42 százalékkal növeli a demencia kockázatát, ha nem kezeled ezt

Olvasási idő kb. 2 perc

Nem is gondolnánk, hogy a jó hallás mennyire befolyásolja szellemi képességeinket. Még a demencia kockázata is nagyobb, ha nem foglalkozunk romló hallásunkkal.

A hallásvesztés egyre gyakoribbá válik az életkor előrehaladtával, csakúgy, mint a demencia kockázata, és egy tanulmány szerint a hallókészülék viselése csökkenti a demencia kockázatát a nagyothallóknál.

Kisebb a demencia kockázata

Egy nemrég megjelent tanulmányban a kutatók több százezer, különböző szintű halláskárosodással küzdő ember egészségügyi adatait vizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál, akik nem használtak hallókészüléket, 42 százalékkal nagyobb volt a demencia kialakulásának kockázata12 éven belül, mint azoknál, akik használták.

A jó hallás a demencia kockázatát is csökkenti, ezért fontos a hallókészülékek használata
Fotó: peakSTOCK / Getty Images Hungary

Úgy gondolják, hogy a hallókészülék viselése tompíthatja a halláskárosodásnak a kognitív funkciókra gyakorolt káros hatásait. 

Ezért fontos a jó hallás

A kínai, ausztrál, japán, texasi, pakisztáni és egyesült királyságbeli kutatók nemzetközi csapata szerint a hallókészülék viselésének valódi előnyei a demencia elleni védelemben továbbra sem világosak, de felvetették annak lehetőségét, hogy késleltetheti a kognitív hanyatlást azáltal, hogy megakadályozza, az agy más területeinek túlterhelését.

Ez a kognitív túlterhelésként ismert hipotézis azt állítja, hogy a hallássérült felnőttek agyának keményebben kell dolgoznia, hogy ugyanazokat az információkat megértse, mint az átlagos hallásúaké, ami annyira megterhelheti az agyat, hogy nem tud más funkciókat is ellátni.

Az új tanulmány során a kutatók 2009-től kezdődően gyűjtöttek információkat a hallókészülék használatáról az összes résztvevőről, míg előtte csak a hallássérültekről.

Azok az emberek, akik 2009 előtt nem számoltak be hallásproblémáról, valószínűleg azért tették ezt, mert hallókészüléket használtak, ami arra utal, hogy a hallókészülék használatának előnyeit a demencia elleni védekezésben alábecsülték. 

A társas kapcsolatokban is fontos, hogy jól halljuk egymást
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

A kínai csapat kutatása több mint 500 000, 40 és 69 év közötti önkéntes adatain alapult, amelyeket az Egyesült Királyság Biobankjában tároltak. Ez egy olyan adatbázis, amely mélyreható genetikai és egészségügyi információkat tartalmaz az ott élő emberekről egy hosszú távú tanulmány részeként, amely azt vizsgálja, hogyan befolyásolják a genetikai és környezeti tényezők a betegségek kialakulását.

Azoknál a hallássérülteknél, akik nem használtak hallókészüléket, 1,7 százalékos volt a demencia kialakulásának kockázata, szemben a hallásproblémákkal nem rendelkező vagy hallókészüléket használók körében 1,2 százalékos kockázattal.

A tanulmány vezető szerzője, Dongshan Zhu professzor, a Shandong Egyetemről azt mondta:

Idézőjel ikon

„Tanulmányunk az eddigi legjobb bizonyítékot szolgáltatja arra vonatkozóan, hogy a hallókészülékek minimálisan invazív, költséghatékony kezelést jelenthetnek a halláskárosodás demenciára gyakorolt potenciális hatásának csökkentésére.”

Az eredmények rávilágítanak a hallókészülékek korai bevezetésének sürgősségére, amikor valaki halláskárosodást tapasztal.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Jakab Viktória
Jakab Viktória
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!