Ha a kilencvenes évek gyermeke vagy, te is emlékszel erre a kártyára

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Telefonkártya, nem SIM-kártya: a két dolog nem is lehetne eltérőbb egymástól. Ha a kilencvenes évek gyermeke vagy, biztosan használtál ilyesmit utcai fülkékben, hogy végre ne hallja apa meg anya, miről beszélsz telefonon…

A tantusz már a régmúlté, ahogyan nagyjából az utcai nyilvános telefonkészülékek is. Volt azonban, nem is olyan régen, egy olyan tárgy, amely szinte forradalmasította azt, ahogyan ezeket a készülékeket használtuk, egyben gyűjtői darabbá is vált. Igen, a telefonkártyáról van szó!

Erre volt jó a telefonkártya

A mobiltelefonok világa előtt előfordulhatott, hogy az utcáról kellett telefonálnod, de természetesen onnan nem volt mivel. Ezt az igényt akkoriban a nyilvános telefonfülkék elégítették ki, felszerelve vaskos telefonkönyvekkel. Ezek használatához természetesen megfelelő mennyiségben kellett rendelkezned a telefonkészülék elfogadta érmékkel – vagy későbbi hősünkkel, a telefonkártyával!

Ez egy olvasható csippel felszerelt kártya volt, amely tulajdonképpen a feltöltőkártyák megfelelőjeként működött: addig beszélhettél, amíg volt rajta egység, avagy forint.

Mivel akkoriban az átlagembernek vajmi kevés fogalma volt még a csipek működéséről, igyekeztünk meghekkelni a kártyákat, hátha sikerül kihoznunk belőlük többet is, mint a maximum. Ezt persze akkor tette meg az ember, ha már csak csekély érték volt rajtuk: nekem rémlik a celluxszal leragasztós és az átlátszó körömlakkal lekenős trükk is, de valószínűleg egyik sem működött, mivel nem emlékszem arra, hogy sikerült volna szert tennem egy örökké tartó telefonkártyára valaha is…

 

Fénykorukban rengeteg fogyott belőlük

A plasztiklapok a kilencvenes években jelentek meg, majd ahogyan ellepték az országot a kártyás telefonok, lassan ezek forgalma is óriás méretet öltött. Hamar rájött a gyártó Matáv arra is, hogy gyűjtőket is megcélozhat a kártyákkal: voltak különleges sorozatok, egyes jeles napokra kiadott darabok, saját szolgáltatásaikat népszerűsítő dizájnnal készített plasztikok és hirdetőknek eladott felülettel forgalmazott telefonkártyák is.

Idézőjel ikon

Kezdetben még bizonyos számú egységet, majd később bizonyos pénzösszeget lehetett ezekről lebeszélni:

vészhelyzet mellett arra is alkalmasak voltak, hogy ha úgy szerettünk volna beszélgetni valakivel, hogy nem hallgatja végig azt az egész család meg még esetleg az ikervonalunk is, akkor lecammogtunk egy fülkéhez, és szabadabban beszélhettünk.

A mobiltelefonok azonban átvették helyüket

A telefonkártyáknak a gyűjtők szívében máig van helye, a gyártásban azonban 2009-ben véget ért történetük. Korábban a Matáv utódjának, a T-Comnak, majd a Telekomnak a honlapján katalógus is megtalálható volt az összes kiadott kártyadizájnnal, mára ennek azonban se híre, se hamva. Ahogyan a mobiltelefonok átvették az utcai készülékek helyét, úgy koptak ki a használatból a telefonkártyák is, hiszen a gyűjtői érték kevés volt életben tartásukhoz. Aki valaha telefonált velük vagy gyűjtötte őket, biztosan nem felejti el ezt a korszakot.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?

Világom

Változik a Nap „szívverése” – a Földön is érezni a hatását

A Nap belsejében folyamatos mozgás zajlik, de ennek intenzitása ciklikusan változik. A 11 éves ciklusoként egy aktívabb időszakot egy kevésbé aktív követ, ám az utóbbi két ciklus során valami elkezdett megváltoznil – ez pedig hatással van az „űridőjárásra” és a bolygónkra is.