A viccek sokszínű családjában sajátos helyet foglalnak el a faviccek, amelyek szándékos bárgyúságuk, képtelen logikájuk révén bosszankodással vegyes derültséget keltenek. Elkerülhetetlenül szubjektív válogatásunkban megpróbáltuk összeszedni a 10 legfájdalmasabbat.
A nevetés nemcsak a kedélyállapotodon javíthat, hanem az egészségügyi állapotodon is: kutatások szerint a szív anyagcsere-folyamataitól kezdve az agyműködésig számos testi funkcióra van jótékony hatással.
Egy görög filozófus a legenda szerint annyira nevetett a saját viccén, hogy ez a halálát okozta. Eszünkbe se jutna, hogy egy jóízű nevetés megölhet, nézzük, hogyan történhetett ez.
A csiklandozás különös testérzet, az apró ingereknek köszönhetően mindenki másképp reagál. De vajon igaz-e a városi legenda, miszerint végzetes esetben akár bele is halhatunk?
A nyelvtörők régóta a kedvenc nyelvi játékok közé tartoznak, már a Krisztus előtti 2. századból is ismerünk rá példát: O Tite tute Tati tibi tanta tyranne tulisti. Azért a magyar nyelvű gyöngyszemek ismerősebben csengenek, és ha bele is törik a nyelvünk, a szívünkhöz közelebb állnak. De vajon melyek a legnépszerűbbek? Minél nehezebb, annál jobb?
Röhögés, kacagás, vihogás, hahotázás, viháncolás – nevezzük is akárhogy a nevetést, egy biztos: ha olyan helyzetekben tör ránk, ahol nem számítunk rá, esetleg nem illik, és még megfékezni sem tudjuk, akkor az bizony igencsak kínzó. De szívesen emlékszünk vissza rá, hiába volt ciki vagy épp nem odavaló. Cikkünkben ezúttal olyan helyzeteket gyűjtöttünk egy csokorba, amikor nem tudtuk abbahagyni a nevetést.
A nevetés kétségkívül ragadós, azonban sohasem volt annyira fertőző, mint Tanganyikában 1962-ben, amikor vártatlan és különös nevetésjárvány söpört végig az ország déli részén. A „betegség” iskolákban terjedt, és hónapokon keresztül tombolt.
Nem is gondolnánk, hogy a mimikának és a viselkedésnek mennyivel nagyobb hatása lehet mindennapi kapcsolatainkra, mint a kimondott szavaknak, pedig így van. A legfrissebb kutatások szerint ráadásul egyetlen, pár perces gesztus az, ami igazán számít.
Az örök élet utáni vágy az emberiséggel egyidős. Vallások alakultak ennek mentén, koroktól, származástól, anyagi helyzettől és hiedelmektől függően számtalan próbálkozással éltek és élnek annak érdekében, hogy kiderüljön, lelassíthatóak-e a fizikai folyamatok. A bölcsek köve ugyan nincs nálunk, de elárulunk egy titkot: akad egy mozdulat, amivel tehetünk az öregedés ellen.
Biztos hallottad már, hogy valaki azt mondja: „menten belehalok a nevetésbe”. Most megtudhatod, hogy ennek mekkora a valós esélye.
Ezerféle kacajunk és nevetésünk létezik, azonban három fő típust különböztet meg a tudomány. Az egyik kifejezetten alattomos funkcióval rendelkezik.
Gyerekkorban az ember átlagosan négyszázszor nevet egy nap, ám ezzel szemben felnőttkorra ez a szám átlagosan 15-re csökken, holott éppen felnőttkorban lenne nagy szükség az egészség effajta védelmére. Igen, a nevetés nemcsak arra jó, hogy az ebédszünet jobb hangulatban teljen, hanem valóban hat az egészségünkre. Ideje tehát megnézni hatvanadszorra is a Jóbarátokat, vagy többet lenni azokkal az ismerőseiddel, akiktől mindig jókedved lesz.
