Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világ országainak mindössze 35 százalékának voltak ez idáig női vezetői, eredményeiket többek között ez is teszi figyelemre méltóvá. Akár államfőként, akár kormányfőként teljesítettek szolgálatot, megmutatták, hogy egy nő is képes átvenni az irányítást, és változást hozni nőtársai életében.
A nem örökletes női államfők és kormányfők listája azokat a női politikusokat tartalmazza, akik úgy jutottak a hatalom csúcsára, hogy nem megörökölték a tisztségüket, hanem választás útján kerültek oda akár a köztársaságokban, akár a monarchiákban a 20. és a 21. században. Tehát nem tartalmazza az uralkodónőket, a monarchikus államfők képviselőit (alkirályokat vagy kormányzókat), akik születési előjogok alapján uralkodnak, vagy kinevezés útján képviselik az uralkodók személyét. Eddig 93 országban került nő a legfőbb tisztségekbe.
Női vezetők rekordjai
Egészen fura belegondolni, hogy a világ első női elnöke 1940-ben foglalta el posztját: ő volt a Tuva Népköztársaság (megszűnt ázsiai állam) utolsó államfője, az első női miniszterelnököt pedig Ukrajnában ünnepelték a 20. század elején Jevhenyija Bos személyében (1917–1918). A legtöbb női államfőt San Marino (21), a legtöbb női miniszterelnököt pedig Norvégia számolja (5), de ebből egy személy háromszor ült a kormányfői székben. Az elnöki pozíciót a leghosszabb ideig az izlandi Vigdís Finnbogadóttir töltötte be, 16 évig, a legrövidebb ideig pedig a dél-afrikai Ivy Matsepe-Casaburri: mindössze 14 óráig.
Meglepő talán, de a 10 legnépesebb ország közül az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Mexikó és Nigéria még soha nem választott női vezetőt.
Női vezetők napjainkban
A 2022-es év elején 14 országot vezettek nők – ezekhez az év kezdete óta Honduras és az Egyesült Királyság is csatlakozott egy ideig, Olaszország pedig idén választotta meg első női miniszterelnökét. Annak ellenére, hogy az elmúlt években egyre több női vezető került az elnöki székbe, egyetlen olyan év sem volt eddig, amikor 18 országnál többet vezetett volna nő – ez kevesebb mint 10 százaléka az 193 ENSZ-tagállamnak.
A legtöbb női világvezető a 2020-as évben volt. Abban az évben a 195 országból 18 országot vezetett nő, ami a világ országainak mindössze 9 százalékát jelenti.
Pozitív példaként két északi országot mutatunk be, ahol nem félnek átadni a stafétát a nőknek.
Izland, a feminista ország
1980-ban, egy évvel Margaret Thatcher hatalomra kerülése után választották meg Izland első női elnökét, aki átírta a női vezetés történelemkönyvét. Vigdís Finnbogadóttir volt Izland negyedik elnöke, és az első demokratikusan megválasztott női államfő a világon.
Vigdís az 1975-ös Nemzetközi Nőévet követően kapott ösztönzést arra, hogy induljon az elnökválasztáson. Ekkor az izlandi nők 90 százaléka sztrájkba lépett, hogy demonstrálja, mennyire alulértékelt a nők munkája Izlandon. A nőmozgalom által nagymértékben felbátorodva Vigdís úgy döntött, hogy három férfi ellenfelével szemben indul az elnökválasztáson.
1980 nyarán Vigdís Finnbogadottir, egy elvált, egyedülálló anya elnyerte Izland miniszterelnöki tisztségét. Sok izlandi gyerek nőhetett fel úgy, hogy azt hitte, az elnöki tisztség női munka, mivel Vigdís Finnbogadottir 16 évig töltötte be ezt a szerepet. Ezekben az években Izland a „világ legfeministább országaként” vált ismertté.
Az első választási eredmények szorosak voltak, Vigdís a szavazatok 33,6 százalékát szerezte meg, és ezzel alig előzte meg a vetélytársak 32,1 százalékos eredményét. Még ha az izlandi lakosság szkeptikus is volt Vigdís vezetői képességeit illetően, nem kellett sok idő, hogy megváltoztassa a véleményét. Négy évvel később Vigdís ellenjelölt nélkül indult, nyolc évvel később, 1988-ban pedig a szavazatok 94 százalékát szerezte meg női ellenfelével szemben. Utolsó ciklusában ismét ellenfél nélkül indult, 1996-ban pedig úgy döntött, hogy nem indul az újraválasztásért.
1999-re Izland parlamenti képviselőinek több mint egyharmada nő volt. 2000-ben a szülői szabadság törvénye életbe lépett. Manapság minden gyermek születését követően 9 hónapig jár fizetett távollét a szülőknek: mind a ketten kapnak 3-3 hónapnyi fizetett szabadságot, ami nem átruházható, majd közösen kapnak még 3 hónapot, amit úgy osztanak el, ahogy szeretnének. Ez a törvény mindkét szülő életvezetésére hatással van: a nők a korábban tapasztaltnál hamarabb állnak munkába szülés után, a férfiak pedig a 3 hónapos szünet után több házimunkát vállalnak, illetve jobban bevonódnak a gyermekgondozásba.
Finnország: nők a politikában több mint 100 éve
Finnország volt az első európai ország, amely 1906-ban csatlakozott Ausztráliához és Új-Zélandhoz a női választójogok megteremtésében. A nők azonban már ezt megelőzően is élvezhették a szavazati jogot, mind a svéd, mind az orosz uralom alatt. Az 1906-os döntésben az volt az egyedülálló, hogy a nőknek is lehetőségük nyílt indulni a parlamenti posztokért, a világon elsőként.
Finnország első női köztársasági elnökének, Tarja Halonennek személye elég meglepő volt, amikor 1999-ben először bejelentette jelöltségét. A két férfi ellenfelét épphogy csak legyőző Tarja baloldali politikai álláspontja és szokatlan magánélete miatt rítt ki az akkori politikai vezetők közül. A finn közvélemény körében azonban gyorsan népszerűvé vált, és 2000 és 2012 között két teljes hivatali időszakot töltött be.
Finnország történelme három női miniszterelnököt számlál, az első két miniszterelnök ugyanakkor viszonylag rövid hivatali időt töltött ki, de Anneli Jäätteenmäki – az első miniszterelnöknő – 2003-as kormányában már ugyanannyi nő és férfi volt. Sanna Marin, Finnország jelenlegi és harmadik miniszterelnöke, a világ harmadik legfiatalabb vezetője, mindössze 34 évesen lépett 2019-ben hivatalba. Öt pártból álló kormánykoalícióját mind harmincas éveikben járó nők vezetik.
Az északi ország oktatási és szociális sikereihez hozzájárult, hogy elérte a fiatal nők nagyarányú belépését a munkaerőpiacra, azaz megváltoztatta az óvodai ellátásra vonatkozó szabályokat. 1973-ban új törvény honosította meg a „nappali anyukák” intézményét, akik saját gyermekük mellett másokéira is vigyáztak. Az ötfős gyerekcsoportok után a speciális képzésen részt vett „nappali anyuka” az önkormányzattól és a szülőktől is kapott fizetést. Később kiterjesztették a lehetőséget, hogy a szülők saját gyermeküket nevelhessék otthon, gyesen túli juttatással. Így az óvodaigény csökkent, 2000 táján a gyerekek EU-átlagnál kisebb hányada, 45 százaléka járt óvodába…
Mindezt kiegészítik még olyan intézkedések, mint az apasági gyes, az anyasági csomag (ezt a finnektől régiónkban a szlovénok vették át), és még számtalan megoldás, ami egyébként összefügg a népesség fogyásának megállításával és a szociális egyenlőséggel is.
