Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az örök élet utáni vágy az emberiséggel egyidős. Vallások alakultak ennek mentén, koroktól, származástól, anyagi helyzettől és hiedelmektől függően számtalan próbálkozással éltek és élnek annak érdekében, hogy kiderüljön, lelassíthatóak-e a fizikai folyamatok. A bölcsek köve ugyan nincs nálunk, de elárulunk egy titkot: akad egy mozdulat, amivel tehetünk az öregedés ellen.
A mosoly az egyik legérthetőbb világnyelv, bárhol is járjunk, mindenhol megértik, hogy érezzük magunkat, ha elmosolyodunk. Apró mozdulat, mellyel számtalan érzelmet fejezhetünk ki vagy olvashatunk le a körülöttünk élő emberek arcáról. Az örömöt, a boldogságot, az elégedettséget, de még a zavart vagy a szégyenérzetet is arcizmaink segítségével közvetítjük a környezetünk felé. Az arc negyvenhárom izma közül akár mindegyiket felhasználhatjuk, de egy apró félmosolyhoz mindössze 5-6 izompár megmozdulása is elegendő. Ha szeretnénk sokáig élni, mosolyogjunk sokat, a kutatások szerint ugyanis a vidám emberek akár hét évvel tovább élhetnek!
Nem kell mindig szívből jönnie
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói nemrégiben részt vettek egy olyan nemzetközi kutatássorozatban, mely négyezer ember adatait elemezve igazolta, hogy még a mesterségesen létrehozott mosoly is valódi, természetes jókedvet képes előidézni. Az eredményeik kultúrától függetlenek. Elmondhatjuk tehát, hogy a világon minden egyes ember képes arra, hogy tudatosan beindítsa a szervezetében azokat a hormonális folyamatokat, melyek képesek lehetnek a test öregedési folyamatait is meggátolni.
Arcizommozgás a hosszú élet titka?
Már napi félórányi nevetés felér egy könnyebb edzéssel, különös tekintettel az idősebb nőkre. Az ELTE PPK egyik másik, de a mosolygással összefüggő vizsgálatában a mosoly okozta izommunka és a jógázás élettani hatásait hasonlították össze, létrehozva egy mosolygós jógafajtát, a Hahaha-jógát. A tapasztalatokról a Baltic Journal of Sport and Health Sciences folyóiratban számoltak be. A kutatás során pulzusmérő eszközökkel figyelték meg a résztvevők fizikai állapotváltozásait, így az is kiderült, hogy már önmagában az, amikor valakit Hahaha-jógázni láttak, jótékony hatással volt a testi folyamatokra, a megfigyelők energiafelhasználása megegyezett egy-két könnyű edzés által keltett energiamennyiséggel. Ezzel bebizonyosodott, hogy a nevetés puszta vizuális élménye is képes pozitív érzelmeket előidézni, ezért ha mást nevetni látunk, az ránk is jó hatással lesz.
A második kísérletben egy igazi, budapesti jógakurzus szépkorú résztvevőit vizsgálták. Az eredmények szerint elegendő volt mindössze egy foglalkozáson részt venni ahhoz, hogy mérhetően javuljon a jógázók hangulata, csökkenjen a stressz-szintjük és a negatív érzelmeik. A jókedv kedvezően hatott az egészségi állapotukra is, szinte ugyanannyi energiát égettek el a nevetős jóga közben, mint ha ugyanannyi ideig kerékpároztak volna.
A mosolygás izommunka
Nem véletlen, hogy egy-egy igazán vidám pillanat után szinte izomlázat érzünk, a mosolygás, a nevetés ugyanis számtalan izomcsoportot érint. A szájzugban található apró gödröcske mozdul először, ezt követhetik a szem és a száj körüli izmok, akár mind a negyvenhárom, ilyenkor már a járomcsonti, a szájzugemelő és felsőajak-emelő izom is működésbe lép. Vannak, akik a szemükkel is mosolyognak, mások az egész testüket bevetik érzelmeik kifejezésére.
A michigani Wayne Egyetem kutatói a mosolygás okozta energiafelhasználás és a hormonális változások testünkre gyakorolt hatásit vették górcső alá. Kiderült, hogy akár hét évvel is megnőhet a várható élettartam, ha a szánk sarka mindennap rendszeresen felfelé görbül.
A mosoly aszimmetriájának oka lehet, hogy az őszinte, szívből jövő mosoly inkább az érzelmi készségekért felelős jobb agyféltekéből indul, ezért inkább az arc bal oldalán jelentkezik, míg a tudatos, domináns bal agyféltekéből induló mosoly esetén inkább a jobb oldalon
– fogalmazta meg Reglődi Dóra, a Pécsi Tudományegyetem Anatómiai Intézetének kutatóorvosa és igazgatója a National Geographicnek.
Faciális feedbacknek nevezik azt a hipotézist, mely a kutatások alapján beigazolódni látszik. E szerint a mosoly nemcsak kifelé mutatja érzelmeinket, de befelé is hat, és a környezetünket is pozitív irányba befolyásolhatja. A mosoly ugyanis különféle hormonális reakciókat indít be a testünkben, endogén opiotid peptideket szabadít fel, melyek képesek kellemes hangulatba hozni minket. Ezek egyike, az endorfin stresszcsökkentő és immunerősítő hatásával képes az öregedést is meggátolni. Nevessünk sokat, hiszen immár tudományos tény, hogy a rendszeres mosolygás a hosszú és boldog élet egyik záloga!
