Az utolsó tél, amikor sétálni lehetett a Duna jegén: csodás képeket mutatunk

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Utoljára 1963-ban fagyott be teljesen a Duna, de előtte jó pár olyan tél volt, amikor ez rendre bekövetkezett. Mutatjuk időrendben a képeket: ha már többé nem várható ilyen, legalább csodáljuk meg a múlt század legérdekesebb fotóit!

Azon az 1985-ös téli délelőttön a Balaton olyan volt, mint egy hatalmas, megfagyott kristálytenger. A napsugarak éles fénnyel szikráztak a jégen, miközben a frissen hullott hó ropogása keveredett a gyerekek nevetésével. Apám óvatosan lépett ki a part menti jégre, hosszú bottal próbálva a vastagságot. „Gyere csak, elbír minket” – ösztökélt, és én kicsit félve, de végül követtem. A jég olyan vastag volt, hogy másutt még autókkal is rámerészkedtek. Ez az emlék mindig eszembe jut, amikor a befagyott vizekről hallok. De hogy a Duna? Az szinte elképzelhetetlennek tűnik.

Milyen hideg kell, hogy a Duna befagyjon télen?

1963-ban, a múlt század leghidegebb telén a Duna is teljes szélességében befagyott. Ez a különleges jelenség ma már szinte meseszerűnek tűnik, hiszen azóta többször nem történt meg, hogy Európa egyik legnagyobb folyója ilyen mértékben megadta volna magát a télnek.

1963. A Ráckevei-Dunáról kitermelt jégtáblákat a Taksonyi Földműves Szövetkezet vermeibe szállítják, ahol egy évre elegendő muníciót szolgáltatnak a hűtéshez
Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Ahhoz, hogy a Duna vize befagyjon, rendkívüli hideg szükséges. Több héten át tartó mínusz 15 °C alatti hőmérsékletnél van csak esély rá, hogy a folyó sodrása ellenére is megálljon a víz mozgása. Az 1963-as tél kivételes volt: a hőmérséklet egyes napokon –25 fok alá is süllyedt, és a dermesztő hideg hetekig kitartott. A Duna jegének vastagsága helyenként elérte a 20–25 centimétert, ami elegendő ahhoz, hogy gyalogosan biztonságosan közlekedjenek rajta az emberek.

Hány olyan tél volt, amikor befagyott a Duna?

A középkorban, amikor még nem léteztek hidak vagy kompok, a folyó befagyott vize adott lehetőséget az embereknek arra, hogy rövidebb úton közlekedjenek vagy éppen szórakozzanak. Egész vásárokat rendeztek a jégen, ahol kereskedők és kézművesek kínálták portékáikat, miközben a környező falvak lakói gyűltek össze a különleges eseményre.

A képre kattintva megnyílik a galéria, de utána folytatódik még a cikk is.

Galéria ikon

8

1917. Hajógyári munkások az Újpesti-öböl jegén vájnak csónakázható csatornát
Galéria: A téli Duna a múlt században
Fotó: Közlekedési Múzeum / Venczel Jánosné

Az egyik legkorábbi ismert történelmi esemény a Duna jegén 172-ben történt, amikor a rómaiak teljes seregükkel – lovastul, kocsistul – keltek át a folyón, hogy megküzdjenek a barbárokkal. 1242-ben már mi, magyarok vesztettünk rajta ezen, amikor a tatár hadak ismételték meg ezt a mutatványt, minek következtében folytatni tudták hódításukat az ország nyugati felében. De a Duna jégtakarója később is fontos szerepet játszott: 1458 januárjában a folyó jegén gyűlt össze a nemesség, hogy királlyá válasszák Hunyadi Mátyást. Az esemény szimbolikus jelentőséget is kapott, hiszen a természet ereje és a politikai akarat egy különleges pillanatban találkozott. 

1956. Gyerekek nézik a jégtáblákat a Dunán
Fotó: Fortepan / Bolvári László

A 19. században a jégzajlás rendszeresen megnehezítette vagy éppen megkönnyítette a közlekedést. Az 1838-as nagy pesti árvizet is ez okozta, miután az eltorlaszolt csepeli szigetcsúcsnál a jég több emelet magasságban halmozódott fel, és közben fentről elindult az olvadás. A korabeli télies időjárási viszonyok között nem volt ritka, hogy a folyót gyalogosan, szánnal, sőt néha lóvontatta szekerekkel szelték át az emberek. 1945 telén Budapest ostromakor a szovjetek is a jégen átkelve jutottak át a Margit-szigetre, hiába robbantották fel a németek az odavezető Margit hidat. 

Meddig biztonságos a jég?

A jég vastagságát tekintve általános szabály, hogy 10 centiméternél vékonyabb jégre nem szabad rámenni. A Duna esetében azonban a sodrás és az örvények miatt ez az érték még nagy biztonsági kockázatot jelent. Az 1963-as befagyás idején a vastag jégréteg helyenként több kilométer hosszú szakaszokon vált járhatóvá, ám a szakértők akkor is óva intettek az óvatlan átkeléstől. Azóta pedig a klímaváltozás okozta enyhébb telek miatt hasonló jelenség nem fordult elő. Aki tehát arra bazíroz, hogy egyszer majd ő is száraz lábbal kelhet át a Dunán, azt el kell, hogy keserítsük: a globális felmelegedés következtében nem valószínű, hogy a jövőben bármikor is újra teljesen befagyhatna a folyó.

Ha tetszett ez a képgaléria, ajánljuk a befagyott Balatont bemutató összeállításunkat is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!
Címkék
Offline duna tél jég

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.