember volt Satie is, a Montmartre-on, a helyi művészfaluban bérelt lakást, és olyan emberek társaságában mozgott, mint Mallarmé, Verlaine vagy Debussy. Ahogy öregedett, egyre magányosabbá vált, mintha saját, belső világa zárta volna be fizikailag is a falak közé. Állítólag soha senkit nem engedett be otthonába. Ott régi újságokat és napernyőket halmozott fel, egyik zongoráját pedig szekrényként használta. Kritikusan állt a táplálkozáshoz is, 1913-ban, egy vele készült interjúban nyilatkozott furcsa étkezési szokásairól a La Revue Musicale-ban:
![]()
„Csak fehér ételeket eszem: tojás, cukor, reszelt csontok; elhullott állatok zsírja; borjúhús, só, kókuszdió, fehérvízben főtt csirke; gyümölcspenész, rizs, fehérrépa; kámforos kolbász, tészta, sajt (tejszín), gyapotsaláta és bizonyos fajta hal (bőr nélkül)"
− írta. Naplóját később a pszichiáterek az autizmus spektrumzavar egy különleges kísérő tünete, a színalapú étkezési preferenciák és a szelektív étkezés megismerésére használták.
Ha kíváncsi vagy arra, miként élik életüket napjainkban a neurodivergens emberek, ezt a cikkünket ajánljuk figyelmedbe.
























