Náci bázist vagy az ígéret földjét rejti ez a földrész a hiedelmek szerint

Olvasási idő kb. 4 perc

Azok a földrészek, tájak, amelyeket nehezebben közelíthetünk meg, mint másokat, jobban izgatják az emberek fantáziáját, mint azok a területek, amelyekre könnyűszerrel eljuthatnak. Ilyen a Déli-sark és az Antarktisz is, ahol nagyon kevesen fordulhatnak meg. Sokan hiányos tudásukat a határtalan képzelet szüleményeivel színezik ki egy kicsit.

Arról nincs szó, hogy máig megközelíthetetlen lenne Földünk legdélebbi vidéke, az ugyanakkor tény, hogy mélyen a tárcájába kell nyúlnia annak, aki ide kirándulna. Nem újdonság azonban, hogy az Antarktisz kapcsán szárnyra kelnek összeesküvés-elméletek: lássuk, mi mindent hisznek az emberek akár manapság is erről a hideg tájról!

Az üreges föld kapuja nyílik a Déli-sarknál

Félre, laposföld-hívők, itt az üregesföld-elmélet! Ennek hívői, ahogyan nevéből is kikövetkeztethető, azt gondolják, hogy 

a Föld belül üreges szerkezetű, belsejében pedig egy buja, utópisztikusan csodálatos világ rejtőzik.

Hogy kik népesítik be ezt az ígéret földjét, abban már nincsen konszenzus: földönkívüliek, vikingek, nácik és dinoszauruszok is felmerülnek az egyes elméletek szerint. Ide úgy lehet eljutni, hogy megkeressük a két bejárat egyikét – ezek pedig a két sarkvidéken találhatók.

A Déli-sarkvidéken leginkább őket kell keresni, nem ufókat és nácikat
Fotó: Jacynthroode / Getty Images Hungary

A viktoriánus kornak meglehetősen népszerű elmélete volt ez, még Edgar Allen Poe maga is hitt abban, hogy a Föld szerkezete ilyen szokatlan – Lewis Carrollt pedig az Alice Csodaországban megírására késztette az általa abszurdnak ítélt elképzelés.

Mesének működőképes ez az elképzelés, több azonban nincs benne, bármilyen fájó is a dolog. Az üregesföld-hívők a 17. század és Edmund Halley óta hisznek ebben a teóriában, majd a 19. században új lendületet vett az elképzelés. Történt ez mindez annak ellenére, hogy már 1730-ban cáfolták az egészet, a modern tudomány pedig már minden kétséget kizáróan állítja, hogy a Föld belsejében egészen biztosan nincsen üreg.

A szeizmikus hullámok vizsgálata alapján a tudósok megállapították, hogy a Föld négy rétegből áll: kéregből, köpenyből, külső magból és belső magból. Az előbbi kettő többnyire kőzetből áll, míg az utóbbi kettő nikkel-vas ötvözetből, amely folyékony – külső mag – vagy szilárd – belső mag – állapotban van. A belső rész sűrűsége nagyobb a külsőnél, amennyiben a Föld üreges lenne, ez fordítva lenne. Az üregesföld-elmélet sajnos teljesen abszurd, pedig érdekes lehetne utazást tenni ebbe az elképzelt álomvilágba – kivéve, ha tényleg nácik népesítik be.

Elveszett civilizáció rejtezik az Antarktisz alatt

Egy ottomán kartográfus, azaz térképrajzoló még a 15. században hintette el egy összeesküvés-elmélet magjait, amikor megrajzolt egy elképzelt birodalmat Antarktisz helyén.

Az elméletek szerint munkája sokkal korábbi, azóta megsemmisült térképeken alapszik, és az Antarktisz helyén egykor tényleg virágzó civilizáció állt.

Az elméletnek új lendületet adott a 20. század elején egy Charles Hapgood nevű amerikai egyetemi professzor, aki felvetette a földkéreg elmozdulásáról szóló elméletét, amely szerint az Antarktisz néhány ezer évvel ezelőtt jégmentes volt. Innen már csak egy lépés felvetni azt, vajon Atlantisz az Antartktisszal egyenértékű? Az interneten 2016-ban olyan képek kezdtek el keringeni, amelyek az Antarktiszból kiemelkedő piramisokat ábrázolnak – de a kőzetminták egyértelműen azt mutatják, hogy tízmillió éve nem volt jégmentes ez a kontinens, így alapja ennek a teóriának sincs. Ráadásul az is kiderült, hogy amit piramisnak néztek az emberek, az a valóságban egy jéghegy csúcsa volt

Náci főhadiszállás a jég alatt

Úgy tűnik, a nácikat és a Déli-sarkot összekapcsolni nagyon népszerű teória. Akik abban hisznek, hogy a nácik az Antarktiszra menekültek, azt állítják, hogy 1945. április 30-án nem dördült el halálos lövés a Führer bunkerében –

Idézőjel ikon

viszont a náci vezetők Adolf Hitlerrel együtt tengeralattjáróba ültek, és nekivágtak a nagy utazásnak, amely egy évekkel azelőtt előkészített, az Antarktisz alatt található, titkos náci bázishoz vitte őket.

Ezt az elméletet ráadásul egy Szabó László nevű magyar is terjesztette lelkesen: leírása szerint Eva Braun, Martin Bormann és mások is kísérték Hitlert. Szabó újságcikket, majd könyvet is írt a hitleri menekülésről. Az összeesküvés-elméletek másik népszerű szereplőcsoportja, a földönkívülieké is szerephez jut ebben a sztoriban is, ugyanis az elképzelés szerint a nácik a bázison magára hagyott földönkívüli-technológiával kísérleteznek.

Nácik és ufók a sarkvidéken: ez aztán a kombináció!
Fotó: Mark Stevenson/Stocktrek Images / Getty Images Hungary

Akik hisznek a dologban, állítják, az ufófegyverekkel ellátott németek bármikor előtörhetnek rejtekükből, hogy megtámadják a világot. Az elmélet alapját az adja, hogy 1938-ban Hitler valóban küldött felderítőket a Déli-sarkhoz, a harmadik birodalomnak akart követelni területeket – de csak azért, hogy ne függjenek a norvég bálnavadászoktól, hanem ott saját maguk vadászhassanak rájuk. Ma norvég terület az, ahol kikötöttek, a helyet elnevezték Neuschwabenlandnak, kitűzték zászlajukat és horogkeresztekkel is megjelölték a területet, biztos, ami biztos. Nem építettek azonban föld fölötti bázist sem itt, nemhogy földalattit…

Antarktisz, a lapos föld jégfala

Meglepő lenne, ha a laposföld-hívőknek épp a jeges földrész kapcsán ne lenne egy elmélete – és van is, e szerint a jeges kontinens a lapos föld déli határa, ahol fal emelkedik. Ez a földrész akadályoz meg bennünket abban, hogy megtudjuk, mi van a lapos föld végén túl. Az űrből, mondjuk, ez nem annyira látszik, de hívőket ez nem zavarja, ahogyan az sem, hogy aki járt már az Antarktiszon, nem látott jégfalat.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ki volt Jockey Ewing magyar hangja? Nagy szinkronkvíz

Ha nagy Dallas-rajongó voltál, akkor bizonyára nem okozna gondot felsorolni a szereplők magyar hangjait. Kvízükben azonban az olajvállalkozó család tagjain túl más sorozatok híres szikronhangjaira is kíváncsiak vagyunk.

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.