Az utolsó tél, amikor sétálni lehetett a Duna jegén: csodás képeket mutatunk

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Utoljára 1963-ban fagyott be teljesen a Duna, de előtte jó pár olyan tél volt, amikor ez rendre bekövetkezett. Mutatjuk időrendben a képeket: ha már többé nem várható ilyen, legalább csodáljuk meg a múlt század legérdekesebb fotóit!

Azon az 1985-ös téli délelőttön a Balaton olyan volt, mint egy hatalmas, megfagyott kristálytenger. A napsugarak éles fénnyel szikráztak a jégen, miközben a frissen hullott hó ropogása keveredett a gyerekek nevetésével. Apám óvatosan lépett ki a part menti jégre, hosszú bottal próbálva a vastagságot. „Gyere csak, elbír minket” – ösztökélt, és én kicsit félve, de végül követtem. A jég olyan vastag volt, hogy másutt még autókkal is rámerészkedtek. Ez az emlék mindig eszembe jut, amikor a befagyott vizekről hallok. De hogy a Duna? Az szinte elképzelhetetlennek tűnik.

Milyen hideg kell, hogy a Duna befagyjon télen?

1963-ban, a múlt század leghidegebb telén a Duna is teljes szélességében befagyott. Ez a különleges jelenség ma már szinte meseszerűnek tűnik, hiszen azóta többször nem történt meg, hogy Európa egyik legnagyobb folyója ilyen mértékben megadta volna magát a télnek.

1963. A Ráckevei-Dunáról kitermelt jégtáblákat a Taksonyi Földműves Szövetkezet vermeibe szállítják, ahol egy évre elegendő muníciót szolgáltatnak a hűtéshez
Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Ahhoz, hogy a Duna vize befagyjon, rendkívüli hideg szükséges. Több héten át tartó mínusz 15 °C alatti hőmérsékletnél van csak esély rá, hogy a folyó sodrása ellenére is megálljon a víz mozgása. Az 1963-as tél kivételes volt: a hőmérséklet egyes napokon –25 fok alá is süllyedt, és a dermesztő hideg hetekig kitartott. A Duna jegének vastagsága helyenként elérte a 20–25 centimétert, ami elegendő ahhoz, hogy gyalogosan biztonságosan közlekedjenek rajta az emberek.

Hány olyan tél volt, amikor befagyott a Duna?

A középkorban, amikor még nem léteztek hidak vagy kompok, a folyó befagyott vize adott lehetőséget az embereknek arra, hogy rövidebb úton közlekedjenek vagy éppen szórakozzanak. Egész vásárokat rendeztek a jégen, ahol kereskedők és kézművesek kínálták portékáikat, miközben a környező falvak lakói gyűltek össze a különleges eseményre.

A képre kattintva megnyílik a galéria, de utána folytatódik még a cikk is.

Galéria ikon

8

Galéria: A téli Duna a múlt században
Fotó: Közlekedési Múzeum / Venczel Jánosné

Az egyik legkorábbi ismert történelmi esemény a Duna jegén 172-ben történt, amikor a rómaiak teljes seregükkel – lovastul, kocsistul – keltek át a folyón, hogy megküzdjenek a barbárokkal. 1242-ben már mi, magyarok vesztettünk rajta ezen, amikor a tatár hadak ismételték meg ezt a mutatványt, minek következtében folytatni tudták hódításukat az ország nyugati felében. De a Duna jégtakarója később is fontos szerepet játszott: 1458 januárjában a folyó jegén gyűlt össze a nemesség, hogy királlyá válasszák Hunyadi Mátyást. Az esemény szimbolikus jelentőséget is kapott, hiszen a természet ereje és a politikai akarat egy különleges pillanatban találkozott. 

1956. Gyerekek nézik a jégtáblákat a Dunán
Fotó: Fortepan / Bolvári László

A 19. században a jégzajlás rendszeresen megnehezítette vagy éppen megkönnyítette a közlekedést. Az 1838-as nagy pesti árvizet is ez okozta, miután az eltorlaszolt csepeli szigetcsúcsnál a jég több emelet magasságban halmozódott fel, és közben fentről elindult az olvadás. A korabeli télies időjárási viszonyok között nem volt ritka, hogy a folyót gyalogosan, szánnal, sőt néha lóvontatta szekerekkel szelték át az emberek. 1945 telén Budapest ostromakor a szovjetek is a jégen átkelve jutottak át a Margit-szigetre, hiába robbantották fel a németek az odavezető Margit hidat. 

Meddig biztonságos a jég?

A jég vastagságát tekintve általános szabály, hogy 10 centiméternél vékonyabb jégre nem szabad rámenni. A Duna esetében azonban a sodrás és az örvények miatt ez az érték még nagy biztonsági kockázatot jelent. Az 1963-as befagyás idején a vastag jégréteg helyenként több kilométer hosszú szakaszokon vált járhatóvá, ám a szakértők akkor is óva intettek az óvatlan átkeléstől. Azóta pedig a klímaváltozás okozta enyhébb telek miatt hasonló jelenség nem fordult elő. Aki tehát arra bazíroz, hogy egyszer majd ő is száraz lábbal kelhet át a Dunán, azt el kell, hogy keserítsük: a globális felmelegedés következtében nem valószínű, hogy a jövőben bármikor is újra teljesen befagyhatna a folyó.

Ha tetszett ez a képgaléria, ajánljuk a befagyott Balatont bemutató összeállításunkat is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!
Címkék
Offline duna tél jég

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.