Növeli az önbecsülést, de lázat és depressziót is okozhat ez a különös érzés

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy régi fénykép, egy ismerős illat, egy régen hallott dal vagy egy hely, ahol évtizedekkel ezelőtt jártunk utoljára – bármelyik alkalmas arra, hogy nosztalgiát ébresszen bennünk.

1688-ban egy svájci orvostanhallgató, Johannes Hofer különös jelenségre lett figyelmes az otthonuktól távol harcoló svájci zsoldosok körében. A katonák különböző tüneteket produkáltak: belázasodtak, nem tudtak aludni, szívritmuszavaraik támadtak, és levertnek érezték magukat, miközben arról panaszkodtak, hogy hiányzik nekik az otthonuk, és haza szeretnének térni. Hofer neurológiai betegségként határozta meg a tünetegyüttest, és nevet is adott neki, a görög nósztosz („hazatérés”) és algosz („bánat, kétségbeesés”) szavak ötvözetéből megalkotta a nosztalgia kifejezést, amelyet melankolikus, kóros honvágyként értelmezett.

Lelki betegségként indult 

A nosztalgiát évszázadokon át potenciálisan legyengítő és néha végzetes egészségügyi állapotnak tekintették, egyfajta megszállottságnak, amely fizikai tüneteket, rémálmokat és depressziót okoz. Csak a 19. században kezdték pozitív érzésnek tartani: Carl Gustav Jung szerint a nosztalgia lehetőség a múltunkkal való újrakapcsolódásra és a jelenünk megértésére, valamint a kollektív tudattalan elérésének egyik módja. Az első világháború idején a nosztalgiát megint a lelki betegségek közé sorolták, majd a huszadik század közepére ismét inkább pozitív érzéssé vált.

A nosztalgikus érzések tárgya gyakran a gyermekkorunk
Fotó: Jena Ardell / Getty Images Hungary

Az eltűnt idő nyomában

A világirodalom legismertebb nosztalgiázója kétségkívül Marcel Proust, aki egész regényfolyamot szentelt a témának. Az eltűnt idő nyomában főhőse számára a teába mártott madelaine sütemény íze idézte vissza a gyerekkorát, de azzal szembesült, hogy amikor tudatosan próbált meg visszaemlékezni az eseményekre, az emlékek elillantak. Bár Magyarországon legfeljebb háztartási kekszet mártogattunk a teába, a nosztalgia szinte bárhol, bármikor ránk törhet.

Idézőjel ikon

Kiválthatja valamilyen zene, filmek, természeti jelenségek, helyszínek, sőt akár az időjárás is.

„A nosztalgiában mint érzésben is megjelenik a kettősség: kellemes, de kicsit fájdalmas, szorító, keserédes érzés. Egyszerre tartalmazza a vágyat (»de jó lenne újra ott lenni«), ugyanakkor a tudást is, hogy lehetetlen visszahozni azt, amire a vágy irányul. Ezért a nosztalgia érzését óhatatlanul a visszahozhatatlanság feletti rezignáció kíséri, amely a pszichoanalízis értelmében, a melankóliához hasonlóan, szorosan kapcsolódik a gyászhoz” – írja a jelenségről Pintér Judit Nóra, A nem-múló jelen: Trauma és nosztalgia című írásában.

Valóság, rózsaszín szemüvegen át

A nosztalgia nem akarattal, hanem akaratlanul történik, és a valóság, amelyre visszaemlékezünk, valójában soha nem létezett, hiszen éppen az idő alakította olyanná, amilyennek érzékeljük. A legtöbben gyermekkoruk iránt vagy egy számukra kedves ember iránt éreznek nosztalgiát, jellemző módon rózsaszín szemüvegen át szemlélve az ezzel kapcsolatos emlékeket. A nosztalgia tárgya legtöbbször olyasvalami – vagy olyasvalaki –, ami számunkra fontos, így önmagunkról is sokat elárul, ha megfigyeljük, ki vagy mi után vágyódunk. A nosztalgikus érzések arra sarkallhatnak bennünket, hogy elmélyítsük kapcsolatainkat, vagy újakat építsünk; emellett segít a múltunk és jelenünk közötti folytonosság elmélyítésében. A nosztalgia, a múlttal való kapcsolat, így erőforrássá is lehet, amelynek segítségével könnyebben megbirkózunk az élet viszontagságaival.

Nosztalgikus érzések 

Meglepő módon nem csupán egyénként érezhetünk nosztalgiát: létezik a társadalmi (vagy kollektív) nosztalgia is, amikor olyan idők után sóvárgunk, amikor még – hitünk szerint – jobban kapcsolódtak az emberek egymáshoz. Klasszikus példa erre a „boldog békeidők” (már elnevezésében is), illetve napjainkban egyesek nosztalgiája például a Kádár-korszak iránt. A cégek – és a szórakoztatóipar – nagyon is tudatában vannak annak, hogy a nosztalgiát kihasználva szinte bármit el lehet adni; gondoljunk csak olyan, nosztalgikus érzéseket ébresztő tévésorozatokra, mint a Stranger Things vagy A besúgó, de a reklámokban is jól megfigyelhető ez a tendencia.

Ne ragadjunk a múltban

A nosztalgia azonkívül, hogy fájdítja a szívünket, előnyökkel is rendelkezik: növeli önbecsülésünket és az élettel való elégedettséget; segít megbirkózni a nehéz életszakaszokkal; ha éppen magányosak vagyunk, általa felidézhetjük a valahová tartozás érzését; valamint hozzájárul mentális jóllétünkhöz. Emellett erősíti az immunrendszert, és csökkenti a stressz-szintet és a szorongást. Aki hajlamos sokat nosztalgiázni, jobban teszi, ha észben tartja, hogy a tevékenységnek negatív hozadékai is lehetnek. Ha beleragadunk a múltba, az elvonja a figyelmünket a jelenről, amelyet így nem tudunk a maga teljességében megélni.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.