Amikor lemegy a nap a közép-kaliforniai Szent Lucia-hegységben, a természet adta békés pillanat egyszerre változik rémálommá. Akit az erdőben ér a sötétség, elfogja a rettegés: a legtöbben arról számolnak be, hogy úgy érzik, mintha figyelnék őket.
Nem egy kiránduló számolt már be arról, hogy amint nappalból este lesz, egy furcsa jelenség bukkan fel a festői tájon. Egy, a hegycsúcs tetején feltűnő, kísérteties alak, amely egy nagyon magas férfira hajaz, és nem tesz mást, csak egy titokzatos ködbe burkolózva figyel. Aztán amikor a halálra vált túrázó tovalép, a kísértet eltűnik.
Nem egyedi eset
A történet nem egy ember agyszüleménye, a kaliforniai Big Sur közelében található Szent Lucia-hegységben látott, úgynevezett sötét figyelőkről már tucatnyian számoltak be. Az elbeszélések alapján világos, hogy egymástól függetlenül mind ugyanazt látják:
hórihorgas, két-három méter magas figurát, ami az égvilágon semmit sem csinál azon kívül, hogy halálra rémíti a túrázókat.
Ha pedig az emberek elég sokáig bámulják, vagy megpróbálják megközelíteni, elhalványul.
Évszázadokkal ezelőtt óta itt vannak a teremtmények
A múlékony természetű lények létezése már évszázadok óta izgalomban tartja az embereket. Van, aki szerint a furcsa jelenségnek az egykori őslakosokhoz, a Chumashokhoz van köze, akik 13 ezer évvel ezelőtt már Kalifornia középső partvidékén éltek. A tudományos-fantasztikus irodalomban alkotott könyveiről ismert Jason Offutt szerint a sötét figyelőkről szóló legkorábbi írásos beszámolók az 1700-as évekre nyúlnak vissza, amikor a spanyol gyarmatosítók a „los vigilantes oscuros”, vagyis a sötét figyelők nevet adták a titokzatos lényeknek.
A hegy kedvelt kísértetei
A különös teremtmények 1937-ben már az irodalomban is feltűntek. Robinson Jeffers költő szerint az alakok, amelyek az emberi szem számára emberinek tűnnek, biztosan nem azok. A következő évben, a közeli Salinasban felnőtt John Steinbeck Flight című novellájában ódát írt a felbukkanó alakokról, amelyek már gyerekkorában hatással voltak az íróra. Steinbeck édesanyja ugyanis
iskolába menet gyümölcsöt vagy diót hagyott a lényeknek, amelyek helyén hazatérve már virágokat talált.
2017-ben Steinbeck fia, Thomas is írt a titokzatos figyelőkről, de ő már könyvben mesélt róluk.
A világ más részein is felbukkannak
Ami azt illeti, ilyen lények nemcsak Kaliforniában, hanem ugyan más néven, de világszerte felbukkannak a hegycsúcsokon. Láttak már túrázókat „követő” óriásokat a skóciai Cairngorms legmagasabb csúcsán, de készült már felvétel Angliában, Japánban és a Bulgáriában található, 2914 méteres Vihren-csúcson, a Pirin Nemzeti Parkban is.
Mi lehet az igazság ezekről a lényekről?
Noha vannak olyanok, akik a jelenséget annak a természetes emberi hajlamnak tulajdonítják, hogy úgy adunk értelmet a világnak, hogy abba is belelátunk valamit, ami egyébként nem is létezik. Tehát sokan úgy magyarázzák, hogy ez nem más, mint hogy ilyen-olyan alakok észlelésével tulajdonképpen megszemélyesítjük a természetet.
A titokzatos teremtmények létezését mások az időjárás egy különleges tréfájának gondolják.
Jan Null amerikai meteorológus szerint például a sötét figyelők legendájának semmi köze a természetfelettihez, ennek magyarázata csakis tudományos lehet. Úgy véli ugyanis, hogy a „szörnyek” akkor jönnek létre, amikor az árnyékok – akár az embereké – a ködre vetülnek. Szerinte tehát akkor születik a „kísértet”, amikor – különösen pirkadatkor vagy sötétedéskor – a túrázó mögé kerül a nap, vagyis
a köd által hatalmasra eltorzított emberi árnyék tulajdonképpen maga az ember.
Az alak eltűnésére is van magyarázat: elég ehhez a túrázónak odébb lépnie egyet, de lehet, hogy a kísérteties alak pont egy széllökés miatt illan el.
Meteorológia ide vagy oda, akik már gyerekkoruk óta hisznek a különös kísértetekről szóló mesékben, továbbra is azt gondolják, hogy ezek a kísértetek a hegy legkülönlegesebb teremtményei.
Ha szívesen olvasnál még különleges lényekről, ajánljuk figyelmedbe a Fülöp-szigetek mitikus szörnyetegéről szóló írásunkat is.
