Ezért olyan tartós Mona Lisa mosolya

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az altamirai bölények a művészettörténet első műremekei között számontartott alkotások. Pedig amikor az ősember szerény harci élményeit, netán terveit a barlang falára kente, aligha sejtette, hogy sok ezer évvel későbbi utódainak adja fel vele a leckét, és a tudományos diskurzus sok vitát kavaró tárgyát szolgáltatja. Az általa festésre használt bizarr anyagok sorát még Leonardo da Vinci is tudta bővíteni…

Meghökkentően sok eszközt állítottak elődeink már akkor a festészet e korai megnyilvánulásának szolgálatába. A paleolit művészet Sixtus-kápolnájának is nevezett 18–30 ezer éves észak-spanyolországi freskók okker (sárga), vörös és fekete színeihez többnyire szenet és összezúzott ásványokat használtak, melyeket vízzel, nyállal, vizelettel, csontvelővel, vérrel vagy állati zsírral kevertek össze. Az így kapott festékanyagot aztán különböző állati tollakból, szőrökből eszkábált ecsetekkel, ujjbeggyel és üreges csontokon átfújós technikával vittek fel a kövezetre.

Földpigmentek

Az őskori földpigmentek közül a vas-oxid vöröses és a szilícium-dioxid okkeres színe bizonyult még így is a legtartósabbnak, melyet az égetett csont és szén fekete színe vagy a fehér őrölt kalcitból származó fehér mész tett változatosabbá. Ugyanis már akkoriban elvárásként jelentkezett, hogy az elkészült alkotás minél tartósabb legyen.

A bizarr festékek kikeverése mellett a festés módja sem lehetett egyszerű… Getty Images Hungary
Fotó: VW Pics

Őrizzük az utókornak!

Az 1970-es évekre már 170 000 látogatónál is többet vonzott a barlang évente, így a spanyol hatóságok, abbéli aggodalmuk miatt, hogy ez a mennyiség árt az egyedülálló művészettörténeti emléknek, egy időre bezárták a barlangot. Annál is inkább, mert 1977-ben egy fényképész lencsevégre is kapta a minőség szemmel látható romlását. 2002-ben aztán megnyílt a ma is látogatható, teljesen élethű másolat a turisták előtt, s az eredetit sorsolás útján, hetente 5 szerencsés műkedvelő 2 vezető kíséretében csodálhatja csak meg.

Hogy kerül a csizma az asztalra és a tojás az olajfestményre?

Az i. e.1200-ból való pylosi Nestor-palota freskójának megfestéséhez már tojástemperát használtak, vagyis a pigmentekhez a tojás szolgált kötőanyagul. A tojás nem ekkor debütált a festészetben. Már az ókori egyiptomiak is alkalmazták a porított pigmentek vízzel és tojással történő összekeveréséből származó temperát. Egy új tanulmány azonban most arra is rávilágított, hogy a később új festőmatériaként megjelenő olajfestményeknél is tudatosan alkalmazták a tojássárgáját a festmény színeinek és állagának tartósításához, a ráncok keletkezésének meggátolásához. Már korábban is azonosítottak minimális mértékben tojást olyan nagy mesterek olajfestményein is, mint Leonardo da Vinci, Botticelli vagy akár Rembrandt, de a műhelyekben található enyhe káosz okozta véletlennek tudták inkább csak be annak jelenlétét a képen. Most a tudósok fáradságos munkája során kiderült, ez előre megfontolt húzás volt az utókor kedvéért.

Így festhetett Leonardo… Getty Images Hungary
Fotó: maodesign

Volt rosszabb színezék is…

Köszönhetően annak, hogy a tojás legalább nem mérgező, az évszádok óta e festők műveit csodáló műkedvelő réteg túlélhette a gyönyörködést. Ez már önmagában jó hír, hiszen a bizarr festékanyagoknak az állati zsírral és a tojással koránt sincs vége: még az 1700–1800-as években is előszeretettel alkalmaztak arzénből készített festéket smaragdzöld, napsárga és mélykék színek előállítására, hogy aztán ruhától a tapétán át a hajba illesztett virágdíszig azzal ékesítsék az amúgy fakó látványt. 

Lehet, hogy festéknek bizarr, egyébként superfood
Fotó: Jason marz / Getty Images Hungary

Az élénk színhatás általában halálos kimenetelű lett.

De extrém színezékért még ennyire sem kell messze menni: ha az altamirai hasonmás barlangot, vagy a Mona Lisát nem is látta esetleg valaki teljes valójában, de rúzsos szájjal már bizonyára találkozott. Az ókori Egyiptomban még algakivonattal színezett piros ajakír később növényi zsír, állati vér és arzén keverékétől lett olyan csodálatosan vörös, s később ezt váltotta fel a ma E-120- ként még mindig nem nyugdíjazott (étel)festék alapanyaga, a bíbortetű.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.