Így szórakoztunk a szocializmusban: kávézótól a punkkoncertig – Galéria

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A szocializmusban is jutott szórakozás az embereknek: így ütötték el szabadidejüket.

1963-ban napi 174 perc szabadidővel rendelkezett egy magyar férfi, aminek java részét tanulással, olvasással (54 perc), illetve társas tevékenységekkel (további 54 perc) töltött el. A sport meglehetősen kis szerepet kapott életében, átlagosan napi 6 perccel, ugyanennyi időt fordított kulturális és sportrendezvényekre, míg rádiózásra és zenehallgatásra, illetve tévénézésre 24-24 perc jutott. 

A nők napi 20 perccel kevesebb szabadidővel gazdálkodva hasonló arányban osztották el idejüket a fent felsorolt tevékenységek közt – ahogyan az évtizedek teltek, egyetlen tennivaló tudott drámai mértékben előretörni e téren, mégpedig a tévézés. 1993-ra 159, illetve 139 percet töltött ezzel egy magyar férfi vagy nő. A társas tevékenységek maradtak a dobogó második fokán, melyeket az olvasás és a tanulás követett még ekkor is. 

A képre kattintva megnyílik a galéria, melyben megmutatjuk, hogyan szórakozott egy magyar a szocializmus idején!

Galéria ikon

16

Galéria: Szórakozás a szocializmusban
Fotó: N. Kósa Judit / FORTEPAN

A tévézés természetesen az otthonokban – noha lehet, hogy kezdetben még nem sajátban, hanem a szomszédéban – történt, a rádió is szólhatott a nappaliban vagy épp a konyhában, de

Idézőjel ikon

a többi társas tevékenységhez már megérte elhagyni a nappalit.

Kávézók, éttermek, művházak, színházak, koncertek várták a szocializmus építésében megfáradt elvtársakat és elvtársnőket, kezdetben kifejezetten decens, majd 1989 felé haladva egyre lazuló erkölcsök mellett.

Ha nem is fest teljes képet összeállításunk arról, mi mindennel múlathatta szabadidejét egy magyar ebben az időszakban, arra rámutat, hogy mennyire másként szórakoztunk egykor, mint most. 

Ha tetszett ez a cikk, lapozgasd a Vidám Park múltját bemutató vagy az úttörők életéről készített galériáinkat is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.