70 éve azt hitték, így élünk majd a 2000-es években

Olvasási idő kb. 2 perc

Negyed évszázada járunk már az új évezredben, azonban korántsem tartunk ott, mint hittük 70 évvel ezelőtt.

A 2000-es évek nemcsak a digitális forradalmat hozták el az emberiség jelentős része számára, hanem számos, a mindennapi életünket megkönnyítő változást. Ha azonban visszatekintünk az 50-60-as évekre, vagy akár csak saját fiatalkorunkra, szinte biztos, hogy ennél sokkal többet vártunk a jövőtől.

Az 50-es években egyre általánosabbá váló tömegtájékoztatásnak, a világháborús gazdasági válságot követő fejlődésnek köszönhetően a kor embere joggal reménykedett abban, hogy egy lineáris progressziónak köszönhetően a jövőben sokkal könnyebbé válik az élet. Bár az ezredforduló még ekkor messze volt, a nagy ugrás egyről a kettőre az évszámot tekintve még fokozta is az elvárásokat.

Másként éljük a 2000-es éveket, mint azt korábban hittük volna

Az 50-es években terjedt el a műanyagok használata, amit joggal tekintettek a világ szinte minden gazdasági problémájára megoldásnak, hiszen korlátlan és kifogyhatatlan alapanyagot reméltek a módszertől, annak környezeti hatásait nem ismerve. A televíziós közvetítéseknek hála hirtelen az egész világ egyre közelebb került hozzánk. Természetesen hazánkban és a keleti blokk más országaiban a világ kicsit mást jelentett, mint a tengerentúlon.

Idézőjel ikon

A hidegháborús versengésnek köszönhető fejlődés mindkét oldalon bizakodóvá tette az embereket az ezredfordulóval kapcsolatban.

Amerikában például tömegek hittek abban már az 1930-as években, hogy sikerül automatizálni a mezőgazdaságot, teljes mértékben, egyfajta farmautomata segítségével. Úgy vélték, egy speciális fejhallgatóval kivetíthetővé válnak a tévéműsorokAz űrrepülés előkészítése, a Holdra szállás sikere után remélték, hogy a Földön kívül is megtelepedik majd az emberiség, az űrkolóniákkal kapcsolatos sci-fi műsorok bár grafikus elemeiket tekintve kezdetlegesek voltak, sokakkal hitették el, hogy mindez valóban megtörténhet. Repülő autók, robotizált hétköznapok, a munkával töltött évszázadokat követően ígérték a pihenés és a tartalmas élet lehetőségét. 

A repülő autókat még most, 60-70 évvel később is éppen annyira várjuk, mint az előző generációk. Ebben a cikkünkben utánajártunk, mikor válhat valóban valósággá. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?