Kitörték a fogaikat és megcsonkították a testüket, ez az ok vezérelte emberek ezreit

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mennyire kellett megszenvedni a szépségért a különböző korokban, mit tartottak szépnek a férfiak, és mit szerettek volna elérni külsejük alakítgatásával a nők az elmúlt évezredekben?

Az Időutazók következő epizódjában az őskorig repülünk vissza képzeletben, és a világ minden táján jellemző szépségideálokat vizsgálva próbálunk rájönni arra, miért és kinek szeretnének megfelelni a nők, és mi mindent éltek át amiatt, hogy szépnek tűnjenek a világ szemében. De vajon megéri?

Már az ókorban egyértelművé tette a férfitársadalom, mit is kíván az ellenkező nemtől. A korai agyagszobrocskák enyhén szólva is teltkarcsú nőalakjaitól a 20. század szinte gyermektestű modellalkatáig elképesztő változáson ment keresztül a vágyott női test

A témáról beszélgettünk az Időutazók podcast legújabb epizódjában, melyet itt hallgathatsz meg:

Valóban meg kellett szenvednünk mindig a szépségért?

Már az ókori római és egyiptomi asszonyok is vágyat éreztek arra, hogy saját valójuk legszebb oldalát mutassák a külvilág felé, a szőrtelenség vágyott állapotáért nem voltak restek a legfurcsább eszközökhöz folyamodni.Nemcsak Kleopátra gyantáztatta intim testrészeit, hanem a görög lányoknak is megvoltak a hol bizarr, hol gusztustalan, hol kifejezetten fájdalmas módszerei a hamvas bőr megőrzése érdekében. A középkor asszonyai mérgekkel és állati belsőségekkel teli receptjei is terítékre kerülnek – vezérfonalunk a művészet, hiszen a dokumentáció egyre szélesebb lehetőségei itt virágoztak igazán. De kik, miért és hogyan igyekeztek megmutatni az adott kor társadalmi – és sokszor egyéni – preferenciáit?

Nem mehetünk el a különféle testtartást befolyásoló, sokszor testcsonkító gyakorlatok mellett is. A magas sarkú cipők és a fűző (illetve annak elhagyása) a női egyenjogúság szimbólumává váltak, de vajon miért is hordjuk őket még manapság is oly nagy szeretettel? Mennyire befolyásolta az emancipáció azt, hogy mit tartunk ma szépnek, és mit vállalunk a szépségideálnak való megfelelésünkért nőként?

A művészeti alkotások végigvezetnek bennünket az úton, hogyan alakult át évszázadok alatt a szépség fogalma
Fotó: Pierre Suu / Getty Images Hungary

A férfiak is lehetnek szépek?

A szépség nem csak a nőknek, a férfiak számára is fontos volt, azonban a motivációk között sokszor egészen más indokokat találunk. Hogyan alakult a férfiasságról, a férfiszépségről alkotott vélemény háborúkon innen és túl azóta, hogy a nők egyáltalán hangot adhatnak ez irányú véleményüknek? 

Ez ugyanis nem is nyúlik vissza olyan régre, hiszen alig száz évvel ezelőtt még saját testük ura is apjuk vagy férjük volt. Nemcsak azt döntötték el, miként jelenhetnek meg a külvilág előtt, de a testformálás egyéb formái is hosszú évszázadokon keresztül tiltottak voltak a gyengébbik nem számára. A női testgyakorlás és a női sportolók története nem egészen százévnyi időszakot ölel fel. Feldereng az Időutazókban a nem is oly régi, 70-80-as évek, amikor bizony rövidke szabadságot követően már inkább a konyhába küldték volna vissza az asszonyokat ahelyett, hogy izzadtan rombolták volna a család szentségét az edzőtermekben. 

Másképp vagyunk szépek ma, mint régen?
Fotó: Tara Moore / Getty Images Hungary

Az egészséges életmód és a sok pihenés lenne a valódi szépség kulcsa?

Pedig a szépséghez nemcsak a külcsín, nemcsak az öltözködés, de az egészséges életmód is hozzájárulhat. Az emberek testképe átalakult ugyan, azonban a testalkata is, s éppen ellenkező irányba. Soha a történelem során nem élt annyi kövér ember a Földön, mint manapság. S miközben különféle praktikákkal igyekszünk tenni a szebb látványért, és már fel sem tűnnek az AI-generált, szépített, egységesített fényképek a közösségi platformokon, bizony a valóság sokkal szomorúbb képet mutat. Mi az oka annak, hogy míg egyes országokban az elhízás népbetegség, más vidékeken akár száz évet is élnek egészségben és frissességben az emberek? Mennyiben járul hozzá a pihenés, a szieszta vagy éppen az étkezésünk ahhoz, hogy

mikor érezzük magunkat szépnek és épnek?

Ha kíváncsi vagy, mi történt a szépség fogalmával az elmúlt évezredekben, és mit gondolunk mi, a Dívány újságírói a témával kapcsolatban, ne hagyd ki az Időutazók podcast második évadának következő adását. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.