200 éve ettől a gyümölcstől rettegett Európa

Olvasási idő kb. 2 perc

Miután jóízűen elfogyasztották a veszélyes gyümölcsöt – amely ma is ott van mindannyiunk asztalán –, jó néhányan eltávoztak ebből a világból.

Az első meglepetést általában akkor okozza a paradicsom, amikor kiderül, hogy bár zöldségnek gondoljuk, valójában gyümölcsről van szó. Ez azonban sokkal kellemesebb meglepetés, mint amit azoknak szerzett, akiket súlyosan megbetegített. Az 1700-as években annyira rossz volt a paradicsom híre, hogy olyan mérgező növényekkel emlegették egy napon, mint a boszorkányok kelléktárában szereplő mandragóra. 

Csak a termése fogyasztható

A paradicsomról sokan tudják, hogy csak a termése fogyasztható, ám a szára, a levele és a gyökere is bőven tartalmaz egy alkaloid nevű anyagot, amely – ugyan enyhén, de – mérgező az emberi szervezet számára. Sőt, a még zöld paradicsom is csak savanyítással veszít mérgező hatásából, ahogyan az a része is okozhatna kellemetlen tüneteket, ahol a szár becsatlakozik az érett, piros húsba, és amit általában evés előtt ki szoktunk vágni. Ám egyrészt többkilónyit kellene megennünk belőle ahhoz, hogy tényleg rosszul legyünk, másrészt az 1700-as években valójában nem ez okozta a bajokat. 

A veszélyes gyümölcsöt sokáig csak dísznövényként tartották
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Még az 1800-as években is rossz volt a híre

Már az ősi aztékok is fogyasztották a paradicsomot, amely a 16. században érkezett az öreg kontinensre, amikor spanyol hódítók hozták haza magukkal mexikói útjukról.

Egyes források szerint maga Cortez szállította az első magokat Spanyolországba az 1500-as évek elején, hogy aztán később elterjedjen egész Európában. Kezdetben azonban – például az angol kertekbe – nem élelmiszerként, hanem csupán érdekessége és a termés szépsége miatt kerültek paradicsompalánták.

Az 1800-as évekre viszont az újságok már tele voltak olyan receptekkel, amelyeknek egyik fő hozzávalója a paradicsom, köszönhetően többek között a Nápolyban egyre népszerűbb pizzának és a rá kerülő paradicsomszósznak. Bár meglepő módon a paradicsommérgezéstől való félelem még jó ideig fennmaradt. Ráadásul a növény rossz hírnevét még az is öregbítette, hogy méretes, zöld hernyókat is behurcoltak vele. Sokszor éppen ezeket az állatokat tették felelőssé a mérgezéses esetekért. 

A veszélyes gyümölcs csak társtettes volt

De mi is okozta a paradicsommal kapcsolatba hozható haláleseteket több mint 200 évvel ezelőtt? Ma már pontosan tudjuk, hogy valójában nem maga a gyümölcs volt a tettes, pontosabban csak része volt a tragédiákban.

Valójában az ólomtartalmú tálak voltak veszélyesek
Fotó: Jasmin Merdan / Getty Images Hungary

A korabeli főúri házakban ugyanis gyakran cinből készült tányérokban szolgálták fel a különböző fogásokat, a paradicsomban található sav pedig kioldotta az ólmot az étkészletből, és ez okozta a mérgezéseket. Gyakori eset volt, hogy miután jóízűen megették a paradicsommal készült fogást, az áldozatok először rosszul lettek, majd életüket is vesztették. Azonban a tányérokat senki nem gondolta bűnösnek, így a paradicsom került sok főúri házbanhosszú évtizedeken át tiltólistára.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.