Ha ma élne, talán polgárpukkasztónak neveznénk Diogenészt, aki mindent megtett annak érdekében, hogy már korában is őrültnek bélyegezzék. A görög filozófus nemcsak a természetes életmódot hirdette, hanem a társadalmi normákat és a luxus minden formáját is elutasította.
Egy görög filozófus a legenda szerint annyira nevetett a saját viccén, hogy ez a halálát okozta. Eszünkbe se jutna, hogy egy jóízű nevetés megölhet, nézzük, hogyan történhetett ez.
Geoffroy de Lagasnerie filozófus két barátjával könyvet írt arról, miért jobb ötlet baráti kapcsolatokra építeni az életet a család helyett.
Ebben a kvízben megmérettetheted a tudásod: mennyire tudod, a szállóigévé vált vagy kevésbé ismert filozófiai állítások kiktől származnak?
Minden diák ismeri a derékszögű háromszög befogóival és átfogóival kapcsolatos Pitagorasz-tételt, kevesen tudják viszont, hogy az ókor legzseniálisabb matematikusa igen színes életet élt, egy számokat istenítő szekta vezére volt, aki saját magának is isteni származást tulajdonított, a téziseire rácáfolók megölésétől sem riadt vissza, és megtiltotta híveinek a lóbab fogyasztását.
Három könyv, sok-sok felismerés és egy beszélgetés. Nekem ez kellett ahhoz, hogy észrevegyem a „vakfoltjaimat”. Könyvajánló és interjú Török-Szabó Balázs filozófussal.
Az ókor nagy gondolkodói ősz szakállú, tógás figuraként élnek az emlékezetünkben – kevesen tudják, hogy Szókratész, Platón, Anaxagorasz és a többi jól ismert férfi filozófus mellett a nők is kivették részüket a bölcselet tudományából, és több jelentős életművet is adtak a filozófiatörténet számára.
Mi az élet értelme? Milyen alapelvek mentén éljük a mindennapjainkat? Milyen kapaszkodókhoz nyúlunk nehéz helyzetekben? Könyvekhez, valláshoz, eszmerendszerekhez? Mutatunk egy online lehetőséget, ahol mindez egyszerre van jelen.
Az élet nagy morális dilemmáit boncolgató cikksorozatunk második kérdése: Mi a véleménye a halálbüntetés intézményéről és gyakorlatáról? A mai fejezetben Tim Crane ateista filozófiaprofesszor válaszát olvashatod.
