Újabb mindennap használt tárgyról derült ki, hogy mérgező, pedig környezetbarátnak hisszük

Olvasási idő kb. 2 perc

Emlékszel még a jó öreg műanyag szívószálakra, amelyeket kiszorítottak a különféle alternatív, de mindenesetre környezetbarát megoldások? Nagy örömünkre miattuk nem kellett lemondanunk az ízletes kortyolgatásról, ám mint kiderült, azért ezek használata sem életbiztosítás. De akkor miért ragaszkodunk annyira ezekhez az eszközökhöz?

Noha évekkel ezelőtt fellélegeztünk, hogy nem fosztják meg a világot a szívószálaktól, csak az anyagát változtatják zölddé, egy nemrégiben készült tanulmány szerint a papír szívószálakkal is van gond. Nem is kicsi, hiszen mint kiderült, hosszan tartó és potenciálisan mérgező vegyi anyagokat tartalmaznak.

39-féle szívószálat teszteltek

Belga kutatók a Food Additives and Contaminants című folyóiratban megjelent tanulmányában 39 különböző márkájú, papírból, bambuszból, üvegből, rozsdamentes acélból és műanyagból készült szívószálat teszteltek a poli- és perfluoralkil anyagok (PFAS) néven ismert szintetikus vegyszerek csoportjára, amelynek eredményei sokakat megdöbbentettek.

Napvilágra került ugyanis, hogy ezek a vegyszerek leggyakrabban épp a papírból és bambuszból készült szívószálakban fordultak elő.

Azt pontosan nem tudni, hogy a káros anyagokat a gyártók adták-e a szívószálhoz vízszigetelés gyanánt, vagy esetleg szennyeződés útján került azokba. Az viszont majdhogynem biztosnak tűnik, hogy a vegyszereket valószínűleg vízlepergető bevonatként használták.

Egy tanulmányból kiderült, hogy a papír szívószálak sem azok, aminek látszanak
Fotó: Ashley L Duffus / Getty Images Hungary

Mindennap használjuk

A PFAS-okat olyan mindennapi termékek készítésére használják, a kültéri ruházattól a tapadásmentes serpenyőkig, amelyek ellenállnak a víznek, a hőnek és a foltoknak. Kiderült azonban, hogy ezek nemcsak a vadon élő állatokra és a környezetre, hanem az emberekre is károsak. Számos egészségügyi problémával hozták összefüggésbe ugyanis, többek között a védőoltásokra adott gyengébb reakcióval, az alacsonyabb születési súllyal, a különféle pajzsmirigybetegségekkel, a megnövekedett koleszterinszinttel, a májkárosodással, a vesetumorral és a heredaganattal. E vegyszerek ráadásul rendkívül lassan bomlanak le, akár több ezer éven át is megmaradhatnak a környezetben.

Még az üvegben is kimutatták

A főként üzletekből, szupermarketekből és gyorséttermekből beszerzett szívószálakat két körben tesztelték. A vizsgált szívószálak többségében, 27 szívószálban összesen 18 különböző PFAS-t találtak. A papírból készült eszközök 90, a bambuszrudak 80 százalékában mutatták ki a vegyszereket, de még az üveg szívószálak 40 százaléka is tartalmazott egészségre káros anyagokat. Jó hír viszont, hogy a vizsgált öt rozsdamentes szívószál egyáltalán nem találkozott PFAS-szel. 

Italokba szivárgó anyagok

A legijesztőbb az a tény, hogy a szívószálakban leggyakrabban előforduló PFAS pont az a perfluor-oktánsav (PFOA) volt, amelyet 2020-ban világszerte betiltottak. A rudakban ugyanakkor trifluor-ecetsavat (TFA) és trifluor-metánszulfonsavat (TFMS) is kimutattak, amelyek vízben jól oldódó tulajdonságuk miatt a szívószálakból az italokba szivároghatnak.

Szerencsére azonban a PFAS-koncentráció mindben alacsony volt, az pedig még megnyugtatóbb, hogy miután a legtöbb ember csak alkalmanként használ szívószálat, korlátozott kockázatot jelenthet az egészségre.

De nem szabad elbagatellizálni, mert az alacsony kockázat is kockázat, ráadásul az Antwerpeni Egyetem környezettudósa, dr. Thimo Groffen kutató szerint a PFAS sok évig a szervezetben maradhat, és idővel felhalmozódhat a koncentrációja.

Idézőjel ikon

A kis mennyiségű PFAS, bár önmagában nem káros, növelheti a szervezetben már jelen lévő kémiai terhelést.

Ugyan a szívószálak korlátozott kockázatot jelentenek, attól még a PFAS felhalmozódhat a szervezetben
Fotó: Xsandra / Getty Images Hungary

Ezért szeretjük a szívószálakat

PFAS ide vagy oda, a szívószálakban mindig volt valami titok, ami miatt csak nagyon nehezen tudjuk elengedni. A rejtély hátterében pedig nem más, mint egy tudományos tény áll: bizonyos italok ízét lényegesen jobbá teszik. Lássuk, hogy is van ez!

A nyelv a négy alapíznél sokkal többet érzékel, ráadásul ízlelésünk a szaglásunkkal kéz a kézben jár.

Ha kortyolunk valamit, az orrunkban lévő receptorok felszívják az illékony szerves vegyületeket, amelyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az aromák előállításában. Ha szívószállal fogyasztunk egy italt, akkor a folyadék kisebb adagban kerül a nyelvünkre, így az ízélmény sokkal tovább tart. Aztán ott van egy másik tényező, a hőmérséklet is, amely ugyancsak befolyásolja az érzékelésünket. Szívószállal ugyanis hatékonyabb az olvadás-melegedés, ezért amikor érzékelik a száj és az orr receptorai, az ízek felerősödnek. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.