Még a világörökséget megörökítő emléktábla is abból a szomolyai kőbányából származó dácittufából készült, amely a híres Kilenclyukú híd építőanyagául is szolgált. Megmutatjuk, miért figyelt fel a világ a mi ősi növényekkel teli Hortobágyunkra.
Huszonhat éve már, hogy Magyarország első, 1973. január 1-jén létrehozott nemzeti parkját az UNESCO 1999. december 2-án felvette a világörökségi listájára. Ekkor a Hortobágyon kívül még 47 ilyen helyszín lett hivatalosan is elismert, mint például a patagóniai Valdés-félsziget, a németországi Wartburg-kastély vagy épp az indiai Darjeeling vasút a Himalájában.
A Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta helyszín 474rev azonosítószámon került be a Világörökség Jegyzékbe, két kulturális kritérium alapján. Az elismerés annak a kivételes kultúrtájnak szól, amelyet a pásztortársadalmak évszázadokon át formáltak, és máig fennmaradt. A külterjes, legeltetéses állattartási formának köszönhetően ma is látható a hortobágyi puszta biológiai sokfélesége, ugyanakkor e táj azt is megmutatja, hogyan tud együtt élni az ember és a természet.
A fellelhető bizonyítékok szerint az ember már a kőkorszakban is itt élt, de a táj arca csak később, a réz- és bronzkor idején változott meg a területen épített kunhalmoknak köszönhetően. A kora középkorban apró falvak létesültek e vidéken, a tatárjárás után azonban teljesen elnéptelenedett. Ekkortól lett a Hortobágy puszta, amelyet csak a 17. század második felétől indult és az Alföldön áthaladó kereskedelmi útvonalak tették élettel telibbé.
Ekkor épült a Kilenclyukú híd és a már ikonikussá vált gémeskutak is.
A nemzeti park több mint 80 ezer hektárjából ma majdnem 75 ezer hektárnyi a világörökség része, ám a park az UNESCO Bioszféra Rezervátuma is. A Hortobágy változatos sziki gyeptársulásai máig a Kárpát-medence legősibb növénytársulásainak számítanak.
Ha azt is szeretnéd tudni, mely magyar települést választották a világ egyik legszebb helyének, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is.
