A Föld legsűrűbben lakott területe volt, ma hátborzongatóan csendes a sziget

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egykor ez volt a Föld legsűrűbben lakott területe, most viszont csak akkor fordul meg ott ember, ha kíváncsiskodni érkezik az időrágta épületek közé.

A Kelet-kínai tenger varázslatos, égszínkék hullámai nyaldossák a világ egyik legkísértetiesebb helyét. Hashima egy mindössze 480 méter hosszú és 150 méter széles sziget, amelyet a múlt században több mint ötezren mondhattak otthonuknak. Ma viszont már csak árnyéka önmagának: omladozó, ürességtől kongó épületeit közel öt évtizede már az utolsó lakó is elhagyta.

A szénbányászat fellegvára

Az 1800-as évek elején fedezték fel, hogy a Nagasaki kikötőjétől mindössze 20 kilométerre fekvő sziget környékén rengeteg a szén, így a kitermelésébe majdhogynem rögtön bele is kezdtek. A bányászat azonban csak jó pár évtizeddel később, az 1800-as évek végén vett óriási lendületet, olyannyira, hogy 1941-re már több mint 411 ezer tonna szenet termeltek ki a szigeten.

Az ipari bányászat megkezdése után, a termelés növekedésével Hashimát kibővítették, nagy lakó- és ipari épületeket emeltek rajta, a tájfuntól védve pedig tengerfalakat építettek köré.

Nehéz elhinni, hogy Hashimán egyáltalán volt élet
Fotó: FROSTEYe / Getty Images Hungary

Nyüzsgő szigeti élet

Hashima eközben be is népesült, 1959-ben, a hektáronkénti 835 lakójával hivatalosan is ez volt bolygónk legsűrűbben lakott területe.

Idézőjel ikon

Ahhoz azonban, hogy ilyen kis területen több ezer ember elférjen, minden földterületet úgy építettek be, hogy a sziget egy hatalmas csatahajó formáját öltötte – innen a beceneve is: a Gunkanjima azt jelenti, Csatahajó-sziget.

Hashimát a bánya vezetői, magasabb beosztású menedzserei, de még a munkások és a családjaik is otthonuknak tudhatták, ahol többé-kevésbé teljesen tipikus életet élhettek. A szigetet megosztották: a felét a bánya uralta, a másik részét viszont tökéletesen kiépített infrastruktúrával lakásoknak, óvodáknak, iskoláknak, éttermeknek, üzleteknek, szentélyeknek, sőt nyilvános fürdőnek és kórháznak szentelték.

Elcsendesedő épületek

Hashima nyüzsgő életének 1974-ben azonban vége szakadt. A bánya januári bezárásának elrendelésével megszűnt minden munkalehetőség, ráadásul a szigetet tulajdonló cég megvonta az ivóvíz-, valamint az élelmiszer-szállítást is, így szűk három hónappal később az utolsó lakó is elhajózott.

Utánuk megannyi berendezés, háztartási gép, bútor és személyes tárgy maradt, amelyet azóta magához vett a természet.

Komor látvány

Hashimát alaposan kikezdte az idő, és a tájfunok sem kímélték: az egykor ezer színben pompázó sziget mára teljesen elszürkült. Lakóépületei és bányászati létesítményei lassanként az enyészeté lesznek, kísértetiessé és hátborzongatóvá téve a tenger zord csendjébe burkolózó, magányos Gunkajimát. 

Az elhagyatott sziget sokakat csábít városnéző hajótúrára
Fotó: Morten Falch Sortland / Getty Images Hungary

Újra nyitva

Noha az épületek állapota miatt sokáig csak tisztes távolságból lehetett bekukucskálni a szigetre, az urbexezők nagy örömére ma már városnéző túrahajók is kikötnek Hashimán, hogy a kíváncsi turisták 45 percben körbenézhessenek. Akinek nincs erre lehetősége, az a nagasaki Oura templom közelében található Gunkanjima Digitális Múzeumban is átélheti a sziget adta izgalmakat. E modern múzeumban lenyűgöző mennyiségű információt tudhatnak meg a látogatók a „titkos” szigetről: a megannyi Hashima-fotó és beszámoló mellett egy szimulált utazáson egy működő bányaaknába is bemerészkedhetnek, sőt kiterjesztett valóságú túrákon is részt vehetnek a sziget bizonyos területein úgy, ahogyan azok ma léteznek. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.