Gyerekgyógyszer veszélyességére hívta fel figyelmet a WHO, a gyártó tiltakozik

Olvasási idő kb. 1 perc

Hét hónapon belül harmadjára történt meg, hogy köhögéscsillapító sziruppal kapcsolatosan kongatják meg a vészharangot.

A szirup szennyezett lehet az Egészségügyi Világszervezet szerint, ezért értesítették a gyártó ország, India gyógyszer-engedélyeztetési ügynökségét. A gyártó céget, a QP PharmaChemet állításuk szerint még április 12-én keresték meg azzal, hogy további információkra várnak a sziruppal kapcsolatosan.

Az Indian Express megkeresésére a WHO azt válaszolta: elővigyázatosságból értesítette potenciális veszélyről azokat az országokat, amelyekben a szirup kapható, az intézkedés alapját pedig az ausztrál gyógyszerfelügyeleti szervtől kapott információk, illetve a szirup csomagolásának fotója alapján hajtották végre.

Indiai gyártású gyerekgyógyszer okozott már nagy bajt a közelmúltban
Fotó: Ekaterina Goncharova / Getty Images Hungary

Mikronézia és a Marshall-szigetek szerepel a figyelmeztetésben – 

az indiai gyógyszercég azonban azt állítja, nem is exportál ide az érintett szirupból, azt Kambodzsában értékesíti, és a WHO-tól sem érkezett megkeresése.

A WHO szerint a két fenti országban bevizsgált mintákban etilénglikolt és dietilénglikolt talált, azzal kapcsolatosan egyelőre nincsenek információk, hogy okoztak-e ezeket mérgezést vagy halált. Az aggodalmakat az indiai szirupos köhögéscsillapítók miatt az teszi indokolttá, hogy tavaly három országban több mint 300 gyermek halt bele olyan, ebből az országból származó, gyerekeknek szánt szer használatába, amely a fenti két szennyező anyagot tartalmazta. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.