Az utolsó tél, amikor sétálni lehetett a Duna jegén: csodás képeket mutatunk

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Utoljára 1963-ban fagyott be teljesen a Duna, de előtte jó pár olyan tél volt, amikor ez rendre bekövetkezett. Mutatjuk időrendben a képeket: ha már többé nem várható ilyen, legalább csodáljuk meg a múlt század legérdekesebb fotóit!

Azon az 1985-ös téli délelőttön a Balaton olyan volt, mint egy hatalmas, megfagyott kristálytenger. A napsugarak éles fénnyel szikráztak a jégen, miközben a frissen hullott hó ropogása keveredett a gyerekek nevetésével. Apám óvatosan lépett ki a part menti jégre, hosszú bottal próbálva a vastagságot. „Gyere csak, elbír minket” – ösztökélt, és én kicsit félve, de végül követtem. A jég olyan vastag volt, hogy másutt még autókkal is rámerészkedtek. Ez az emlék mindig eszembe jut, amikor a befagyott vizekről hallok. De hogy a Duna? Az szinte elképzelhetetlennek tűnik.

Milyen hideg kell, hogy a Duna befagyjon télen?

1963-ban, a múlt század leghidegebb telén a Duna is teljes szélességében befagyott. Ez a különleges jelenség ma már szinte meseszerűnek tűnik, hiszen azóta többször nem történt meg, hogy Európa egyik legnagyobb folyója ilyen mértékben megadta volna magát a télnek.

1963. A Ráckevei-Dunáról kitermelt jégtáblákat a Taksonyi Földműves Szövetkezet vermeibe szállítják, ahol egy évre elegendő muníciót szolgáltatnak a hűtéshez
Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Ahhoz, hogy a Duna vize befagyjon, rendkívüli hideg szükséges. Több héten át tartó mínusz 15 °C alatti hőmérsékletnél van csak esély rá, hogy a folyó sodrása ellenére is megálljon a víz mozgása. Az 1963-as tél kivételes volt: a hőmérséklet egyes napokon –25 fok alá is süllyedt, és a dermesztő hideg hetekig kitartott. A Duna jegének vastagsága helyenként elérte a 20–25 centimétert, ami elegendő ahhoz, hogy gyalogosan biztonságosan közlekedjenek rajta az emberek.

Hány olyan tél volt, amikor befagyott a Duna?

A középkorban, amikor még nem léteztek hidak vagy kompok, a folyó befagyott vize adott lehetőséget az embereknek arra, hogy rövidebb úton közlekedjenek vagy éppen szórakozzanak. Egész vásárokat rendeztek a jégen, ahol kereskedők és kézművesek kínálták portékáikat, miközben a környező falvak lakói gyűltek össze a különleges eseményre.

A képre kattintva megnyílik a galéria, de utána folytatódik még a cikk is.

Galéria ikon

8

Galéria: A téli Duna a múlt században
Fotó: Közlekedési Múzeum / Venczel Jánosné

Az egyik legkorábbi ismert történelmi esemény a Duna jegén 172-ben történt, amikor a rómaiak teljes seregükkel – lovastul, kocsistul – keltek át a folyón, hogy megküzdjenek a barbárokkal. 1242-ben már mi, magyarok vesztettünk rajta ezen, amikor a tatár hadak ismételték meg ezt a mutatványt, minek következtében folytatni tudták hódításukat az ország nyugati felében. De a Duna jégtakarója később is fontos szerepet játszott: 1458 januárjában a folyó jegén gyűlt össze a nemesség, hogy királlyá válasszák Hunyadi Mátyást. Az esemény szimbolikus jelentőséget is kapott, hiszen a természet ereje és a politikai akarat egy különleges pillanatban találkozott. 

1956. Gyerekek nézik a jégtáblákat a Dunán
Fotó: Fortepan / Bolvári László

A 19. században a jégzajlás rendszeresen megnehezítette vagy éppen megkönnyítette a közlekedést. Az 1838-as nagy pesti árvizet is ez okozta, miután az eltorlaszolt csepeli szigetcsúcsnál a jég több emelet magasságban halmozódott fel, és közben fentről elindult az olvadás. A korabeli télies időjárási viszonyok között nem volt ritka, hogy a folyót gyalogosan, szánnal, sőt néha lóvontatta szekerekkel szelték át az emberek. 1945 telén Budapest ostromakor a szovjetek is a jégen átkelve jutottak át a Margit-szigetre, hiába robbantották fel a németek az odavezető Margit hidat. 

Meddig biztonságos a jég?

A jég vastagságát tekintve általános szabály, hogy 10 centiméternél vékonyabb jégre nem szabad rámenni. A Duna esetében azonban a sodrás és az örvények miatt ez az érték még nagy biztonsági kockázatot jelent. Az 1963-as befagyás idején a vastag jégréteg helyenként több kilométer hosszú szakaszokon vált járhatóvá, ám a szakértők akkor is óva intettek az óvatlan átkeléstől. Azóta pedig a klímaváltozás okozta enyhébb telek miatt hasonló jelenség nem fordult elő. Aki tehát arra bazíroz, hogy egyszer majd ő is száraz lábbal kelhet át a Dunán, azt el kell, hogy keserítsük: a globális felmelegedés következtében nem valószínű, hogy a jövőben bármikor is újra teljesen befagyhatna a folyó.

Ha tetszett ez a képgaléria, ajánljuk a befagyott Balatont bemutató összeállításunkat is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!
Címkék
Offline duna tél jég

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.