Antennát operáltatott a fejébe, hogy érezze és hallja a színeket

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Manapság már nem kell feltétlenül a moziba beülni, ha kiborgokat akarunk látni: az úgynevezett biohackerek saját testükön kísérleteznek különböző technológiai újdonságokkal.

Persze nem feltétlenül Schwarzenegger-féle izomkolosszusokra kell gondolni, sokkal inkább kísérletező kedvű egyetemi tanárokra vagy elszánt művészekre.

brit Kevin Warwick például a Coventry Egyetem rektorhelyettese, kutatási területe a robotika és a mesterséges intelligencia. Warwick nézőpontja szerint az emberi testet is „fel lehet javítani” a technológia segítségével, sőt szükséges is, hogy elkerüljük, hogy a robotok előbb-utóbb megelőzzenek bennünket a szenzomotoros képességek terén.

Az első kiborg, Kevin Warwick 2002-es operációja után
Fotó: Tim Ockenden – PA Images / Getty Images Hungary

Az első emberi kiborg

„Semmiképpen nem akarok egyszerű ember maradni” – vallotta be Warwick, aki egyéb kutatásai mellett a Project Cyborg keretein belül már 1998-ban olyan eszközt ültetett a karjába (a műveletre a háziorvosát kérte meg), amelynek segítségével ajtókat tudott kinyitni és lámpákat felkapcsolni anélkül, hogy fizikailag hozzáért volna bármihez. „Ahogy a laboratóriumba mentem, kinyíltak az ajtók, ahogy lejöttem a folyosón, kigyulladtak a lámpák” – emlékezett vissza a 25 évvel ezelőtti kísérletre Warwick. A csipet később kioperáltatta, mondván, csak azt szerette volna bebizonyítani, hogy az ötlete működik. A kísérlet a 2000-es években etikai vitát is kavart arról, hogy kell-e, lehet-e hasonló módon nyomon követni például a gyerekeket. Mindez húsz évvel a Black Mirror azonos témájú epizódja előtt valósult meg.

Kiborg kapitány

A kísérlet második szakaszában, 2002 márciusában még tovább ment a brit mérnök, akit Captain Cyborgként, azaz Kiborg kapitányként is emlegetnek. Egy olyanimplantátumot kapott, amely a bal csuklóján, a középső idegen keresztül közvetlen összeköttetésbe került az idegrendszerével. A kísérlet során összekapcsolták Warwick idegrendszerét az internettel, és megfigyelték, hogy a tudós képes-e arra, hogy gondolatai segítségével irányítson egy robotkezet az interneten keresztül. Képes volt.

Idézőjel ikon

Warwick a feleségét is bevonta a projektbe: az ő karjába is implantátumot ültettek, hogy kettejük között a telepátia egy sajátságos formája jöhessen létre.

„Mivel elektronikusan össze volt kötve az idegrendszerünk, valahányszor összeszorította a markát, az én agyam is érzékelte azt” – avatta be Warwick a nem mindennapi tapasztalatba az egyik brit lap olvasóit.

Mindez nem volt teljesen öncélú: Warwick különös kísérleteinek nem titkolt célja volt, hogy azoknak segítsen, akik valamilyen neurológiai betegségben (például ALS-ben) szenvednek, és sikeresen bebizonyította, hogy a hasonló eszközök új lépést jelenthetnek az idegrendszeri károsodással járó betegségek gyógyításában.

Antennával hallja a színeket

Warwick egészen kispályásnak számít a spanyol–ír–amerikai művészhez, Neil Harbissonhoz képest, aki leginkább arról nevezetes, hogy ő az első ember a Földön, akinek antennát ültettek a fejébe. A képzőművész Harbisson színvakként született, betegsége, az úgynevezett akromatopszia miatt a világot fekete-fehérben látta – egészen 2004-ig. A különleges antennának köszönhetően azonban lehetővé vált számára, hogy a fejében rezgésekként érezze és hallja a színeket, beleértve azokat is, amelyek az emberi szem számára láthatatlanok, például az infravöröset vagy az ultraibolyát.

Idézőjel ikon

21 éves korom óta ahelyett, hogy színeket látnék, színeket hallok. Számomra ez már teljesen normális

– nyilatkozta a művész, akinek állítása szerint az eszköz teljesen megváltoztatta a művészetről alkotott felfogását, és olyan világba lépett általa, amelyben a szín és a hang ugyanaz. Harbisson antennája egyébként akár a műholdakról is képes befogni a jeleket, és barátai öt kontinensről küldözgetnek számára hangokat, videókat vagy képeket – közvetlenül a fejébe, hiszen az antenna a csontjaihoz csatlakozik.

Neil Harbisson és Moon Rivas a kiborglétről és -művészetről beszélgetnek
Fotó: Rosdiana Ciaravolo / Getty Images Hungary

Harbisson az antennát a testrészének tekinti, bár időnként kellemetlen helyzetekbe keveredik miatta: nehézségei támadtak például az útlevélfénykép készítésekor, és az is megesett, hogy egy tüntetésen a rendőrök megrongálták az eszközt, mert azt gondolták, kamerázza őket. De nem ez az egyetlen biohackje: a fogába ültetett Bluetooth-érzékelőn keresztül képes kommunikálni a világ első kiborgnőjeként számontartott spanyol művésszel, Moon Ribasszal, aki szintén hasonló eszközt visel az egyik fogában.

A lábában érezte a nepáli földrengést

Moon – aki Harbissonnal együtt a Cyborg Foundation, azaz a Kiborg Alapítvány alapítója – maga is nagy híve a test robotizálásának: lábaiba online szeizmikus érzékelőket operáltatott, amelyek össze vannak kötve a világ földrengésjelző rendszereivel. Így, ha bárhol a világban földrengés történt, a táncművész érzékelte azt – és ennek alapján tartotta előadásait. A rezgések erőssége attól függött, milyen erős volt a földrengés; például amikor 2015 áprilisában Nepált egy 7,8-as erősségű rengés rázta meg, a rezgések olyan erősek voltak, hogy Ribas felébredt az éjszaka közepén. A művésznő 2019-ben bevallotta, hogy noha már eltávolíttatta az érzékelőket a lábából, még mindig „fantomföldrengéseket” érez a testében – és ezek elgondolkodtatják,kiborgnak számít-emég, vagy sem.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.