A híres francia múzeumot több alkalommal is kirabolták – egy alkalommal még a Mona Lisa is eltűnt –, ám messze nem ez az egyetlen jelentős műkincsrablás a történelemben. Belgiumtól Németországon és az Egyesült Államokon át egészen Hollandiáig hosszú azoknak az országoknak a sora, ahonnan felbecsülhetetlen értékű műkincsek tűntek el.
Újabb meglepő műkincslopás borzolta fel a kedélyeket: egy férfit azzal vádolnak, hogy egy boltban lenyelt egy több mint 19 ezer dollár értékű régiséget, egy Fabergé „Octopussy Egg” nyakláncot.
Hat darab, a római korból származó márványszobor tűnt el a szíriai Nemzeti Múzeumból Damaszkuszban. A betörésre úgy derült fény, hogy a múzeum dolgozói észrevették: az egyik ajtót belülről felfeszítették.
Újabb két ember került rács mögé a világ egyik legmerészebb ékszerrablása miatt. A 38 éves nő és a 37 éves férfi tagadják a vádakat, de a francia ügyészség szerint bizonyítékok kötik őket a Louvre-ból eltűnt 88 millió eurós zsákmányhoz.
A Louvre-rablás egyik gyanúsítottját a repülőtéren fogták el, ahogy megpróbálta elhagyni az országot.
Sarokcsiszolóval és kosaras emelővel jutottak be a tolvajok, majd miután megszólaltak a riasztók, villámgyorsan távoztak a világhírű múzeumból.
A Louvre ma egész nap zárva tart a rablás miatt, állítólag az egyik ellopott ékszert már megtalálták a múzeum előtt, összetörve.
Szakértők szerint nem jó ötlet otthon túl sok pénzt, értéket tartani, mert ezzel hatalmas kockázatokat vállalunk.
Észak-koreai hackerek végrehajtották minden idők legnagyobb kriptovaluta-lopását, amelynek során 1,5 milliárd dollár értékű Ethereumot tulajdonítottak el, és már 300 milliót készpénzre is váltottak belőle.
A művészettörténész szerint, ha Leonardo egy másik művét lopták volna el, akkor az lett volna a világ leghíresebb műve, nem a Mona Lisa. Ezzel együtt ma már az értéke dollármilliárdokban mérhető. A tolvaj maga is beleszerethetett, két és fél évig nem is próbált megszabadulni tőle.
A 19. században, amikor egyre nagyobb teret kapott a tudomány és számos tudományos elmélet, egyre több konfliktusuk volt a tudósoknak is a vallás képviselőivel. Ekkor sokan erre a nézeteltérésre vezették vissza azokat az eseteket is, ha valakinek kettős személyisége volt, mondván, az a kettősség zavarhatta meg az elmét, ami a tudomány és a vallás más-más nézőpontjából adódik.
Johannes Bücklert, más néven Schinderhannest a „német Robin Hoodként” emlegetik. Az utókor úgy festette le őt, mint egy szeretetre méltó gazembert, aki jó, sőt önzetlen okokból megszegi a törvényt, és ezáltal inkább szimbólummá vált, mint emberré. Azonban az ő története egy rablóvezéré, nem pedig egy hősé.
