Fejfájással ment orvoshoz, hatalmas, élő parazitát találtak az agyában

Olvasási idő kb. 2 perc

Fejfájás, hasmenés, izzadás és hasfájás is szerepelt a tünetei között, amikor először felkereste orvosát az ausztrál nő. Végül az agyában találták meg a problémát kiváltó bajt, egy féreg tette tönkre a szervezetét.

Az ausztrál nő betegségét okozó Ophidascaris robertsi féreg, mely a szőnyegpitonok egyik élősködője, nem az egyetlen féregfajta, amely megfertőzheti az emberi agyat. 

A gyomorpanaszokkal kezelt nő három héttel azután, hogy először jelezte orvosainak, hogy nem érzi jól magát, ismét kórházba került. Ám míg korábban fertőzést sejtettek a bajok mögött, az új tünetek sokkal ijesztőbb betegségre utaltak. 

Az állatok élősködői az emberre is veszélyesek lehetnek
Fotó: Ed Reschke / Getty Images Hungary

Az orvosok is megdöbbentek

A CT-vizsgálatokat elvégezve még mindig daganatra gyanakodtak az orvosok, melynek testszerte feltételezték áttéteit a fájdalmas pontokat vizsgálva. Sanjaya Senanayake, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Canberra Kórház fertőző betegségekkel foglalkozó orvosa azonnali, biopsziás vizsgálattal szerette volna minden kétséget kizáróan megfejteni, mitől van rosszul páciense. A beavatkozás során egy húrszerű szerkezetet észlelt, amit csipesszel kitépett.

A rózsaszínvörös, félceruzányi szövet azonban élt – még akkor is mozgott, miután kiemelték az asszony agyából. Az orvosok természetesen nagyon megdöbbentek, hiszen egyáltalán nem számítottak arra, hogy egy féreg jelenléte okozza a fájdalmakat. 

Az állatok élősködői is lehetnek veszélyesek

A parazitáról kiderült, hogy a szőnyegpitonok egyik élősködője, az Ophidascaris robertsi féreg az. Eddig soha nem találkoztak vele emberi szervezetben annak ellenére, hogy bizony többször előfordult már korábban is a világ más tájain, hogy egyéb, nagyra nőtt élősködő került valahogy az emberek szervezetébe. 

Az egyik leggyakrabban fertőző parazita Afrika és Dél-Amerika lakosai számára veszélyes. Az onchocerciasis, vagyis a folyami vakság felelőse szintén egy fonálféreg, az említett kontinenseken őshonos fekete legyek csípésén keresztül terjed. A férgek az emberi testben mozogva eljuthatnak a szaruhártyába, blokkolja a látást, zöld hályogot és vakságot is okozhat. 

A dracunculiasis a Guinea területén őshonos Dracunculus medinensis parazita által okozott fertőzés. Ez az élősködő a vízbe petézik, a nem megfelelően tisztított ívóvízzel pedig az emberek szervezetébe kerülhetnek petéi. A kikelő lárvák a testben vándorolva keresik a tökéletes helyet, ahová befészkelhetnek, általában a végtagokban találják meg ezt – s ott fájdalmas keléseket okoznak. Az afrikai országban leginkább a száraz évszakok idején pangó ivóvízkészletek fogyasztása miatt okozhatnak nagy problémát az ott élőknek. 

A toxocarosis is egy paraziták által terjesztett kór, ennek neve ismerősen csenghet. A Toxocara férgek macskákban és kutyákban élősködnek. A négylábúak az udvarokban, közterületeken, homokozókban vagy nyilvános parkokban bárhova üríthetik székletüket, apró parazitatojásokat elszórva. A gyerekek játék közben könnyen megfertőződhetnek ezekkel.

Nem véletlenül javasolják a magyar állatorvosok is a rendszeres féregtelenítést, ez a betegség ugyanishasonló a hazánkban is elterjedt, főként a várandósokra és a kisgyermekekre veszélyes toxoplazmózishoz. Az ugyan ritka, hogy egészen az agyig jussanak bármely élősködők, azonban rengeteg embert érinthet az eleinte láthatatlan kór. Angliában az orvosi jelentések szerint 20 gyermekből egy fertőzött lehet a toxocarosissal. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.