Minden idők (valószínűleg) legdrágább fényképének elkészítése mai árfolyamon 12 millió dollárba, vagyis kicsivel több, mint 4 milliárd forintba került. De vajon mi volt olyan különleges egy fekete-fehér csoportképen, hogy ekkora összeget kellett költeni rá?
Rengeteg újítást vezetett be az autóipar úttörője
Henry Ford nevét valószínűleg mindenki ismeri: a legendás autógyáros, az amerikai gépjárműipar felvirágoztatója apja gazdaságában töltötte gyerekkorát, itt kezdett szabadidejében különböző gépekkel bütykölni, 15 éves korában, 1879-ben pedig elkészítette első gőzgépét. Később feleségével Detroitba költözött, ahol az Edison elektrotechnikai vállalatánál kapott mérnökként állást, mellette önálló kutatásokba-fejlesztésekbe fogott, így hozta létre Quadricycle névre keresztelt, kéthengeres, négy lóerős motorral hajtott járgányát 1896-ban.
A kutatómérnök tehetségét több vagyonos befektető is felfedezte, akiknek segítségével Ford kiléphetett Edisontól, és megalapíthatta Detroitban saját vállalatát. Az 1903-ban létrehozott Ford Motor Company a kezdeti években súlyos nehézségekkel küzdött, első gépkocsijukból, az ún. A-modellből összesen 1200 darabot adtak el, a hosszú, kitartó munka azonban idővel meghozta a gyümölcsét, az angol ábécé tizenkilencedik betűjét viselő T-modell végre áttörést jelentett az alapító számára. Ford a kezdetektől egy megbízható, jól működő, de viszonylag olcsó autóról álmodott, melyet könnyű vezetni, az 1908-ban piacra dobott T-modell pedig mindezt megtestesítette, valóságos forradalmat vitt végbe az autózásban.
A T-modellel hatalmas vagyonra szert tett Ford számos forradalmi újítást bevezetett a gyárában, ő és mérnökei dolgozták ki például a futószalagos összeszerelés módszerét, melynek segítségével a korábbiakhoz (és riválisaikhoz) képest jóval gyorsabban állíthatták elő az autókat. A nagyvállalkozóvá lett feltaláló HR-téren is megelőzte a korát, ő találta ki például az ötnapos munkahetet és tette a szombatot szabaddá, hogy a dolgozók kipihentebben láthassanak neki hétfőn a munkának, a béreket pedig napi 2,4 dollárról akkoriban hallatlannak számító napi 5 dollárra emelte. Nem csoda, hogy tömött sorokban álltak és egymással versengtek a munkások, hogy állást kaphassanak a Ford-gyárban.
A legendás autógyáros személyiségének ugyanakkor több negatív oldala is volt, Ford például rajongott Adolf Hitlerért és a nácizmusért, és megrögzött antiszemita volt, még egy helyi újságot is megvásárolt és zsidóellenes propagandakiadvánnyá züllesztett.
Egész napra leállt a munka a csoportkép miatt
De hogyan kapcsolódik a világ legdrágább fényképének története Henry Fordhoz? A tulajdonos 1913-ban elhatározta, hogy egy grandiózus csoportképpel ünnepli meg a vállalat fennállásának tizedik évfordulóját, melyen a Ford motorművek szó szerint összes alkalmazottja szerepelni fog. A detroiti Highland Parkban található gyár − itt helyezték üzembe az említett világelső gyártószalagot − ekkor már mintegy 12 ezer fős állományt foglalkoztatott, akiket egytől egyig kivezényeltek az üzem előtti térre. A hihetetlen embertömeget egy magasra helyezett, nagylátószögű optikával felszerelt fényképezővel sikerült egyetlen képbe belekomponálni.
A bravúros fotó elkészítése azonban sok pénzébe került Fordnak, a szervezés miatt ugyanis egy teljes napra le kellett állítani a munkát a gyárban, az alkalmazottak bérét viszont ki kellett fizetni. A számítások szerint a napi 600 autót előállító Ford-üzem vesztesége így 390 ezer dollárra, mai árfolyamon kb. 12 millió dollárra, vagyis 4 milliárd forintra rúgott. Nem csekély összeg egyetlen csoportképért, de az elkészült felvétel örökre bevonult a fotótörténetbe.
