Megették a szentképeket a magyarok, hogy meggyógyuljanak

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Különleges szokások kötődnek az elmúlt évszázadok népi vallásosságához. Nem kétséges, hogy még a legfurcsábbak közül is kiemelkednek a breverlek és az ehető szentképek, melyektől oly sokan gyógyulást reméltek egykor.

Oltalomlevélnek is nevezik latin neve nyomán az ehető szentképeket. A breverlek mellett elhelyezett lenyelhető szentképektől gyors gyógyulást és védelmet reméltek több száz esztendeje élt tulajdonosaik. Néhányat most mi is megmutatunk közülük. 

Meglehetősen bizarrnak tűnik mai szemmel nézve, hogy egykor szentek képmását fogyasztották el gyógyulást remélve a betegek. A szokás hazánkban is elterjedt, a váci Tragor Ignác Múzeumban többet is találunk belőlük, ott egy különleges eseménysorozatnak köszönhetően maradhattak fenn. 

Az egykori váci domonkos templom altemplomából is kerültek elő ehető szentképek
Fotó: Kiss Marietta Panka

Ehető szentképektől remélték a gyógyulást

A ritka, barokk kori egyházi amulettek, a breverlek szokása német nyelvterületről érkezett hazánkba a sok, betelepült németajkú lakossal együtt, a 17-18. században. Nevük eredete a littera brevis, azaz rövid, tömör levél VIII. Orbán pápa egykori kinyilatkoztatásán alapul, eredetileg a kisebb jelentőségű kérdésekkel foglalkozó pápai bullákat nevezték így. A lapocskákat védelmező amulettként viselték, és szükség szerint lenyelhető szentképeket is tartalmaztak sok, egyéb segítő amulett mellett.

A breverlek, azaz a kilencosztatú szentképek minden részét egy-egy segítő szent képmásával díszítették, Loyolai Szent Ignác, Padovai Szent Antal, Szent Benedek, Szent Anasztáz és a legismertebb pestisszentek is megjelentek az apróra hajtogatható papíron, melyet a hívők egy része magán hordozott díszes zsákocskában vagy szelencében. 

A lapocskákat védelmező és áldást közvetítő eszközként használták, amelyek védetté tették a rossz külső hatásokkal és a betegségekkel szemben a viselőjüket.

A koporsókba rejtve rózsafüzéreket, breverleket és szentképeket is találtak
Fotó: Kiss Marietta Panka

A váci múmiák mellett is találtak ilyen szentképeket

A váci szentképek 1994-ben kerültek elő a Fehérek temploma egy rég elfeledett altemplomából, több száz múmia koporsóiból. Az ő spontán mumifikálódásukhoz véletlenek sorozata kellett: az osszárium kialakítása biztosította a folyamatosan 8-10 fokos hőmérsékletet, miközben egy szűk járaton keresztül az enyhe szellőzés is megmaradt. Mivel a fenyőkoporsókat faforgáccsal bélelték ki, a keletkező nedvesség sem rontotta a holttestek állapotát, azok képesek voltak kiszáradni. A temetések egyik kellékeként a lenyelhető szentképeket, azaz a fém-, illetve textiltokokba rejtett breverleket is elfalazták a koporsókkal együtt. 

A váci múmiákról készült videónkat itt megnézheted:

Szakralitás és mágia a magyar néphagyományban

Nem csak Vácott bukkantak breverlekre, S. Lackovits Emőke, a Népi vallásosság a Kárpát-medencében című kötetben megjelent  tanulmányában a Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Iparművészeti Gyűjteményének hasonló tárgyai kapcsán gyűjtötte össze, mit is érdemes tudni a német nyelvterületen Schluckbildnek is nevezett, hasonló funkciót betöltő szentképekről. Mivel abból a korból viszonylag kevés használati tárgy maradt fenn, a kevés, épen megmaradt magyar leletanyag jelentősége is igencsak nagy. 

A kis amulettként funkcionáló bőr, textil vagy fém breverltartókban nemcsak a már említett segítő szentek képeit helyezték el egykor, hanem gyógynövényeket, a szerencsésebbek faszilánkokat is, melyek állítólag a keresztfából származtak. Az egyes darabokat különböző ünnepeken szentelték fel, olyan, bélyeg nagyságú, apró szentképek mellett, melyek egy-egy kegyhely, például Mariazell vagy Maria-Tafer kegyhelyét ábrázolták, esetleg konkrét szenteket.

A magyarul eszcetlnek is nevezett Schluckbildek funkciójukat már nevükben is viselték, hiszen tulajdonosaik megették, lenyelték őket.

Idézőjel ikon

"Többnyire 3x8 db apró képecskéből álltak, amelyek levághatók voltak. Egész íveket nyomtak belőlük, és így árusították őket. Az egészet az eredeti kegyképhez vagy kegyszoborhoz érintették, illetve megszentelték, ami által szentelménnyé lettek. Szükség esetén levágtak belőlük egyet, és lenyelték, hogy a gonosz, a betegség kiűzettessen általuk az ember testéből."

– összegezte tanulmányában S. Lackovits Emőke.

A szentképeket, gyógynövényeket tartalmazó breverlt az ing alatt, a testen viselték. Nyakba akasztva, a ruhára függesztve vagy a rózsafüzérre erősítve hordták.

Titok volt, hogy mi van benne a gyógyító szentképeken kívül

A breverl viselője nem tudta, hogy a tasak mit tartalmaz, ugyanis a viselés szabálya előírta, hogy felnyitni csak akkor szabad, ha a benne lévő, segítő tartalomra igazán szükség van. A szakemberek szerint ennek betartására enged következtetni az is, hogy viszonylag nagy számban maradtak fenn olyan darabok, amelyeket valóban soha nem nyitottak fel.

Idézőjel ikon

Minden breverl akkor vált hathatós védelemmel felruházott eszközzé viselője számára, ha egyházi áldásban részesült.

Ezzel olyan védő, bajt elhárító erőt tulajdonítottak neki, amely viselőjét minden testi és lelki veszélytől, a természetből jövő veszedelmektől, tűztől, víztől, betegségektől és a démonoktól egyaránt megvédte. Gyógyító erszény és oltalomlevél volt egyszerre, sőt a katonákat megoltalmazta az ellenséges golyóktól, ezért golyófogónak is mondták. 

Ha kíváncsi vagy arra, miként éltek az első világégés során harcoló katonák, és miért nem hadakoztak egy bizonyos napon, olvass tovább!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.