Rákkeltőnek minősítették a cukormentes üdítőkben használatos édesítőszert

Olvasási idő kb. 2 perc

Ilyenkor nyáron nagyon sok fogy az üdítőitalokból, amelyek cukormentesként hirdetik magukat a polcokról. Azt hinnénk, választásukkal teszünk valamit az egészségünkért, pedig épp fordítva: az aszpartám valóban rákkeltő lehet.

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös szakértői bizottsága (JECFA) ma közzétette legfrissebb listáját a lehetséges rákkeltő anyagokról. A korábban már megjelent előrejelzésnek megfelelően, az aszpartám is felkerült erre a listára, az IARC az aszpartámot az emberre nézve lehetséges rákkeltőnek minősítette - áll a hivatalos IARC-JCFA közös közleményében.

"A rák az egyik vezető halálozási ok világszerte. Évente minden hatodik ember rákban hal meg. A tudomány folyamatosan bővül a rák lehetséges kiváltó vagy elősegítő tényezőinek felmérése érdekében, abban a reményben, hogy csökkenthetjük ezeket a számokat és az emberi áldozatok számát" - mondta Dr. Francesco Branca, a WHO Táplálkozási és Élelmiszerbiztonsági Főosztályának igazgatója a friss lista megjelenésének alkalmából. 

A legismertebb édesítőszer, az aszpartám sötét oldala

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC), valamint a WHO és FAO élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös szakértői bizottsága (JECFA) az elmúlt időszakban független, de egymást kiegészítő vizsgálatokat végzett az aszpartám fogyasztásával kapcsolatos potenciális rákkeltő veszély és egyéb egészségügyi kockázatok felmérésére.  

A két testület vizsgálatának eredménye pedig az lett, hogy az aszpartám felkerült a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség listájára, mint az emberre nézve lehetséges rákkeltő anyag, az IARC az aszpartámot a 2B csoportba sorolta be. A 2B csoportba azok az anyagok tartoznak, amelyek esetén az emberre gyakorolt rákkeltő hatás vonatkozásában „korlátozott bizonyíték” áll rendelkezésre.  

Az IARC és a JECFA értékelései az aszpartám hatásáról különböző forrásokból gyűjtött tudományos adatokon alapultak, beleértve a szakmailag lektorált tanulmányokat, kormányzati jelentéseket és szabályozási célokra végzett tanulmányokat. A tanulmányokat független szakértők vizsgálták felül, és mindkét bizottság lépéseket tett az értékelések függetlenségének és megbízhatóságának biztosítására. 

A JECFA továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az aszpartámra korábban megállapított, 0-40 mg/testtömegkilogramm elfogadható napi beviteli értéket (ADI) megtartja*, tehát ez az ajánlás továbbra is érvényben marad. 

Az aszpartám egy mesterséges (kémiai) édesítőszer, amelyet az 1980-as évek óta széles körben használnak különböző élelmiszerekben és italokban, többek között diétás italokban, így például a népszerű kóla ízűekben is. Hazánkban a cukormentes szénsavas kólák jelentős hányada aszpartámmal édesítve kerül a boltok polcaira, de nem kivétel nélkül. A hazai gyártású XIXO termékcsalád valamennyi itala aszpartámmentes, és 2013-as piacra kerülése óta sosem használtak benne aszpartámot. 

Az IARC és a WHO továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri az új bizonyítékokat, és arra ösztönzi a független kutatócsoportokat, hogy készítsenek további tanulmányokat az aszpartám-kitettség és a fogyasztók egészségére gyakorolt hatások közötti lehetséges összefüggésről. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.