Felnövéstörténet – vagy ahogyan Ráskó Eszter fogalmaz, kapunyitási nyomor – női és művészhangon elmesélve: Kuizs Lilla egy itthon még kevesek által ismert műfajban, graphic novelben invitál rajzolt időutazásra.
Nosztalgiautazásra hívunk – kvízünben olyan rajzfilmekkel, bábfilmekkel, animációs sorozatokkal kapcsolatban kell kérdésekre válaszolnod, amelyeket a rendszerváltás előtt vetítettek a televízióban.
A vinyllemez reneszánsza már évek óta tart. Az Egyesült Államokban több bakelit fogyott, mint CD 1987 óta először - 41,3 millió eladott bakelitlemez áll szemben 33,4 millió CD-vel, miközben a vinylbevétel már több mint kétszerese a CD-ből származónak.
Az 1960-as és 70-es évek olasz dizájnját eleveníti fel a világ egyik leghíresebb vonata, az Orient Expressz La Dolce Vita névre keresztelt legújabb járata. A tervezők szándéka szerint a vasúti kocsik luxusmegjelenése nemcsak az utazók kényelmét szolgálja, hanem egyúttal tisztelgés az utazás aranykora előtt.
Szülinapi bulik, családi összejövetelek, nyaralás vagy csak egy sima délután az iskolai barátokkal – bármelyik alkalom tökéletes volt arra, hogy elővegyük ezeket a játékokat, és sírásig vagy hasfájdító nevetésig fajuló csatákat vívjunk a Ki nevet a végénnel, a Marokkóval vagy a Hugó Hamival.
Megosztó korszakaink egyike a közelmúlt, a ’80-as évek, melynek egyértelműen reneszánszát éljük divatban, zenében vagy lakberendezésben is. A hazai (és általában a kelet-európai) viszonyok persze kicsit mások voltak, mint a nyugati vonal, és bőven akadnak érdekességek. Nézzük, melyek voltak a tipikus tárgyaink akkoriban.
Egy régi fénykép, egy ismerős illat, egy régen hallott dal vagy egy hely, ahol évtizedekkel ezelőtt jártunk utoljára – bármelyik alkalmas arra, hogy nosztalgiát ébresszen bennünk.
Aki látta Woody Allentől az Éjfélkor Párizsban című filmet, attól bizonyára nem idegen a gondolat: milyen lenne az életünk, ha nem a jelenben élnénk, hanem egy másik, régebbi időszakban? Hogyan telne egy napunk? Kivel találkoznánk szívesen, mi lenne a legfurcsább, és mi hiányozna leginkább a mostani életünkből? Szerkesztőségünk tagjai mesélnek arról, melyik korszakban tudnák elképzelni magukat.
Pumukli, Frakk, Pom Pom, Mézgáék, Kisvakond, Gusztáv, Vízipók-csodapók, hogy csak néhányat említsünk gyerekkorunk kedvenc meséiből. A 80-as, 90-es években született és akkor gyerekkorukat élő, ma már 30-as, 40-es éveikben járó felnőtteknek persze még ott volt a Kacsamesék, Balu kapitány és a Gumimacik is, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy bővelkedtünk a jó mesékben. De miért idéz fel annyi kedves emléket még ma is, ha meglátjuk Dagobert bácsit vagy Eder mestert?
Bármilyen hihetetlen is, az Igazából szerelem már 19 éves: sokak szerint ez A Karácsonyi Film. Sztárgárdájának tagjai közt vannak, akiket már akkor is ismerősként köszönthettük – de vannak, akiknek karrierjében nagy mérföldkő volt a film.
Susogós melegítő, walkman, átszökdösés egymás szobájába, rémtörténetek mesélése alvás helyett… A kilencvenes évek osztálykirándulásait elevenítjük fel.
Néhány évtizede még egyeduralkodó volt a hazai piacon az egyszínű, sötétzöld héjú görögdinnye. Ma pedig már a legelterjedtebb görögdinnyeféle a gömbölyű vagy hosszúkás alakú, csíkos héjú. A két gyümölcs között szembetűnő a különbség. De vajon a piros, lédús hús ízét befolyásolja, hogy milyen a dinnye héja? És a magjával mi legyen? Megegyük vagy kipiszkáljuk?
