Egy görög filozófus a legenda szerint annyira nevetett a saját viccén, hogy ez a halálát okozta. Eszünkbe se jutna, hogy egy jóízű nevetés megölhet, nézzük, hogyan történhetett ez.
Hallottál már olyat, hogy valaki halálra nevette magát? Ez viszonylag ritka, de a nevetés szívleállást, fulladást vagy eszméletvesztést okozhat. Már az ókor óta jegyeztek fel ilyen eseteket, az egyik Khrüszipposzhoz, a sztoikus filozófushoz kapcsolódik, aki a 143. olimpia idején, 73 évesen halt meg.
Orvosok szerint az ártatlannak tűnő nevetés több olyan tünetet is kiválthat, amelyek halálhoz vezethetnek. A nyúltvelő egy részén, pontosabban a híd (pons) és a nyúltvelő (medulla) területén szövetelhalást (nekrózist) idézhet elő, ami végzetes lehet. Emellett az izomtónus elvesztése (atónia) és az eszméletvesztés (amelyet gelasztikus szinkópénak, vagyis nevetés okozta szinkópénak is neveznek) a kisagy sérülését idézheti elő, amibe szintén bele lehet halni.
A viccébe halt bele a filozófus
Khrüszipposz több mint 700 írásos művet hagyott maga után, bár ezek közül egy sem maradt fenn, csak későbbi szerzők műveiben idézett elméletek formájában. Alapos gondolkodása miatt gyakran mindkét oldalt megvizsgálta egy érvelés során, ezért is tartották a sztoikus iskola tekintélyes alakjának.
A filozófus i. e. 279 körül született Soliban, a törökországi Mersin város közelében. Athénba költözött, és Kleanthész, a sztoikus iskola vezetőjének tanítványa lett. Mestere halála után ő vette át az iskola vezetését i. e. 230 körül.
A halála igazán rejtélyes, két magyarázat is létezik rá, az egyik szerint a túlzott nevetéstől halt meg. A vicc, ami a végét jelentette, a következő volt: miután meglátta, hogy egy szamár megette az összes fügéjét, Khrüszipposz azt mondta valakinek, hogy itasson bort a szamárral. Ezután annyira nevetett, hogy szó szerint belehalt. Az esettel részletesen foglalkozik az Értekezés a nevezetes filozófusokról, amelyet Diogenész Laertiosz írt:
Egyesek azt mondják, hogy mértéktelen nevetés okozta a halálát. Mivel látta, hogy a szamara fügét eszik, azt mondta az asszonyának, hogy adjon a szamárnak tiszta bort inni, majd olyan hevesen nevetett, hogy meghalt.
Diogenész Laertiosz prózaibb magyarázattal szolgált Khrüszipposz tragikus végét illetően, szerinte valójában a túl sok hígítatlan bor vette el a filozófus életét, amit az ünnepségen ivott meg.
Tényleg meghalhatunk a nevetéstől?
Az ilyen típusú halál még a modern világban is előfordul, például a 70-es években Bill Oddie The Goodies című komédiasorozata miatt egy Alex Mitchell nevű brit néző szívrohamot kapott egy félórás, szívből jövő nevetés után. Az orvosok később Mitchell lányát hosszú QT szindrómával (LQTS, a szív elektromos rendszerének rendellenessége) diagnosztizálták, amely vélhetően az apja halálához is hozzájárult.
Egy másik esetben, még 1920-ban az ausztrál Arthur Cobcroft halt meg nevetés közben, amikor az 1915-ös és az 1920-as árakat hasonlította össze. Az orvosok szerint szívelégtelenség okozta a halálát, amelyet a túlzott nevetés váltott ki.
Zeuxisz, egy i. e. 5. századi görög festő állítólag saját Aphrodité-ábrázolásánál halt meg nevetve, amely az istennőt idős nőként ábrázolta – egyesek szerint az istenek büntették meg így a tette miatt.
Valószínűleg sosem derül ki, hogy Khrüszipposz valóban a nevetéstől halt-e meg, mindenesetre elég ironikus, hogy a sztoikus gondolkodó, aki az érzelmi fegyelmet tanította, a pillanatnyi féktelen öröm miatt veszíthette az életét.
Érdekelnek még a furcsa történelmi sztorik? A francia király úgy gondolta, hogy üvegből van, folyamatosan attól rettegett, hogy összetörik. Ismerd meg a történetét ebből a cikkünkből.
