Mi az élet értelme? Milyen alapelvek mentén éljük a mindennapjainkat? Milyen kapaszkodókhoz nyúlunk nehéz helyzetekben? Könyvekhez, valláshoz, eszmerendszerekhez? Mutatunk egy online lehetőséget, ahol mindez egyszerre van jelen.
A terápia szó a jelenleg is használt értelmében orvos által végzett gyógyító kezelésként értelmezhető. A szó alapvető, görög jelentése (therapeia) azonban ennél sokkal nagyobb teret ad: gondoskodást, gyógyítást, figyelmet is jelent. Épp ezért amikor biblioterápiáról ejtünk szót, akkor olyan szakértőket, képzett könyvtárosokat képzeljünk magunk elé, akik egy-egy olvasmány ajánlásával, megbeszélésével segítenek más szemszögből rálátni az életünkre, a problémáinkra, így segítenek beszélni az érzéseinkről. A filoterápia a nagy filozófusok gondolatai, művei alapján igyekszik mélyebb, tágabb megértést adni a helyzeteknek. Bialkó László Gergő e kettőt ötvözi az online térben.
A 37 éves székesfehérvári férfi újságíróként, publicistaként, buddhista tanítóként, oktatóként vágott bele saját ötlete nyomán a Szelíd Buddha filobiblio-terápiás csoport létrehozásába. Laci vallástörténeti és filozófiai szakirányon végzett, s idén összehasonlító filozófia szakon folytatja tanulmányait, miközben kipróbálta magát az informatikus-könyvtáros szakon is. A karantén ideje alatt a Nietzsche és a buddhizmus közti viszonyrendszerről, főbb filozófiai alapfogalmakról kezdett videókat megosztani, amik a várthoz képest nagy nézettséget hoztak.
Meglepődtél azon, hogy ilyen sokan kedvelték a videóidat?
Próbáltam úgy beszélni a videókban, hogy a filozófia ne szikár, száraz módon kerüljön előtérbe, hanem inkább az irodalom és a filozófia határán mozogjunk – ezt Nietzsche esetében könnyű is megtenni, hiszen a legjobb tollú filozófus volt, akit az irodalom is számontart. A videókra olyan sok hozzászólás érkezett, hogy kiderült, van igény a csoportos beszélgetésekre is. Az volt a célom, hogy szervezőként és amolyan moderátorként legyen szerepem ezekben a beszélgetésekben, de figyelembe vettem a tagok konstruktív hozzászólásait, kérdésfelvetéseit is. Ítélkező vita, amibe bele kellett volna avatkoznom, eddig nem történt, a csoport és a terápia lényege pont a szelídség.
Ezért Szelíd Buddha a csoport neve?
Inkább azért, mert úgy gondolom, hogy az egyik legrosszabb dolog, amivel árthatunk magunknak, az az, hogy görcsösen viszonyulunk magunkhoz. A szelídség, amit a Buddha is képviselt és tanított, elsőként önmagunk felé kell hogy irányuljon, s persze ezután mások felé is. Ugyanakkor nem kell valakinek buddhistának lennie ahhoz, hogy csatlakozzon a csoporthoz. Én a buddhista attitűdön, vagy ezen keresztül is látok dolgokat, de eddig a beszélgetéseken a buddhizmusról nem is volt szó. A vallás persze szóba került mint terápiás lehetőség, vagy kultúrtörténeti szempontból, de semmiféle elköteleződés nincsen semmilyen irányban, a csoport vallásfüggetlen. A tagoknak mind van valamilyen tapasztalatuk különböző alternatív terápiákról, és van világnézetük, de a közös, amit én kiemelnék, az a nyitottság és az együttérzés. De ez sem annyira spirituális vagy keleti dolog: Karl Jaspers német pszichiáter és filozófus szerint vitázni csak szeretettel lehet.
Miért pont filobiblio-terápia?
Külföldön sok helyen népszerű mind a biblio-, mind a filoterápia. Magyarországon is léteznek filozófiával foglalkozó kávéházak, és vannak biblioterapeuták is, de a két terület csak elvétve keveredik, ha egyáltalán... Az én csoportom talán pont amiatt tud újdonságként hatni és különleges lenni, hogy ötvözi az irodalmat, az abban rejlő terápiás lehetőségeket a filozófiával. Az ötletet részben Irvin D. Yalom A Schopenhauer-terápia című könyve adta, ahol egy pszichiáter és egy, a filozófiával magát gyógyító páciens kezelik egymást egy csoportterápia keretében. Eddig három online ülésünk volt, átlagosan nyolc taggal, van köztük orvos, fogorvos, ügyvéd, gyógypedagógus, filozófus. Előre megbeszéljük, hogy mi az a könyv, amit mindannyian elolvasunk, az utóbbi két alkalommal ez Yalom és Schopenhauer egy-egy műve volt, majd elkezdünk erről, illetve a műben leírt kérdésekről beszélgetni. Olyan filozófusokat igyekszem választani – persze a tagok ajánlása is fontos szerepet játszik –, akiket az irodalomban is nyilvántartanak, és ezen a filozófia-irodalom tengelyen mozognak. Gondolkodunk azon is, hogy ugyanerre nemcsak könyveket, tanulmányokat használhatnánk, de filmeket is. A beszélgetések során a másik perspektívájának megismerése, megértése, a szellemi párbeszéd és az érzelmi szál is lényeges. Viták persze vannak, de a tagok nem ítélkeznek és nem vesznek össze egymással, a nyitott, együttérző attitűd nagyon fontos.
Hogyan kerülitek el, hogy tanóraízű legyen egy-egy alkalom?
A csoport nagy előnye a gyakorlatiassága. A filozófia valóban lehet száraz, elvont és szinte érthetetlen is, ugyanakkor az antik görög világban ez egyfajta életmódként, életszemléletként létezett, a filozófia átszőtte a mindennapi tevékenységeket. Minden ember keresi az értelmet az életében, akkor is, ha nem is egyetemi környezetben. A tagokkal együtt érkezik a beszélgetésekbe a személyesség, az érzelmi oldal – nem véletlen, hogy a tagok nagy része nő. A filozofálást jellemzően férfitevékenységként tartják számon, de a csoportunkhoz természetesen bárki csatlakozhat nemtől, vallástól és előképzettségtől függetlenül, akár úgy is, hogy előzetesen el sem olvasta az adott könyvet.
