Johannes Bücklert, más néven Schinderhannest a „német Robin Hoodként” emlegetik. Az utókor úgy festette le őt, mint egy szeretetre méltó gazembert, aki jó, sőt önzetlen okokból megszegi a törvényt, és ezáltal inkább szimbólummá vált, mint emberré. Azonban az ő története egy rablóvezéré, nem pedig egy hősé.
Nem csak német Robin Hood becenévvel illették a Schinderhannesként is ismert Johannes Bücklert, a 19. század fordulóján a Rajna-vidéken pusztítást végző törvényen kívülit mások úgy is emlegették, mint Johannes, a gyilkost, Johannes, a Rajna rablóját.
Bückler feltehetően a 18. század végén született Miehlenben (a pontos évszám bizonytalan, néha 1778-nak, néha 1783-nak adják meg). Apja elszegényedett katonaszökevény volt, anyja pedig piti tolvaj. Ő maga is korán a bűnözés felé fordult: tinédzserként rajtakapták, hogy bőröket lopott el a cserzőtől, akinél tanonc volt.
A német Robin Hood, avagy Schinderhannes
Bückler hamar eljutott a betöréses lopásokig és a fegyveres rablásokig. A Schinderhannes becenév – amely a nyúzást jelentő „Schinderei” szóból származik – nem az erőszakos bűntetteire utal, hanem a cserzős korszakára. Annak ellenére, hogy valójában nem nyúzta meg áldozatait, az igazság az, hogy Schinderhannes nem volt Robin Hood. Egy önző csaló volt, akit a kapzsiság motivált. De népi hős lett akkor, amikor Németországnak ez a része francia uralom alá került, bár méltatlanul, de a megszállókkal szembeni ellenállás jelképe lett.
Mit követett el Schinderhannes?
Schinderhannes Rajna-vidék-szerte elkövetett bűntettei között marha- és lótolvajlás, zsarolás, rablás és gyilkosság is szerepelt. A zsidókat is célba vette, hiszen a burjánzó antiszemitizmus idején nem számíthattak sok védelemre a törvénytől. Egyik bűntársa, „Fekete Péter” megölt egy zsidó marhakereskedőt, csak azért, mert leleplezte a viszonyát egy férjes asszonnyal.
1799-ben Schinderhannes hírneve új lendületet kapott, amikor vakmerő szökést hajtott végre a börtönből. Egy simmerni toronyba zárva, egy baráti őr által becsempészett konyhakéssel lyukat vágott a faajtón – amit azzal leplezett, hogy a deszkákat megrágott kenyérrel ragasztotta vissza a helyükre –, majd miután kijutott a cellájából, az első emeletről a vizesárokba ugrott. Nem úszta meg a kalandot, a lába súlyosan sérült, kificamította a bokáját, illetve eltörte a szárkapocscsontját, de népi hőssé vált. Innentől kezdve bízhatott a rajongóiban, akik elrejtették a hatóságok elől. A hírneve minden szökéssel gyarapodott.
Mi történt a német Robin Hooddal?
Schinderhannesnek néhány évig sikerült elkerülnie az elfogását, azonban a dolgok kezdtek túl veszélyessé válni a számára, átmenekült a Rajnán, és Jakob Schweikart álnéven belépett az osztrák hadseregbe. Egy korábbi társa azonban felismerte, átadta a francia hatóságoknak, így csak elkapták 1802-ben. Megfenyegették, hogy a szeretőjét, Juliana Blasiust is bűnrészességgel vádolják, így azonnal tanúskodott a saját bandája ellen, hogy enyhébb ítéletet kapjon.
Bebörtönözve tartották, és a következő 16 hónapban többször is kihallgatták.
Az 1803 októberében tartott tárgyaláson végül a német Robin Hood több tucat bűntársával együtt állt a vádlottak padján. Néhányukat felmentették, de a többségüket börtönbüntetésre (köztük Schinderhannes feleségét, Julchent, aki éppen akkor adott életet fiának) vagy halálra ítélték. Schinderhannes volt az első a 20 elítélt közül, aki 1803. november 21-én, több tízezer ember szeme láttára a guillotine alá került. Legendája azonban tovább élt, regényeket, színdarabot, filmeket, sőt még társasjátékokat is ihletett.
Valóban létezett Robin Hood? Vagy az egész csak egy mese? Ismerd meg a történetét az alábbi cikkünkből.
