Konfetti, virsli, éjfélkor tűzijáték és pezsgő – idehaza ezek a szilveszter elengedhetetlen kellékei, a világ egyéb pontjain azonban más, olykor furcsának ható hagyományokkal ünneplik az év utolsó estéjét. A legkülönösebb szilveszteri szokásokból válogattunk néhányat.
Tányértörés a dánoknál
Dániában gyakran az étkészlet bánja az újév eljövetelét, szilvesztereste ugyanis az emberek hagyományosan a földhöz vágják és széttörik az erre a célra összegyűjtött, többnyire már nem használt tányérokat. A nagy tányértörésre általában rokonaik és barátaik ajtaja előtt kerül sor – a hiedelem szerint minél nagyobb halom széttört tányér halmozódik fel valakinek a küszöbe előtt, annál szerencsésebb lesz az illető a beköszöntő új évben. A dánoknál emellett hagyomány székekről leugrálni éjfélkor, ami az új évbe való átszökkenést jelképezi.
A nápolyiak az ablakon dobják ki a bútoraikat
Kicsit délebbre, Nápolyban ennél is bizarrabb tradíció dívik szilveszter éjszakáján: a délolaszok a lomtalanítás különös módját választva előszeretettel hajítják ki a régi, elhasznált bútordarabokat az ablakon, ezzel szimbolizálva a régi terhektől való megszabadulást és az újrakezdést.
Az olaszok emellett szívesen viselnek piros alsóneműt szilveszter éjjelén, mely a szerelmet és a termékenységet jelképezi, Velencében pedig tízezrek gyűlnek össze, hogy éjfélkor megcsókolják egymást a Szent Márk téren, ez ugyanis az egész elkövetkezendő évre szerencsét hoz a babona szerint.
A latin-amerikaiak is az alsóneműben hisznek
Az alsónemű színe a latin-amerikai kultúrában is fontosnak számít, ezért Mexikóban, Bolíviában és más országokban szintén ügyelnek rá a népek, milyen árnyalatban játszó bugyit húznak az év utolsó estéjén. A piros alsónemű az olaszokhoz hasonló jelentéssel bír, viselőjére reményei szerint rátalál a szerelem az új évben, a fehér a békét szimbolizálja, míg azok, akik sárga alsóneműben virrasztják át az éjszakát, azt szeretnék, ha tetemesebb pénz állna a házhoz.
A kerek dolgok kultusza
A Fülöp-szigetek lakói úgy hiszik, a kerek dolgok hoznak számukra szerencsét, bőséget és gazdagságot az új évben, ezért szilveszter éjszakáján igyekeznek minél több hasonló tárggyal körülvenni magukat, a pénzérméktől a szőlőszemekig.
12 szőlőszem – 12 harangkongás
Az említett szőlőszemek azonban a spanyoloknál élvezik a legnagyobb népszerűséget a szilveszteri időszakban: a hispán tradíció szerint éjfélkor a 12 harangkongás – amit napjainkban a tévé közvetít Madridból – mindegyikére egy-egy szőlőszemet kell a szájba venni, majd a harangozás befejeztével egyszerre lenyelni azokat.
Vannak, akik sikeresen teljesítik a feladatot, míg mások félbeharapják a szemeket, az egyik felet lenyelik, és csak a másikat tartják a szájukban a harangozás végéig, így szabadítva fel helyet odabent.
A szokás állítólag 1909-ből ered, amikor a katalán Alicante városában a szokásosnál jóval nagyobbra sikerült az éves szőlőtermés, és a gazdáknak trükkös módszereket kellett találniuk, hogyan adjanak túl a felhalmozódott óriási mennyiségű gyümölcsön.
Az észtek jól teletömik magukat
Észtországban nem csak karácsonykor, szilveszterkor is a kiadós lakomázásé a főszerep: hagyományaik szerint szilvesztereste hét, kilenc vagy tizenkét alkalommal kell étkezni, ezek ugyanis szerencsés számok, és jólétet, bőséget hoznak az új esztendőre. Egyesek úgy tartják, a számok szimbolikusan azt jelentik, hogy az illető, aki hétszer, kilencszer vagy tizenkétszer eszik, ennyi embernek megfelelő erővel és sikerrel fog bírni az új évben.
A skótok furcsa szilveszteri szokása az ajtóban kezdődik
A skótok szintén a küszöbnek tulajdonítanak nagy jelentőséget, úgy hiszik, az egész elkövetkezendő éved alapvetően befolyásolja, hogy éjfél után ki lépi át először a házad, lakásod bejáratát. Ha egy magas, sötét hajú férfi az illető, aki ajándékokat is hoz – például kenyeret vagy whiskyt –, garantált, hogy sikeres és szerencsés leszel az új évben, a szőke vendégektől azonban érdemes óvakodni.
A törökök sóval hintik a ház bejáratát
Egy újabb nép fiai, akik a küszöbre esküdnek: Törökországban az emberek a hagyomány szerint éjfélkor sóval szórják meg és gránátalmákat helyeznek el a bejárati ajtók küszöbén, előbbi ugyanis békét és bőséget hoz számukra, míg utóbbit az anyagi sikerekkel kapcsolják össze. Az örök rivális görögök inkább a hagymát választják, és nem a küszöbre teszik, hanem az ajtóra magára akasztják fel, ez a növény ugyanis az újjászületést és a gyarapodást jelképezi náluk.
108 harangszó Japánban
A japánok a nyugati kultúrákhoz hasonlóan december 31-én ünneplik szilveszter estéjét. és másnap az új év kezdetét, azonban nem elégszenek meg 12 harangkongással: a buddhista hagyomány szerint éjfélkor a templomok 108-szor kongatják meg a harangjaikat, mely szám a 108 emberi bűnt szimbolizálja.
A harangszó kiűzi a bűnöket az emberekből
és garantálja, hogy megtisztulva léphessenek át a következő esztendőbe.
Elégetik a régi fotókat Ecuadorban
Ecuadorban a népek gyakran papírral kibélelt madárijesztőket égetnek szilveszter éjfélkor, mivel úgy tartják, ezzel elégetik az elmúlt 365 napban történt bajokat, szerencsétlenségeket és nem viszik át őket az új évre. Hasonlóan, régi fényképeket is gyakran elégetnek a dél-amerikai ország lakói, melyek azokat a rossz emlékeket jelképezik, amiket az óévvel együtt maguk mögött hagynának.
