A Föld legsűrűbben lakott területe volt, ma hátborzongatóan csendes a sziget

Olvasási idő kb. 2 perc

Egykor ez volt a Föld legsűrűbben lakott területe, most viszont csak akkor fordul meg ott ember, ha kíváncsiskodni érkezik az időrágta épületek közé.

A Kelet-kínai tenger varázslatos, égszínkék hullámai nyaldossák a világ egyik legkísértetiesebb helyét. Hashima egy mindössze 480 méter hosszú és 150 méter széles sziget, amelyet a múlt században több mint ötezren mondhattak otthonuknak. Ma viszont már csak árnyéka önmagának: omladozó, ürességtől kongó épületeit közel öt évtizede már az utolsó lakó is elhagyta.

A szénbányászat fellegvára

Az 1800-as évek elején fedezték fel, hogy a Nagasaki kikötőjétől mindössze 20 kilométerre fekvő sziget környékén rengeteg a szén, így a kitermelésébe majdhogynem rögtön bele is kezdtek. A bányászat azonban csak jó pár évtizeddel később, az 1800-as évek végén vett óriási lendületet, olyannyira, hogy 1941-re már több mint 411 ezer tonna szenet termeltek ki a szigeten.

Az ipari bányászat megkezdése után, a termelés növekedésével Hashimát kibővítették, nagy lakó- és ipari épületeket emeltek rajta, a tájfuntól védve pedig tengerfalakat építettek köré.

Nehéz elhinni, hogy Hashimán egyáltalán volt élet
Fotó: FROSTEYe / Getty Images Hungary

Nyüzsgő szigeti élet

Hashima eközben be is népesült, 1959-ben, a hektáronkénti 835 lakójával hivatalosan is ez volt bolygónk legsűrűbben lakott területe.

Idézőjel ikon

Ahhoz azonban, hogy ilyen kis területen több ezer ember elférjen, minden földterületet úgy építettek be, hogy a sziget egy hatalmas csatahajó formáját öltötte – innen a beceneve is: a Gunkanjima azt jelenti, Csatahajó-sziget.

Hashimát a bánya vezetői, magasabb beosztású menedzserei, de még a munkások és a családjaik is otthonuknak tudhatták, ahol többé-kevésbé teljesen tipikus életet élhettek. A szigetet megosztották: a felét a bánya uralta, a másik részét viszont tökéletesen kiépített infrastruktúrával lakásoknak, óvodáknak, iskoláknak, éttermeknek, üzleteknek, szentélyeknek, sőt nyilvános fürdőnek és kórháznak szentelték.

Elcsendesedő épületek

Hashima nyüzsgő életének 1974-ben azonban vége szakadt. A bánya januári bezárásának elrendelésével megszűnt minden munkalehetőség, ráadásul a szigetet tulajdonló cég megvonta az ivóvíz-, valamint az élelmiszer-szállítást is, így szűk három hónappal később az utolsó lakó is elhajózott.

Utánuk megannyi berendezés, háztartási gép, bútor és személyes tárgy maradt, amelyet azóta magához vett a természet.

Komor látvány

Hashimát alaposan kikezdte az idő, és a tájfunok sem kímélték: az egykor ezer színben pompázó sziget mára teljesen elszürkült. Lakóépületei és bányászati létesítményei lassanként az enyészeté lesznek, kísértetiessé és hátborzongatóvá téve a tenger zord csendjébe burkolózó, magányos Gunkajimát. 

Az elhagyatott sziget sokakat csábít városnéző hajótúrára
Fotó: Morten Falch Sortland / Getty Images Hungary

Újra nyitva

Noha az épületek állapota miatt sokáig csak tisztes távolságból lehetett bekukucskálni a szigetre, az urbexezők nagy örömére ma már városnéző túrahajók is kikötnek Hashimán, hogy a kíváncsi turisták 45 percben körbenézhessenek. Akinek nincs erre lehetősége, az a nagasaki Oura templom közelében található Gunkanjima Digitális Múzeumban is átélheti a sziget adta izgalmakat. E modern múzeumban lenyűgöző mennyiségű információt tudhatnak meg a látogatók a „titkos” szigetről: a megannyi Hashima-fotó és beszámoló mellett egy szimulált utazáson egy működő bányaaknába is bemerészkedhetnek, sőt kiterjesztett valóságú túrákon is részt vehetnek a sziget bizonyos területein úgy, ahogyan azok ma léteznek. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.