Antennát operáltatott a fejébe, hogy érezze és hallja a színeket

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Manapság már nem kell feltétlenül a moziba beülni, ha kiborgokat akarunk látni: az úgynevezett biohackerek saját testükön kísérleteznek különböző technológiai újdonságokkal.

Persze nem feltétlenül Schwarzenegger-féle izomkolosszusokra kell gondolni, sokkal inkább kísérletező kedvű egyetemi tanárokra vagy elszánt művészekre.

brit Kevin Warwick például a Coventry Egyetem rektorhelyettese, kutatási területe a robotika és a mesterséges intelligencia. Warwick nézőpontja szerint az emberi testet is „fel lehet javítani” a technológia segítségével, sőt szükséges is, hogy elkerüljük, hogy a robotok előbb-utóbb megelőzzenek bennünket a szenzomotoros képességek terén.

Az első kiborg, Kevin Warwick 2002-es operációja után
Fotó: Tim Ockenden – PA Images / Getty Images Hungary

Az első emberi kiborg

„Semmiképpen nem akarok egyszerű ember maradni” – vallotta be Warwick, aki egyéb kutatásai mellett a Project Cyborg keretein belül már 1998-ban olyan eszközt ültetett a karjába (a műveletre a háziorvosát kérte meg), amelynek segítségével ajtókat tudott kinyitni és lámpákat felkapcsolni anélkül, hogy fizikailag hozzáért volna bármihez. „Ahogy a laboratóriumba mentem, kinyíltak az ajtók, ahogy lejöttem a folyosón, kigyulladtak a lámpák” – emlékezett vissza a 25 évvel ezelőtti kísérletre Warwick. A csipet később kioperáltatta, mondván, csak azt szerette volna bebizonyítani, hogy az ötlete működik. A kísérlet a 2000-es években etikai vitát is kavart arról, hogy kell-e, lehet-e hasonló módon nyomon követni például a gyerekeket. Mindez húsz évvel a Black Mirror azonos témájú epizódja előtt valósult meg.

Kiborg kapitány

A kísérlet második szakaszában, 2002 márciusában még tovább ment a brit mérnök, akit Captain Cyborgként, azaz Kiborg kapitányként is emlegetnek. Egy olyanimplantátumot kapott, amely a bal csuklóján, a középső idegen keresztül közvetlen összeköttetésbe került az idegrendszerével. A kísérlet során összekapcsolták Warwick idegrendszerét az internettel, és megfigyelték, hogy a tudós képes-e arra, hogy gondolatai segítségével irányítson egy robotkezet az interneten keresztül. Képes volt.

Idézőjel ikon

Warwick a feleségét is bevonta a projektbe: az ő karjába is implantátumot ültettek, hogy kettejük között a telepátia egy sajátságos formája jöhessen létre.

„Mivel elektronikusan össze volt kötve az idegrendszerünk, valahányszor összeszorította a markát, az én agyam is érzékelte azt” – avatta be Warwick a nem mindennapi tapasztalatba az egyik brit lap olvasóit.

Mindez nem volt teljesen öncélú: Warwick különös kísérleteinek nem titkolt célja volt, hogy azoknak segítsen, akik valamilyen neurológiai betegségben (például ALS-ben) szenvednek, és sikeresen bebizonyította, hogy a hasonló eszközök új lépést jelenthetnek az idegrendszeri károsodással járó betegségek gyógyításában.

Antennával hallja a színeket

Warwick egészen kispályásnak számít a spanyol–ír–amerikai művészhez, Neil Harbissonhoz képest, aki leginkább arról nevezetes, hogy ő az első ember a Földön, akinek antennát ültettek a fejébe. A képzőművész Harbisson színvakként született, betegsége, az úgynevezett akromatopszia miatt a világot fekete-fehérben látta – egészen 2004-ig. A különleges antennának köszönhetően azonban lehetővé vált számára, hogy a fejében rezgésekként érezze és hallja a színeket, beleértve azokat is, amelyek az emberi szem számára láthatatlanok, például az infravöröset vagy az ultraibolyát.

Idézőjel ikon

21 éves korom óta ahelyett, hogy színeket látnék, színeket hallok. Számomra ez már teljesen normális

– nyilatkozta a művész, akinek állítása szerint az eszköz teljesen megváltoztatta a művészetről alkotott felfogását, és olyan világba lépett általa, amelyben a szín és a hang ugyanaz. Harbisson antennája egyébként akár a műholdakról is képes befogni a jeleket, és barátai öt kontinensről küldözgetnek számára hangokat, videókat vagy képeket – közvetlenül a fejébe, hiszen az antenna a csontjaihoz csatlakozik.

Neil Harbisson és Moon Rivas a kiborglétről és -művészetről beszélgetnek
Fotó: Rosdiana Ciaravolo / Getty Images Hungary

Harbisson az antennát a testrészének tekinti, bár időnként kellemetlen helyzetekbe keveredik miatta: nehézségei támadtak például az útlevélfénykép készítésekor, és az is megesett, hogy egy tüntetésen a rendőrök megrongálták az eszközt, mert azt gondolták, kamerázza őket. De nem ez az egyetlen biohackje: a fogába ültetett Bluetooth-érzékelőn keresztül képes kommunikálni a világ első kiborgnőjeként számontartott spanyol művésszel, Moon Ribasszal, aki szintén hasonló eszközt visel az egyik fogában.

A lábában érezte a nepáli földrengést

Moon – aki Harbissonnal együtt a Cyborg Foundation, azaz a Kiborg Alapítvány alapítója – maga is nagy híve a test robotizálásának: lábaiba online szeizmikus érzékelőket operáltatott, amelyek össze vannak kötve a világ földrengésjelző rendszereivel. Így, ha bárhol a világban földrengés történt, a táncművész érzékelte azt – és ennek alapján tartotta előadásait. A rezgések erőssége attól függött, milyen erős volt a földrengés; például amikor 2015 áprilisában Nepált egy 7,8-as erősségű rengés rázta meg, a rezgések olyan erősek voltak, hogy Ribas felébredt az éjszaka közepén. A művésznő 2019-ben bevallotta, hogy noha már eltávolíttatta az érzékelőket a lábából, még mindig „fantomföldrengéseket” érez a testében – és ezek elgondolkodtatják,kiborgnak számít-emég, vagy sem.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.