Különös kutatás látott napvilágot a napokban, amely arra kereste a választ, hogy a munkakörülményeink mennyire befolyásolják az életkilátásainkat. A vizsgálat eredményei nagyon is elgondolkodtatók.
Kiszámíthatóság és biztonság – ez lenne az alapja annak, hogy komfortosan érezzük magunkat a munkaerőpiacon, ám sok számára mindez nem adatik meg. Ehelyett bizonytalan foglalkoztatás a „jussuk”, amely fogalmat leginkább a rövid szerződéses, alacsony bérű, befolyás- és joghiányos munkák leírására használnak. Egy új svéd tanulmánynak ez adta az apropóját, amelyben a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a bizonytalan munkakörülmények hogyan befolyásolják a halálozás kockázatát.
A bizonytalan munkakörülmények hatásai
A Karolinska Institutet The Journal of Epidemiology and Community című szaklapban megjelent tanulmánya szerint a foglalkoztatási körülményeink nagyon is befolyásolják a halálozás esélyeinket. Mi több, a tanulmány egyik szerzője, Theo Bodin, a Karolinska Institutet Környezetgyógyászati Intézetének adjunktusa szerint ez az első olyan tanulmány, amely azt is kimutatta, hogy a bizonytalan foglalkoztatásról a biztonságosra való áttérés is hatással van a halálozási kockázatokra.
Tovább élnek, akik biztosra váltanak
A kutatáshoz több mint 250 ezer 20 és 55 év közötti svédországi munkavállaló 2005 és 2017 között gyűjtött nyilvántartási adatait használták fel, emellett a vizsgálatba bevonták azokat az embereket is, akik bizonytalan után biztonságos munkakörülményekre váltottak. Kiderült, hogy a biztos munkaszerződéssel nem rendelkező emberek 20 százalékkal csökkenthetik a korai halálozás kockázatát, ha állandó munkahelyet szereznek, függetlenül attól, hogy mi történt utána, azokhoz képest, akik továbbra is egyik napról a másikra élnek.
Ha például 12 évig maradtak a biztonságos foglalkoztatásban, a halálozás kockázata 30 százalékkal csökkent.
További befolyásoló tényezők
„A nagy népességű adatbázis felhasználásával számos olyan, halálozást befolyásoló tényezőt figyelembe tudtunk venni, mint például az életkor, a különféle betegségek, vagy olyan életben bekövetkező változások, mint a válás” – magyarázza a tanulmány másik szerzője, Nuria Matilla-Santander adjunktus.
A szakértő szerint az általuk alkalmazott módszerek miatt viszonylag biztosak abban, hogy a halálozásban mutatkozó különbség inkább a foglalkoztatás bizonytalanságának, mintsem az egyéni tényezőknek köszönhető.
Elkerülhető lenne a korai halálozás
A szakértők úgy látják, hogy a most született eredmények azért fontosak, mert azt mutatják, hogy a munkavállalóknál megfigyelt magas halálozási arány elkerülhető, és a korai halálozás is, ha csökken a munkaerőpiaci bizonytalanság Svédországban. A kutatásnak még koránt sincs vége, a következő szakaszban a halálozás konkrét okait vizsgálják majd.
