Unod a telet? A hatodik évszázadban egyszer másfél évig tartott

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A különösen hosszú tél szokatlan jelenségéért egy porfelhő felelt, mely Európa mellett Ázsia egy részét is beterítette, nyomában pedig nemcsak hideg, hanem éhínség is járt.

A különleges jelenség, amely kékes ködbe és örök télbe vonta az érintett területeket 536–537-ben tette fagyossá a nyarat is. Egészen Kínáig ért a légköri jelenség, amely írásos források szerint nyári havazással járt. Mongólia, Szibéria, de még Chile és Argentína ebből az időszakból származó fáinak évgyűrűi is arról tanúskodnak, hogy a növények alig nőttek a kedvezőtlen körülmények miatt az egész következő évtizedben.

Így írtak a korabeliek a végtelen hosszú télről

A szokatlanul hosszú, területtől függően 12–18 hónapon át tartó tél részleteire a nyolcvanas években bukkant két amerikai tudós, akik vulkánkitörésekről szóló történetírói feljegyzéseket kerestek. Az 536–538 közti időszakból számos természeti katasztrófa leírásába botlottak bele: ezek így emlékeztek meg az eseményekről:

  • „[A] nap elsötétült, és sötétsége másfél évig tartott […] Mindennap körülbelül négy órát sütött, és ez a fény mégis csak gyenge árnyék volt […] a gyümölcsök nem érettek be, és a bornak savanyúszőlő-íze volt” (Szíriai Mihály)
  • „Mert a nap egész évben fénytelenül adta fényét, mint a hold, és rendkívül úgy tűnt, mintha a nap fogyatkozásban lenne, mert a sugarak, amelyeket ontott, nem voltak világosak, sem olyanok, mint amilyeneket szokott ontani.” (Pokopiosz)
  • „[A] nap kezdett elsötétülni nappal és a hold éjjel, miközben az óceánon zúgott a víz, ebben az évben március 24-től a következő év június 24-ig…” (szír forrás)
Tél vége felé okkal érezheted, hogy elég volt a hosszú, szürke hetekből – na de mit tennél, ha három hónap helyett másfél évig tartana az évszak?
Fotó: Walerija Weiser / EyeEm / Getty Images Hungary

A tél nyomában éhínség járt

A leírások szerint Kínában az Alpha Carinae csillagot az 536. évi tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején sem láthatták úgy, mint korábban, az 536 és 538 közötti éveket pedig nyári havazás, fagy, szárazság és súlyos éhínség jellemezte.

Az 536-ot követő tíz évben a skandináv fenyők, az európai tölgyek, sőt számos észak-amerikai faj, köztük a sörtefenyő és a rókafarkfenyő esetében is sokkal lassabban zajlott a növekedés folyamata, mint általánosságban. Az ebből az időszakbál származó, építkezéseken felhasznált faanyagok vizsgálatával tudták megállapítani, hogy a fák évgyűrűinek méretében jelentős csökkenés állt be ekkor.

Európában ugyanakkor ez a természeti katasztrófa még csak a kezdet volt: 

két évvel később jött a pestisjárvány, a kombináció pedig Európa lakosságának nagyságrendileg egyharmadával végzett.

Kínában még rosszabb volt a helyzet: az éhínség egyes régiókban az emberek 80 százalékát megölte, de a skandinávoknak is hasonlóan nehéz sors jutott osztályrészül.

A vikingek is ezért indultak felfedezőutakra

Svédország egyes részein a falvak csaknem 75 százaléka kiürült, Dél-Norvégia egyes területein pedig a hivatalos temetkezések száma 90-95 százalékkal csökkent. Ez arra utal, hogy a halottak nagy száma miatt a szokásos szertartások elvégzése nélkül kényszerültek eltemetni holtaikat.

A télben meg lehet látni a szépséget is
Fotó: Johner Images / Getty Images Hungary

A skandináv elbeszélések is beszámolnak olyan eseményekről, amelyek 536-ra utalhatnak. Snorri Sturluson Edda című műve utal a Fimbulwinterre, a „nagy” vagy „hatalmas” télre, amely a Ragnarök, a világ és minden lakója pusztulásának előhírnöke volt.

„Először is, hogy eljön a Fimbulwinter nevű tél. Akkor minden irányból hó fog szállingózni.

Idézőjel ikon

Akkor nagy fagyok és éles szelek lesznek. A nap nem fog jót tenni.

Három ilyen tél lesz együtt, és nem lesz nyár a kettő között” – olvasható az Eddában. Egyes vélemények szerint ez az időszak késztette a vikingeket arra, hogy később új világok felderítésére induljanak.

Erre gondolj, ha már unod a telet!

A tudósok véleménye megoszlik arról, hogy mi okozta az extrém hosszú telet hozó porfelhőt: egy vagy több heves vulkánkitörés, üstökösbecsapódás, vagy akár egy tárgy, valamint egy nagy üstökös föld közeli ütközése is létrehozhatott olyan porfelhőt, amely porszemcsékből, füstből és vulkánkitörés esetén kénsavcseppekből áll, és olyanná válik, mint a történeti szövegekben leírtak.

Szóval ha legközelebb szomorúan nézel az ég felé, jusson eszedbe, hogy lehetne ez még sokkal rosszabb is…

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.