Ma a krumplit mártogatod bele, egykor viszont gyógyszerként árusították ezt az ételízesítőt

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hasmenést, székrekedést és sárgaságot is gyógyítottak paradicsomtablettákkal: a ketchupot ma már nem az állítólagos gyógyhatása miatt fogyasztjuk.

Hamburger, hot dog vagy csak egy kis sült krumpli: legtöbbünk számára ezekhez szervesen hozzátartozik egy kis ketchup is, amelybe boldogan mártogatjuk a hasábburgonyát, vagy ízesítjük az ételt. Meglepő, de egykor gyógyszerként gondoltak a paradicsomkészítményre, melynek története régebbre nyúlik vissza, mint hinnéd.

A ketchup régen halból készült

A ketchup ősét ugyanis már az ókori Kínában készítették, igaz, ekkor a paradicsomhoz még nem volt semmi köze: halszószról beszélhetünk ebben az esetben. A kifejezetten sós szósz elkészítéséhez szójababot is felhasználtak, a végeredmény szaga pedig meglehetősen jellegzetes volt.

A 18. században aztán elindult az a folyamat, amely a ma ismert ketchup kialakulásához vezetett. Az emberek elkezdték szardellával és sörrel keverni a szószt, majd Angliába is eljutott a ketchup, ahol további változásokon ment át. Az első, a ma ismert ketchup receptjéhez hasonló változat 1812-ben került be egy receptkönyvbe.

A ketchup ízének ma már semmi köze a halhoz, de gyógyhatást sem tulajdonítunk neki
Fotó: Arx0nt / Getty Images Hungary

Aztán hatása miatt gyógyszerré avanzsált

A 19. század harmincas éveiben John Cook Bennett amerikai orvos úgy találta, hogy a paradicsomkészítmény hatása áldásos lehet egyes betegségek, sárgaság, hasmenés vagy székrekedés fennállta esetén. A ketchup receptjét és megjelenését is egy kicsit átalakítva paradicsomtablettákat kezdett el árulni: ekkoriban a paradicsom még sokkal inkább számított dísznövénynek, mint mindennaposan fogyasztott gyümölcsnek. (Igen, a paradicsomot bár zöldségként esszük, de rendszertanilag valóban gyümölcs.)

Mindenesetre a 19. században még kevesen voltak hajlandók paradicsomot enni: a kertészek azonban már ekkor kedvelték különleges külseje miatt, így gyakran ültették.

A paradicsomtabletta azonban mindent megváltoztatott, Bennettnek hamar sok követője lett, és a legkülönbözőbb típusú paradicsomtabletták versenyeztek egymással a piacon. A követők közt voltak sarlatánok is, akik vagy azt állították, hogy az ő tablettáik minden létező betegséget meggyógyítanak, vagy egyszerű hashajtót tettek a paradicsom helyett azokba. Amilyen gyorsan felívelt ezen készítmények piaca, olyan gyorsan feledésbe is merültek azok a sok kókler működése miatt.

Sokak kedvence, de nem a gyógyszerek közt keresve
Fotó: Hinterhaus Productions / Getty Images Hungary

Végül Heinz hozta formába

Ettől ugyanakkor még nem vesztettük el a ketchupot: jött ugyanis 1876 és Henry Heinz, aki ecettel, érett paradicsommal, barna cukorral, sóval, meg még egy csokornyi titkos fűszerrel kezdte el gyártani azt a szószt, amelyet ma is ismerünk ketchupként. Először a pittsburghiek ízlelhették meg az akkor még catsupnak keresztelt ételízesítőt, mely hamarosan meghódította az egész világot.

Habár ma nem gyógyszerként gondolunk rá, fogyasztásakor a paradicsomban rejtőző likopin hatását is kiaknázzuk – ezek a következők:

  • Antioxidánsként véd a gyulladásokkal szemben.
  • A prosztatadaganattal szemben védőhatása lehet.
  • Az Alzheimer- és a Parkinson-kór kezelésében is támogatást nyújthat.
  • Segíti a szív egészségét.
  • És még a férfiak termékenységére is jótékonyan hathat.

Persze azt ne feledd, hogy ha a maximumot akarod kihozni a paradicsom hatásából, hozzáadott cukor nélkül és frissen érdemes fogyasztanod magát a gyümölcsöt – de jóleső érzés tudni, hogy mindez a kincs megvan a ketchupban is, ugye?

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.