Ennyi dolgozós szombat és hosszú hétvége vár rád 2024-ben

Olvasási idő kb. 2 perc

A jövő év bővelkedik a hosszú hétvégékben, karácsonyi ajándéknak pedig olyan ünnepeket kapunk, amilyenre mindig is vágytunk – de szombati munkavégzésre is több alkalommal kerül majd sor cserébe.

Egyetlen napnyi szabadság igénybevételével kilencnaposra duzzaszthatjuk 2024-ben a karácsonyi pihenést: december 24. ugyanis keddre esik, de munkanap-áthelyezéssel már egy korábbi szombaton ledolgozza az emberek többsége ezt a napot. Aki nem tud vagy akar egy nap szabadságot ekkorra tartalékolni, az hat napot tölthet egyhuzamban otthon, aki viszont december 23-át is elé tudja biggyeszteni, annak kilencnapi pihenés jut.

Három szombat lesz munkanap

Ez a legfontosabb dolog, amit a jövő évi hosszú hétvégék és munkanap-áthelyezések témakörében tudnod kell, de azért vannak még olyan adatok, amelyek érdekesek lehetnek, ha már most elkezdenéd kalkulálni, mikor hány nap szabadságot vegyél ki a 2024-es évben.

Idézőjel ikon

Ami a szombati munkanapokat illeti, összesen három ilyenre kell számítani.

Augusztus 3., december 7. és 14. a három dátum: az első szombatot augusztus 20. miatt kell munkával töltenünk, a két decemberi dátum pedig arra kell, hogy december 24. és 27. egyaránt pihenőnapok lehessenek. Így december eleje kicsit sűrű lesz munka szempontjából, de kárpótolhat minket a pihenés, amely majd ezt követi.

Három szombatot kell munkával töltenünk, de lesz bőven hosszú hétvégénk is
Fotó: Pakin Songmor / Getty Images Hungary

Így alakulnak a hosszú hétvégék

Ha a hatnapos hosszú hétvége extrém esetnek is minősül, nemcsak három-, de négynapos hétvégében is többször lesz majd részünk a következő év során.

Az év rögtön egy háromnapos hétvégével indul, ugyanis január elseje hétfőre esik. A következő hasonló alkalom március 15-éhez kapcsolódik: az ünnep péntekre esik, így jutunk egybefüggő háromnapnyi pihenéshez. Május 18–20. közt a pünkösdhétfő miatt maradhatunk otthon, november elseje pedig péntek, így mindenszentekkor is három napot tölthetünk otthon.

A még hosszabb, négynapos hétvége a húsvéti ünnep mellett – ekkor már nagypéntek is munkaszüneti nap – az államalapítás ünnepe, augusztus 20. apropóján is osztályrészünk lesz.

Augusztus 20. egy keddi napra jutott, a hétfőt pedig munkanap-áthelyezésnek köszönhetően kapjuk meg extra pihenőnapként.

A karácsonyt fogjuk igazán élvezni
Fotó: Maskot / Getty Images Hungary

Május 1. és október 23. egyaránt szerdai napra esnek majd 2024-ben, így csak egy napig nem kell dolgoznunk, és 2025 első napja ugyanígy lesz egy szerdai pihenőnap. Panaszkodni ugyanakkor továbbra sem lesz semmi okunk, a négynapos hétvégéknek hála akár egyetlen nap szabadsággal is biztosíthatunk magunknak egyhetes pihenést, egy évben akár két alkalommal is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.