Nemecsek Ernőnek adta ki magát a nyugdíjas papucskészítő, még autogramot is osztogatott

Olvasási idő kb. 7 perc

Józsika-Jezsek Ferenc még attól sem riadt vissza, hogy a Corvin Áruházban három forintért dedikálja Molnár Ferenc regényét a mit sem sejtő, gyanútlan úttörőknek, azt állítva: az író róla mintázta Nemecsek Ernő alakját.

Az 1960-as évek elején különös perről cikkezett a magyar sajtó. Egy papucskészítő bedolgozó, bizonyos Józsika-Jezsek Ferenc indította az író Hollós Korvin Lajos ellen. Józsika-Jezsek azt állította: valójában róla mintázta Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk vézna testalkatú, kis növésű, szőke Nemecsek Ernőjét.

Ki lehetett a valódi Nemecsek?

Molnár Ferenc sohasem árulta el, ki volt legismertebb regényének valóságos modellje. A korszakban a budapesti címjegyzék szerint öt-hat család is élt a városban ezzel a vezetéknévvel. Egyesek Molnár gyerekkori barátját, Feiks Jenőt sejtették a főhős alakja mögött, mások az osztálytársat, Eleőd Tihamért, aki egy alkalommal a lábát törte, amikor a grundra szökött. Molnár egyik nyilatkozatában azt állította, Nemecsek modellje a valóságban meghalt az 1919-es spanyolnáthajárványban, máskor pedig Flaubert-t idézve kijelentette: „Nemecsek Emma én vagyok.”

Józsika-Jezsek Ferenc arcképe a Magyarország című lapban, 1936-ban
Fotó: Arcanum adatbázis

"Tisztára Nemecseknek érzem magam"

Jezsek Ferenc 1936-ban kereste fel személyesen a Magyarország szerkesztőségét, dalköltőként és szabómesterként mutatkozott be, és bejelentette: néhány társával együtt megalakítja a Pál utcai fiúk asztaltársaságot. A „kövér, kedélyes ember” anekdotákat is mesélt, hogy hitelesebbé tegye állítását, miszerint ő „az egyik főmacher”: Télen bemásztunk a hullaházba. Valamelyik nap két falhoz támasztott hullát találtunk a pince sarkában. Megdobáltuk őket kőlabdával. Erre az egyik megmozdult. Még ma sem felejtettem el, milyen eszeveszetten menekültünk akkor a pincéből. Később kiderült, hogy a hullák élő altisztek voltak.”A férfi azt is felidézte, amikor a grundon rendszeresen feltűnt „egy különös, monoklis bácsi”, aki cigarettát osztogatott nekik, miközben figyelte tevékenységüket, és akitől nagyon tartottak, mert meg voltak győződve róla, hogy titkosrendőr.

Jezsek Ferenc (aki csak akkor lett Józsika, amikor dalokat kezdett írni) már ekkor, 1936-ban elhintette: Molnár az ő és egy bizonyos Rostási Károly alakjából gyúrta egybe Nemecsek Ernő figuráját. „A Rostási halt meg, de én voltam az, aki kémkedett. Szép idők voltak azok...

Idézőjel ikon

Most negyvenhat éves vagyok, de még ma is vannak napok, amikor tisztára Nemecseknek érzem magam.”

A testes, nagydarab, barna szemű Józsika-Jezsek és Nemecsek között nagyon kellett keresni a hasonlóságot, mert azon kívül, hogy mindketten a Józsefvárosban laktak, és mindkettejük apja szabómester volt (bár Józsikáé katonai szabó), nem sok egyezés mutatkozott.

Józsika-Jezsek Az Est fényképén 1937-ben
Fotó: Arcanum adatbázis

Színesedő emlékek

1937-ben Az Est című lap közölt egy fotót a testes „Nemecsekről”, ahogy katonai egyenruhában koszorút nyújt át Darvas Lilinek. Ezután a fasizálódó Magyarországon már nem feltétlenül csengett jól Molnár Ferenc neve, így Józsika-Jezsek egy időre félretette Nemecsek-identitását, és csak az 50-es évek végén jelentkezett újra, miután az utolsó hitelesnek tartott Pál utcai fiú (Ágoston Dezső) elhunyt. A hírt, hogy Nemecsek él, először az Esti Hírlap lebegtette meg 1959-ben, amikor nosztalgikus hangvételű cikkben merengett azon, hogy „vajon hány ezüst hajú Pál utcai katona” koszorúzza meg a József körúton álló ház emléktábláját Molnár Ferenc halálának évfordulóján. „Kevesebben már, mint egy kézen az ujj. Ott lesz Nemecsek (Jezsek volt az ő neve, ebből lett Nemecsek, s mint Józsika Ferkó – 40-50 éve már – ő szerezte a »Látod-e babám«, a »Hideg szél fúj, édesanyám«, meg a »Lányok a legényt« és még sok régi dalt)” – írta a lap, majd felidézte a beszélgetést „az ősz hajú Nemecsekkel”, akihez közben megérkezett az úttörők küldöttsége is, akiket a 69 éves „Nemecsek bácsi” szívélyesen és lelkesen fogadott. De a papucskészítő bedolgozó más lapokban is hangzatos kijelentéseket tett:

Idézőjel ikon

„Olyan boldog az öregkorom. Gyermek vagyok megint. Mindig a gyerekek vesznek körül. Néha úgy érezem, mindenki az én gyermekem.”

Innentől kezdve „Nemecsek” egyre népszerűbbé vált. Százával kapta a meghívókat: gyárak, iskolák, kultúrházak keresték meg, közönségtalálkozókon vett részt, és készségesen felelgetett a riporterek kérdéseire, egyre színesebbé szőve „nemecseksége” történetét: „Molnár Ferenccel, a híres íróval én ismerkedtem meg először. Apám szabó volt, és mindig én szállítottam haza az író élesre vasalt nadrágját. Ő mindig leültetett és a grundról kérdezgetett. Nála ittam először habos kávét. (…) Molnár Ferenctől kaptuk az első igazi labdát. (…) A regény első kiadásának megjelenésekor Molnár Ferenctől mindannyian egy dedikált példányt kaptunk. Mikor újból találkoztunk, mondtam neki: „Feri bácsi, én nem haltam meg, élek”. – Nem baj, fiam – válaszolta az író –, így jött ki a lépés, a valóságban annál tovább élsz majd” – állította például 1960-ban a Kisalföldnek nyilatkozva. A lap közölte a dalköltő egyik – nem éppen Molnár Ferenc-i magasságokba emelkedő – dalszövegét is:

Nagy újság van az alvégen.

Két hold ragyog fenn az égen,

Szegény kutyák most nem tudják,

Este melyiket ugassák.”

Három forintért dedikált, de sonkát is elfogadott

Ekkoriban már három forintért dedikálta A Pál utcai fiúk példányait a Corvin áruház előcsarnokában, sőt, a Gittegylet „eredeti”, 1902-es pecsétjét is beütötte a hiszékeny és lelkes gyerekek könyveibe. Előkerültek gyerekkori fényképei, „Nemecsek” felirattal a hátoldalon – az, hogy se vékony, se alacsony, se szőke nem volt (már akkor sem), hanem inkább izmos, barna és magas, sem őt, sem a hozzá fordulókat nem zavarta. Hazai és nemzetközi iskolások csoportjait fogadta lakásán, majd arra hivatkozva, hogy otthona nem elég reprezentatív ezekhez az eseményekhez, a VIII. kerületi tanácstól új lakást igényelt, természetesen a Pál utcában. Az őt meglátogató gyerekektől nemcsak pénzt, de libákat és sonkát is elfogadott.

Az ál-Nemecsek három forintért dedikálta Molnár regényét

Rendőri besúgó és nyilas főtörzsőrmester

Nem ő volt az egyetlen ál-Nemecsek, de kétségkívül ő volt a legügyesebb, akinek ténykedéséről végül az író Hollós Korvin Lajos rántotta le a leplet az Élet és Irodalomban, 1962-ben. Hollós Korvin nehezményezte, hogy Józsika-Jezsek hamis identitásával „házal” különböző intézményeknél, ha pedig valaki kételkedni merészelt az ő „nemecsekségében”, „azzal fojtotta bele a szót, hogy ő nemcsak »Pál utcai fiú«, hanem nyugalmazott rendőrszázados is! Ez utóbbi állítása persze szintén valótlan, de csodálatosképp mégis elég volt ahhoz, hogy a firtatókat elnémítsa.” Az első írás után rengeteg tanú jelentkezett Hollós Korvinnál, akiktől Józsika-Jezsek különböző viselt dolgairól értesülhetett: kiderült, hogy mind a Budai Dalárda, mind a 32-esek gyalogezrede kizárta soraiból, 1916-tól kezdve hivatásos rendőri besúgó volt, 1944-ben pedig nyilas főtörzsőrmesterként tört a Szerzői Jogvédő Hivatal jogtanácsosának életére, miután kiderült: nem ő szerezte azokat a bizonyos nótákat, így nem jogosult a jogdíjra sem. Arról, hogy melyik volt az a nóta, amely kétségkívül Józsika-Jezsek nevéhez fűződik, szintén Hollós Korvin Lajos írt: „1944. március 19-én ódát írt és zenésített Hitler Adolfhoz, majd kottástul expressz ajánlva Berlinbe küldte a címzettnek.”

Megírta A Pál utcai fiúk folytatását

Az 50-es évek végén Józsika-Jezsek arra szánta el magát, hogy megírja 800 oldalon A Pál utcai fiúk folytatását. Regényét a Móra Kiadónál tervezte megjelentetni, gépírónőjének viszont „elfelejtett” fizetni: „azzal vitte el tőle a munkát, hogy egy órán belül elhozza az érte járó munkadíjat, de ez az óra mindmáig nem telt le.”

Idézőjel ikon

A Móra elutasította a gyengének ítélt regényt, ekkor Józsika-Jezsek az őt meglátogató úttörőket biztatta, „hogy telefonon sürgessék a könyv kiadását a Móránál, amelynek titkársága két héten át majd megőrült az ostromtól.”

Hollós Korvint a fenti állításaiért Józsika-Jezsek Ferenc beperelte. A tárgyaláson az ál-Nemecsek nem jelent meg, feltűnt viszont Molnár Ferenc húga, Molnár Erzsébet, aki elmondta: „Bátyám nem beszélt arról, hogy a hős megírására mi inspirálta, de tudtam gyermekkori élményeiről, hiszen láttam őket játszani a grundon. Feiks Jenő és más régi barátai gyakran felkeresték, de a grundon abban az időben, tehát felnőtt korában, játszadozó gyerekekkel nem érintkezett. Jezsek Ferenc nevű szabómesterről sohasem hallottam. Az sem történt meg, hogy ennek a szabónak a fia hozzánk vasalt ruhát felhozott volna.” Molnár húga felidézte azt is, hogy 1939-ben jelentkezett nála egy férfi, aki Nemecseknek mondta magát, amikor azonban ezt tudatta Molnárral, az író figyelmeztette: ne higgyen senkinek. Molnár Erzsébet szavaiból kiderült az is, hogy 1959-ben Józsika-Jezsek ismét felkereste, azt állítva, hogy a rendőrségtől jött, amikor azonban beengedte a lakásába, közölte: „Én vagyok Nemecsek.” A pert végül a 74 éves papucskészítő elveszítette: „A bíróság a felperes keresetét elutasította és megállapította, hogy nem adhatott élményanyagot az írónak regényéhez és nincs bizonyítéka arra, hogy Molnár Ferenc róla mintázta volna meg Nemecsek alakját.” (Borítókép: Anthony Kemp brit gyerekszereplő Nemecsek Ernő szerepében, az első magyar-amerikai koprodukciós film, A Pál utcai fiúk forgatásán. Fortepan, Szalay Zoltán.)

A Pál utcai fiúk első filmváltozatát 1917-ben forgatták, természetesen még némafilmként. Ennek érdekessége, hogy a szereplők között feltűnik Papír Magda művésznéven a későbbi írónő, Szepes Mária is. Ha az ő sorsáról is olvasnál bővebben, ezt a cikket ajánljuk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.