Magyarországon nőnek a Kárpát-medence legősibb növényei: itt kell keresned

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Még a világörökséget megörökítő emléktábla is abból a szomolyai kőbányából származó dácittufából készült, amely a híres Kilenclyukú híd építőanyagául is szolgált. Megmutatjuk, miért figyelt fel a világ a mi ősi növényekkel teli Hortobágyunkra.

Huszonhat éve már, hogy Magyarország első, 1973. január 1-jén létrehozott nemzeti parkját az UNESCO 1999. december 2-án felvette a világörökségi listájára. Ekkor a Hortobágyon kívül még 47 ilyen helyszín lett hivatalosan is elismert, mint például a patagóniai Valdés-félsziget, a németországi Wartburg-kastély vagy épp az indiai Darjeeling vasút a Himalájában.   

A Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta helyszín 474rev azonosítószámon került be a Világörökség Jegyzékbe, két kulturális kritérium alapján. Az elismerés annak a kivételes kultúrtájnak szól, amelyet a pásztortársadalmak évszázadokon át formáltak, és máig fennmaradt. A külterjes, legeltetéses állattartási formának köszönhetően ma is látható a hortobágyi puszta biológiai sokfélesége, ugyanakkor e táj azt is megmutatja, hogyan tud együtt élni az ember és a természet.

A magyar Pusztában élnek a Kárpát-medence legősibb növényei
Fotó: Dea / C. Sappa / Getty Images Hungary

A fellelhető bizonyítékok szerint az ember már a kőkorszakban is itt élt, de a táj arca csak később, a réz- és bronzkor idején változott meg a területen épített kunhalmoknak köszönhetően. A kora középkorban apró falvak létesültek e vidéken, a tatárjárás után azonban teljesen elnéptelenedett. Ekkortól lett a Hortobágy puszta, amelyet csak a 17. század második felétől indult és az Alföldön áthaladó kereskedelmi útvonalak tették élettel telibbé.

Ekkor épült a Kilenclyukú híd és a már ikonikussá vált gémeskutak is. 

A nemzeti park több mint 80 ezer hektárjából ma majdnem 75 ezer hektárnyi a világörökség része, ám a park az UNESCO Bioszféra Rezervátuma is. A Hortobágy változatos sziki gyeptársulásai máig a Kárpát-medence legősibb növénytársulásainak számítanak.

Ha azt is szeretnéd tudni, mely magyar települést választották a világ egyik legszebb helyének, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?