A királyi családnak komoly ára van minden egyes brit adófizető számára: de hogy ez pontosan mekkora, azt a valóságban senki sem tudhatja.
A koronázást megelőző hetekben meglepő és igencsak kínos kérdéseket tett fel egy brit lap a Buckingham-palotának. Mennyibe kerül majd a koronázás a briteknek? Hogyan adózik III. Károly bevételei után? Hány munkanapja volt tavaly a királyi család dolgozó tagjainak? És mennyit kaptak ezért? Na és a királyi család azon tagjai, akik nem dolgoznak, mennyit fizetnek azért, hogy palotákat nevezhessenek otthonaiknak?
Mennyibe is kerül a királyi család?
A The Guardian kínzó kérdéseire a hárítás mellett olyan reakciók érkeztek csak, miszerint kérdezzenek mást, nem tartozik rájuk. A lap ezzel nem ért egyet, és azt is aláhúzta: lehet, hogy II. Erzsébet egységbe kovácsolta a nemzetet, de uralkodása alatt egy veszélyes trend is elterjedt: a királyi család titkolózik.
Tilos az uralkodót vagy a trónörököst a parlamentben kritizálni. Levelezésébe nem lehet betekintést nyerni. A királyi levéltár nyilvános – de mivel a Windsoroké, nekik kell engedélyt adniuk az abban történő kutatásra.
A titkolózás különösképp igaz a vagyonnal kapcsolatos kérdésekre, ezért rejtegetik még a legjelentéktelenebb családtagok végrendeleteinek tartalmát is
– és ezért használta a néhai királynő hatalmát arra is, hogy elérjen bizonyos törvénymódosításokat, melyek hatalmas vagyonának eltitkolásában segítették őt. A családtagok végrendeleteit 90 évre titkosítják, így ezekből sem lehet információkat szerezni arról, pontosan milyen vagyonon is ülnek a Windsorok.
Alaposan ellátják őket költőpénzzel
Ellentmondásos, ettől azonban tény, hogy a Buckingham-palota arra hivatkozva nem hajlandó nyilvánosságra hozni, mennyit költenek a királyi család biztonságára, hogy még abban az esetben is, ha egyetlen összesített, nevek említése nélküli adatot mutatnának be, az is nagy veszélyt jelenthetne a Windsorokra nézve.
Ez némileg ellentmond annak, hogy a Joe Biden vagy Emmanuel Macron biztonságára költött összegek ismertek az adott országokban.
Mindez különösen fájó egy olyan országban, ahol John Major miniszterelnök 1993-ban, korát messze megelőzve, arról beszélt, hogy a királyi család pénzügyeinek is olyan átláthatónak kell lenniük az országban, mint bármilyen közfeladatot végző személyének – ezt akkor még II. Erzsébet is támogatta szavakban. Ennek ellenére David Cameron kormánya bevezetett egy úgynevezett uralkodói alap nevet viselő rendszert, amelyben éves szinten nagyon bőkezű költségvetést kap a királyi család, amivel kapcsolatban nem kell elszámolnia.
A királyi családtagok életének finanszírozását a koronabirtok nyereségének arányában határozzák meg: ez jó pénzügyi fogásnak bizonyult a királyi család számára, akik 1760-ban lemondtak a koronabirtokról.
Az egyezség bőkezűnek bizonyult – 86 millió font idén –, és a koronabirtok várható nyereségének váratlan alakulása a királyt abba az irigylésre méltó helyzetbe hozta, hogy a jövőbeni kifizetések csökkentését kell kérnie.
Ez tudható vagyonukról
A The Guardian eddig folytatott kutatásai a következőket tárták fel a királyi család vagyonáról:
- II. Erzsébet és III. Károly több mint 1,2 milliárd font értékbű kifizetésekhez jutott két olyan birtok kapcsán, amelyek után nem fizetnek adót, amellett, hogy milliókat kapnak állami támogatásként hivatalos feladataik ellátására. 2022-ben egyenként 21 millió fontot kaptak a Lancaster és a Cornwall hercegségtől, annak ellenére, hogy évszázados vita folyik arról, hogy a két birtok valójában a brit nemzet tulajdonát képezi-e.
- Az uralkodó, aki évente mintegy 86 millió font közpénzt kap a David Cameron által 2011-ben bevezetett finanszírozási megállapodás feltételei szerint, technikailag évi 250 millió fonthoz fér hozzá az adófizetők pénzéből. A király jelezte, hogy nem kér a többletpénzből, de a megállapodás kiemeli a királyi finanszírozás Cameron általi radikális átalakításának rendkívüli nagylelkűségét.
- A Kensington-palota története, amely több uralkodó és újabban a walesi hercegi pár otthona, kényelmetlenül összefonódik a monarchia rabszolgasággal való kapcsolatával. Közel három évszázadon keresztül 12 brit uralkodó támogatta vagy profitált Nagy-Britannia rabszolga-kereskedelemben való részvételéből.
- Az India Hivatal aktái részletesen bemutatják, hogyan kerültek Indiából elrabolt, felbecsülhetetlen értékű kincsek a királyi gyűjteményekbe. Ezek között van egy legendás rubin és egy 19 smaragddal berakott aranyöv, amely az akkor még csak herceg Károly kedvenc műveit ünneplő születésnapi kiállításon szerepelt.
- A király és a néhai királynő közel kétmillió fontot keresett a prominens személyiségektől, köztük egy dubaji sejktől és Aga Khantól kapott lovak eladásából. A királynő ménesének értéke 27 millió fontra tehető.
Ennyit kereshettek eddig
A Buckingham-palota nem hajlandó elárulni, hogy az egyes királyi családtagok mennyi pénzt kapnak, de a lap kiszámolta ezt.
E szerint Károly király eddigi élete során 612 millió fontos fizetségben részesült azért, mert több mint 10 ezer eseményen vett részt.
Vilmos évi 20 millió fontban részesülhet legalább, bár eddigi keresete nem ismert, nagybátyja, a botrányhős András herceg viszont közel 13 millió fontot kapott, míg dolgozó királyi családtag volt. Eduárd herceg 6,5 millió fontot gyűjtött, Anna hercegnő pedig 16,6 milliót. Még az öröklési rangsor 56. helyezettjének, Alexandra hercegnőnek is 17,2 millió fontja gyűlt össze 86 éves korára.
Nem csoda, hogy a britek egy része úgy gondolja, ideje lenne újragondolni a királyi család szerepét, és vannak olyanok is, akik egyenesen szabadulnának a monarchiától. A Windsor-ház jövőjét talán az is meghatározza majd, hogy mennyire képesek elfogadni azt: nem állhatnak mindenki felett.
