Ma a krumplit mártogatod bele, egykor viszont gyógyszerként árusították ezt az ételízesítőt

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Hasmenést, székrekedést és sárgaságot is gyógyítottak paradicsomtablettákkal: a ketchupot ma már nem az állítólagos gyógyhatása miatt fogyasztjuk.

Hamburger, hot dog vagy csak egy kis sült krumpli: legtöbbünk számára ezekhez szervesen hozzátartozik egy kis ketchup is, amelybe boldogan mártogatjuk a hasábburgonyát, vagy ízesítjük az ételt. Meglepő, de egykor gyógyszerként gondoltak a paradicsomkészítményre, melynek története régebbre nyúlik vissza, mint hinnéd.

A ketchup régen halból készült

A ketchup ősét ugyanis már az ókori Kínában készítették, igaz, ekkor a paradicsomhoz még nem volt semmi köze: halszószról beszélhetünk ebben az esetben. A kifejezetten sós szósz elkészítéséhez szójababot is felhasználtak, a végeredmény szaga pedig meglehetősen jellegzetes volt.

A 18. században aztán elindult az a folyamat, amely a ma ismert ketchup kialakulásához vezetett. Az emberek elkezdték szardellával és sörrel keverni a szószt, majd Angliába is eljutott a ketchup, ahol további változásokon ment át. Az első, a ma ismert ketchup receptjéhez hasonló változat 1812-ben került be egy receptkönyvbe.

A ketchup ízének ma már semmi köze a halhoz, de gyógyhatást sem tulajdonítunk neki
Fotó: Arx0nt / Getty Images Hungary

Aztán hatása miatt gyógyszerré avanzsált

A 19. század harmincas éveiben John Cook Bennett amerikai orvos úgy találta, hogy a paradicsomkészítmény hatása áldásos lehet egyes betegségek, sárgaság, hasmenés vagy székrekedés fennállta esetén. A ketchup receptjét és megjelenését is egy kicsit átalakítva paradicsomtablettákat kezdett el árulni: ekkoriban a paradicsom még sokkal inkább számított dísznövénynek, mint mindennaposan fogyasztott gyümölcsnek. (Igen, a paradicsomot bár zöldségként esszük, de rendszertanilag valóban gyümölcs.)

Mindenesetre a 19. században még kevesen voltak hajlandók paradicsomot enni: a kertészek azonban már ekkor kedvelték különleges külseje miatt, így gyakran ültették.

A paradicsomtabletta azonban mindent megváltoztatott, Bennettnek hamar sok követője lett, és a legkülönbözőbb típusú paradicsomtabletták versenyeztek egymással a piacon. A követők közt voltak sarlatánok is, akik vagy azt állították, hogy az ő tablettáik minden létező betegséget meggyógyítanak, vagy egyszerű hashajtót tettek a paradicsom helyett azokba. Amilyen gyorsan felívelt ezen készítmények piaca, olyan gyorsan feledésbe is merültek azok a sok kókler működése miatt.

Sokak kedvence, de nem a gyógyszerek közt keresve
Fotó: Hinterhaus Productions / Getty Images Hungary

Végül Heinz hozta formába

Ettől ugyanakkor még nem vesztettük el a ketchupot: jött ugyanis 1876 és Henry Heinz, aki ecettel, érett paradicsommal, barna cukorral, sóval, meg még egy csokornyi titkos fűszerrel kezdte el gyártani azt a szószt, amelyet ma is ismerünk ketchupként. Először a pittsburghiek ízlelhették meg az akkor még catsupnak keresztelt ételízesítőt, mely hamarosan meghódította az egész világot.

Habár ma nem gyógyszerként gondolunk rá, fogyasztásakor a paradicsomban rejtőző likopin hatását is kiaknázzuk – ezek a következők:

  • Antioxidánsként véd a gyulladásokkal szemben.
  • A prosztatadaganattal szemben védőhatása lehet.
  • Az Alzheimer- és a Parkinson-kór kezelésében is támogatást nyújthat.
  • Segíti a szív egészségét.
  • És még a férfiak termékenységére is jótékonyan hathat.

Persze azt ne feledd, hogy ha a maximumot akarod kihozni a paradicsom hatásából, hozzáadott cukor nélkül és frissen érdemes fogyasztanod magát a gyümölcsöt – de jóleső érzés tudni, hogy mindez a kincs megvan a ketchupban is, ugye?

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?

Világom

Változik a Nap „szívverése” – a Földön is érezni a hatását

A Nap belsejében folyamatos mozgás zajlik, de ennek intenzitása ciklikusan változik. A 11 éves ciklusoként egy aktívabb időszakot egy kevésbé aktív követ, ám az utóbbi két ciklus során valami elkezdett megváltoznil – ez pedig hatással van az „űridőjárásra” és a bolygónkra is.

Önidő

Indul a foci vb magyarok nélkül: 156 ezres miniállam is kivívta a részvételt

Ma kezdődik a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amelyet ezúttal három ország – az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada – közösen rendez. A magyar válogatott ugyan ismét lemaradt a tornáról, de így is bőven akadnak olyan történetek és újdonságok, amelyek különlegessé tehetik a következő heteket a futball szerelmeseinek.

Életem

Ekkora vám sújtja júliustól a temus csomagokat: minden, amit tudnod kell

Július 1-jétől új költséggel kell számolniuk azoknak, akik EU-n kívüli webáruházból, például Temuról, Sheinről vagy AliExpressről rendelnek: a 150 euró alatti csomagokra termékkategóriánkként 3 eurós vám kerül. Ha egy küldeményben többféle termék van, a 3 eurót termékkategóriánként kell megfizetni.

Világom

Riasztó képet fest Európa időjárása: végérvényesen eltolódhat a nyár

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Nyugat-Európában már május második felében olyan hőhullám érkezett, amely inkább a nyár közepét idézte. Május 21. és 30. között Franciaország nyugati részén, Angliában és Walesben a napi átlaghőmérséklet helyenként több mint 10 Celsius-fokkal haladta meg az ilyenkor szokásos értéket. Ilyet korábban nem tapasztalhattunk.

Testem

Fogyás nőként: miért nem elég kevesebbet enni?

A kalóriadeficit hozza el a fogyást, de önmagában közel sem elég a kívánt eredmény eléréséhez. Ezenfelül számolni kell azzal is, hogy a férfi és a női szervezet eltér, akár a testösszetételben, akár a hormonális működésben, ezekkel az eltéréseket pedig mindenképpen figyelembe kell venni.