Antennát operáltatott a fejébe, hogy érezze és hallja a színeket

Olvasási idő kb. 4 perc

Manapság már nem kell feltétlenül a moziba beülni, ha kiborgokat akarunk látni: az úgynevezett biohackerek saját testükön kísérleteznek különböző technológiai újdonságokkal.

Persze nem feltétlenül Schwarzenegger-féle izomkolosszusokra kell gondolni, sokkal inkább kísérletező kedvű egyetemi tanárokra vagy elszánt művészekre.

brit Kevin Warwick például a Coventry Egyetem rektorhelyettese, kutatási területe a robotika és a mesterséges intelligencia. Warwick nézőpontja szerint az emberi testet is „fel lehet javítani” a technológia segítségével, sőt szükséges is, hogy elkerüljük, hogy a robotok előbb-utóbb megelőzzenek bennünket a szenzomotoros képességek terén.

Az első kiborg, Kevin Warwick 2002-es operációja után
Fotó: Tim Ockenden – PA Images / Getty Images Hungary

Az első emberi kiborg

„Semmiképpen nem akarok egyszerű ember maradni” – vallotta be Warwick, aki egyéb kutatásai mellett a Project Cyborg keretein belül már 1998-ban olyan eszközt ültetett a karjába (a műveletre a háziorvosát kérte meg), amelynek segítségével ajtókat tudott kinyitni és lámpákat felkapcsolni anélkül, hogy fizikailag hozzáért volna bármihez. „Ahogy a laboratóriumba mentem, kinyíltak az ajtók, ahogy lejöttem a folyosón, kigyulladtak a lámpák” – emlékezett vissza a 25 évvel ezelőtti kísérletre Warwick. A csipet később kioperáltatta, mondván, csak azt szerette volna bebizonyítani, hogy az ötlete működik. A kísérlet a 2000-es években etikai vitát is kavart arról, hogy kell-e, lehet-e hasonló módon nyomon követni például a gyerekeket. Mindez húsz évvel a Black Mirror azonos témájú epizódja előtt valósult meg.

Kiborg kapitány

A kísérlet második szakaszában, 2002 márciusában még tovább ment a brit mérnök, akit Captain Cyborgként, azaz Kiborg kapitányként is emlegetnek. Egy olyanimplantátumot kapott, amely a bal csuklóján, a középső idegen keresztül közvetlen összeköttetésbe került az idegrendszerével. A kísérlet során összekapcsolták Warwick idegrendszerét az internettel, és megfigyelték, hogy a tudós képes-e arra, hogy gondolatai segítségével irányítson egy robotkezet az interneten keresztül. Képes volt.

Idézőjel ikon

Warwick a feleségét is bevonta a projektbe: az ő karjába is implantátumot ültettek, hogy kettejük között a telepátia egy sajátságos formája jöhessen létre.

„Mivel elektronikusan össze volt kötve az idegrendszerünk, valahányszor összeszorította a markát, az én agyam is érzékelte azt” – avatta be Warwick a nem mindennapi tapasztalatba az egyik brit lap olvasóit.

Mindez nem volt teljesen öncélú: Warwick különös kísérleteinek nem titkolt célja volt, hogy azoknak segítsen, akik valamilyen neurológiai betegségben (például ALS-ben) szenvednek, és sikeresen bebizonyította, hogy a hasonló eszközök új lépést jelenthetnek az idegrendszeri károsodással járó betegségek gyógyításában.

Antennával hallja a színeket

Warwick egészen kispályásnak számít a spanyol–ír–amerikai művészhez, Neil Harbissonhoz képest, aki leginkább arról nevezetes, hogy ő az első ember a Földön, akinek antennát ültettek a fejébe. A képzőművész Harbisson színvakként született, betegsége, az úgynevezett akromatopszia miatt a világot fekete-fehérben látta – egészen 2004-ig. A különleges antennának köszönhetően azonban lehetővé vált számára, hogy a fejében rezgésekként érezze és hallja a színeket, beleértve azokat is, amelyek az emberi szem számára láthatatlanok, például az infravöröset vagy az ultraibolyát.

Idézőjel ikon

21 éves korom óta ahelyett, hogy színeket látnék, színeket hallok. Számomra ez már teljesen normális

– nyilatkozta a művész, akinek állítása szerint az eszköz teljesen megváltoztatta a művészetről alkotott felfogását, és olyan világba lépett általa, amelyben a szín és a hang ugyanaz. Harbisson antennája egyébként akár a műholdakról is képes befogni a jeleket, és barátai öt kontinensről küldözgetnek számára hangokat, videókat vagy képeket – közvetlenül a fejébe, hiszen az antenna a csontjaihoz csatlakozik.

Neil Harbisson és Moon Rivas a kiborglétről és -művészetről beszélgetnek
Fotó: Rosdiana Ciaravolo / Getty Images Hungary

Harbisson az antennát a testrészének tekinti, bár időnként kellemetlen helyzetekbe keveredik miatta: nehézségei támadtak például az útlevélfénykép készítésekor, és az is megesett, hogy egy tüntetésen a rendőrök megrongálták az eszközt, mert azt gondolták, kamerázza őket. De nem ez az egyetlen biohackje: a fogába ültetett Bluetooth-érzékelőn keresztül képes kommunikálni a világ első kiborgnőjeként számontartott spanyol művésszel, Moon Ribasszal, aki szintén hasonló eszközt visel az egyik fogában.

A lábában érezte a nepáli földrengést

Moon – aki Harbissonnal együtt a Cyborg Foundation, azaz a Kiborg Alapítvány alapítója – maga is nagy híve a test robotizálásának: lábaiba online szeizmikus érzékelőket operáltatott, amelyek össze vannak kötve a világ földrengésjelző rendszereivel. Így, ha bárhol a világban földrengés történt, a táncművész érzékelte azt – és ennek alapján tartotta előadásait. A rezgések erőssége attól függött, milyen erős volt a földrengés; például amikor 2015 áprilisában Nepált egy 7,8-as erősségű rengés rázta meg, a rezgések olyan erősek voltak, hogy Ribas felébredt az éjszaka közepén. A művésznő 2019-ben bevallotta, hogy noha már eltávolíttatta az érzékelőket a lábából, még mindig „fantomföldrengéseket” érez a testében – és ezek elgondolkodtatják,kiborgnak számít-emég, vagy sem.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezen a reptéren úgy érezheted magad, mint egy erdőben

Egy repülőtér általában a rohanásról, a sorban állásról és a zajról szól. Van azonban egy különleges reptér a világon, ahol már az érkezés pillanatában lelassul minden, és a természet közelsége fogadja az utazót.

Édes otthon

Ennek a kerti trükknek ne dőlj be: keserű csalódás lesz a vége

A közösségi médiát az utóbbi időben elárasztották azok a videók, amelyek szerint a papír tojástartó a tökéletes, időspóroló eszköz a tavaszi hagymások és a dughagymák elültetéséhez. A kertészeti szakértők szerint azonban ez az „okos trükk” nemhogy nem könnyíti meg a munkát, de egyenesen tönkre is teszi a drága virághagymákat.

Életem

Ha ez igaz rád, több pénzt hozhat az AI

Felmérések szerint főként azok profitálnak az AI megjelenéséből, akik eleve magasabb képzettségű, jobban fizetett munkakörökben dolgoznak. Aki rendszeresen használ mesterséges intelligenciát elemzésre, szövegalkotásra, programozásra vagy döntés-előkészítésre, könnyebben növelheti a teljesítményét, és ezzel az alkupozícióját is.

Offline

11 napra eltűnt a leghíresebb krimiíró: a rejtélyt senki sem tudta megfejteni

Minden idők egyik legjobb krimiírója, Agatha Christie 1926 decemberében nyomtalanul eltűnt berkshire-i otthonából. A hátrahagyott, üres autója és a 11 napig tartó országos keresés a mai napig lázban tartja a rajongókat és a történészeket, hiszen az írónő soha többé nem volt hajlandó beszélni arról, mi is történt valójában.