Halálkapitalizmus: a gyászt a síron túlról kommunikáló chatbot sem enyhíti

Olvasási idő kb. 3 perc

Annyi veszteség ér bennünket életünk során, és ezek között talán a halál a legfájdalmasabb, hiszen visszafordíthatatlan. Hirtelen olyan űr keletkezik, amelyet – elsőre úgy tűnik – semmi nem tud betölteni, a nehéz érzelmeinkre, a gyászra semmi sem hoz enyhülést.

Együtt lenni ezzel a fájdalommal hosszú hetekig, akár hónapokig vagy évekig, rettentő megterhelő. Ahelyett pedig, hogy dolgoznánk a gyászunkkal, inkább kerülőutakat keresünk. És lesz, aki jó pénzért elkísér minket ezekre a mellékutakra: ezek azok a cégek, amelyek például legyártják a chatbotot, ami elhunyt szerettünk stílusában beszélget velünk a „másvilágról”. Ilyen síron túli projekteket mutat be a Mindörökké tiéd című német-amerikai dokumentumfilm, amely a magyar mozikban is megtekinthető. Vélemény.

Racionalitást keresünk az irracionálisban

Amikor meghal valaki, akit szerettünk, akkor foggal-körömmel keressük a kapaszkodókat, a magyarázatot arra, hogy hogyan lehetséges, hogy egy órája, egy napja, egy hete még találkoztunk, még beszéltünk vele, még megöleltük, aztán hirtelen nincs. Hirtelen nem tudunk vele többet beszélni, nem tudjuk megölelni. Ez nem felfogható emberi ésszel, idővel is csak maximum elfogadható. 

A gyász rettentő nehéz mindenki számára
Fotó: Szollár Zsófi / Index

Az ember erre már az idők kezdetekor kreált magának kontextusokat, amelyekkel valamelyest racionalizálta a megfoghatatlant. Van, aki számára ez a mennyország, mások a lélekvándorlásban hisznek. Akadnak olyanok is, akik nem tudják feldolgozni a veszteséget, és önpusztító módszerekhez folyamodnak. És vannak azok, akik pótszereket keresnek a gyászuk feldolgozásának elodázására. 

Mindegy, hogy médiumnak vagy chatbotnak hívjuk

Egy-két évszázaddal ezelőtt, azok, akik halott szeretteikkel szerettek volna „beszélni”, elmentek egy látóhoz, médiumhoz vagy boszorkányhoz, akik fűt-fát ígértek, és megfelelő összegért boldogan eljátszották, hogy megszólalnak az elhunyt nevében. 

Amíg van fájdalom ezen a világon, addig mindig is lesznek olyanok, akik ebből hasznot húznak. 

Ez nincs másképp most sem, csak mára odáig fejlődött a technika, hogy elég kinyitnunk egy ablakot a böngészőnkben, kifizetjük a bankkártyával az összeget, kitöltünk egy adatlapot az elhunytról, például, hogy hogyan szólítottuk, és már kész is. Beszélhetünk a halott párunkkal, nagyszüleinkkel. Ez a Projekt December. A honlap most is él, elérhető, és tíz amerikai dollárt kérnek első körben. Lássuk be, ez még a magyar viszonyok között is piti összeg, kb. négyezer forint, és mit kapunk ma már ennyiért? 

Egy valamirevaló terapeuta, aki ténylegesen segíthet a veszteség feldolgozásában, ennél jóval többe kerül. 

Mit kapunk a pénzünkért?

Nos, ez az, amit senki nem garantál, még a konkrét szolgáltatás megalkotói sem. Itt van nekünk a mesterséges intelligencia, amelyről tudósok is azt mondják, nem értik pontosan a működését. Ezt a rendszert gyúrták össze a fájdalommal, a gyásszal. Ezek után meglepődünk, ha nem úgy működik, ahogy elvárjuk

Az ai csak elodázza a gyász feldolgozását
Fotó: metamorworks / Getty Images Hungary

A film bemutat egy nőt, aki a párját veszítette el, vele kezd csetelni. Egy darabig minden tökéletesen működik, amikor a nő megkérdezi, hol van a férfi. Erre így válaszol a chatbot: a pokolban. Ez a válasz szó szerint sokkolja a keresztény nőt. Nem erre a válaszra számított. 

Ahogy a koreai nő sem, akinek halott kislányát szimulálták egy virtuális valóságban. A nő azt mondja a filmben, muszáj volt még egyszer látnia a lányát. A műsor készítői pedig létrehozták neki. 

Szívszorító és bicskanyitogató egyszerre, ahogy a virtuális valóságban megpróbálja megölelni a gyermekét, de nyilvánvalóan nem sikerül.

Ezt az egész jelenetsort felveszi a cég, és az anya együtt nézi a másik, élő lányával. Nem látom, hogy ez hogyan nem traumatizálja az élő gyermeket, aki pedig a testvérét veszítette el. 

Egyedi módon gyászolunk

Nincs recept arra, mitől lesz könnyebb elviselni egy szeretett személy elvesztését. Talán, ha nem kezelnénk még mindig tabuként az érzelmeinkről való kommunikációt, ha elfogadnánk, hogy a gyász időszaka nehéz, de természetes, hogy nehéz, hiszen a veszteség súlya alatt össze lehet roppanni, akkor azok a cégek, emberek, amelyek a fájdalmunkon élősködnek, nem élnének meg ilyen piszkosul jól.

Ha a témával kapcsolatban még olvasnál: ebben a cikkben szakértőnk arra hívja fel a figyelmet, mit ne mondjunk a gyászolónak. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?