Az életével játszik az, aki végigmegy ezeken az utakon

Olvasási idő kb. 3 perc

Kanyarognak a világon olyan utak, amelyek még a legedzettebb sofőröket is megizzasztják. Megmutatjuk a leghajmeresztőbbeket – erős képsorok következnek!

Noha a La Pazból a Yungas-völgyekig és az amazóniai síkságig tartó, 64 kilométeres bolíviai Yungas Roadot tartják a világ legveszélyesebb útjának, ez még korántsem jelenti azt, hogy csupán ez volna bolygónk egyetlen rémisztő autósterepe. Telis-tele a világ olyan hajmeresztő utakkal, amelyeket legtöbbször még a sokat látott autósoknak sem ajánlanak.

Atlanterhavsveien: gyönyörű, de félelmetes

Ki sem kell mozdulnunk Európából ahhoz, hogy a világ egyik legkülönlegesebb útjára tévedjünk. A Norvégiában található Atlanti út – vagy ahogy a hazájában nevezik, az Atlanterhavsveien – több szempontból is lélegzetelállító: egyrészt azért, mert gyönyörű, másrészt azért, mert meglehetősen ijesztő élmény egy olyan helyen autózni, ahol szélsőségesebb időjárási körülmények közepette az út több szakaszán is átcsapnak a hullámok. A Romsdal-félszigetet az Averøya nevű szigettel összekötő, sziklaképződményeken és szigeteken át vezető, mindössze 6,5 méter széles út ugyanis 8,3 kilométer hosszan fut a Norvég-tengeren.

A világ egyik legcsodálatosabb útja a norvégiai Atlanti út, de cseppet sem veszélytelen
Fotó: Â Marco Bottigelli / Getty Images Hungary

Fairy Meadows Road, ahol még korlát sincs

Szó szerint az életével játszik az, aki úti céljául a pakisztáni Giglit-Baltistan régióban található Fairy Meadows Roadot választja.

Ezen az elképesztően veszélyes pályán, amely ugyan csak kicsivel több mint 16 kilométer hosszú, órákig tart átkelni, már ha egyáltalán átér rajta az ember.

A meglehetősen bizonytalan, a Himalája magasságain átvezető, szűk kanyarokkal kombinált, rögös, sziklás, aszfalt nélküli út mentén egyetlen védőkorlát sincs, így csupán az isteni gondviselésnek köszönheti az életét az, aki átkel rajta.

Nem kérdés, miért a világ egyik legveszélyesebb útja a pakisztáni Fairy Meadows Road
Fotó: Weerawat Cheevasupakorn / Getty Images Hungary

Zoji La hágó: még nyáron is veszélyes

A Kasmir tartományban található, Srinagar és Leh városokat az indiai autópályával összekötő, indiai Zoji La hágó már ránézésre is elég ijesztő, közlekedni rajta meg aztán egyenesen hajmeresztő élmény.

Idézőjel ikon

A Himalája nyugati részén, 443 kilométer hosszan kanyargó, 3528 méter magasan futó, keskeny út szinte egész télen használhatatlan, de még rossz idő sem kell ahhoz, hogy veszélyes legyen.

Nem véletlenül van tele a terep felborult buszokkal és összetört autókkal, ráadásul a haladást még a csoportokban odasereglő állatok is megnehezítik. No meg az, hogy még a legmélyebb szakadékok mentén sincs korlát, és az út minősége is hagy bőven kívánnivalót maga után.

Életveszélyes közlekedni a Zoji La hágón is
Fotó: prabhjits / Getty Images Hungary

A fagyba vezető út

A Jakutszkba vezető szibériai út első ránézésre nem is tűnik olyan vészesnek, pedig korábban már ez is megkapta a világ egyik legveszélyesebbje jelzőt. Nemhiába: az A-360-as jelzésű, Lénaként is ismert, 1235 kilométeres, hegyeket, erdőket és sivatagokat átszelő, többnyire burkolat nélküli autóúton télen – ami, mint tudjuk, Szibériában 7-10 hónapig tart – az igen alacsony hőmérséklet, nyáron pedig a jeges út olvadása után a végtelen sártenger miatt életveszélyes közlekedni.

Az autósoknak azonban nincs sok választása, hiszen ez az egyetlen elérhető útvonal Jakutföld fővárosába.

Az út létezése óta megannyi autót hagytak már hátra a területen, sőt olyan is előfordult, hogy a mentőcsapatra várakozó utazók az elakadt járművüket gyújtották fel, hogy meg ne fagyjanak.

Ez az életveszélyes út mintha a fagyos végtelenbe vezetne
Fotó: Lina Shatalova / Getty Images Hungary

Elég egy kis figyelmetlenség 

Szép, gyönyörű, csak éppen merő életveszély az új-zélandi Skippers Canyon Road is, amit még a bányászok faragtak ki kézzel több mint 140 évvel ezelőtt.

Idézőjel ikon

A közel 30 kilométer hosszú út annyira veszélyes, hogy a biztosítótársaságok nem kötnek biztosítást sem, ha megtudják, ügyfelük arrafelé tervezi az útját.

Noha valóban pazar onnan a kilátás, a keskeny, kavicsos, kanyargós és meredek emelkedőkön elég egyetlen apró baki az életveszélyhez.

Elég egy kis figyelmetlenség, és máris kész a baj a veszélyes úton
Fotó: donvictorio / Getty Images Hungary

Bayburt D915, a halálút

Bármerre is indulunk autóval nyaralni, alaposan tervezzük meg az útvonalat, nehogy belefussunk olyan utakba, mint amilyen a törökországi Bayburt D915 is. A fekete-tengeri régióban található, Of és Bayburt városokat összekötő, több mint 100 kilométeren át kanyargó, 29 hajtűkanyarból álló utat még a bolíviainál is veszedelmesebbnek tartják, pláne rossz időjárási körülmények között. Ez az út tényleg próbára teszi minden sofőr ügyességét és bátorságát; a lavinák és földcsuszamlások meg a heves havazások csak néhány azok között az akadályok között, amelyekkel szembe kell nézni az eddig is igen sok emberéletet követelő autópályán.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.