Ha a kilencvenes évek gyermeke vagy, te is emlékszel erre a kártyára

Olvasási idő kb. 2 perc

Telefonkártya, nem SIM-kártya: a két dolog nem is lehetne eltérőbb egymástól. Ha a kilencvenes évek gyermeke vagy, biztosan használtál ilyesmit utcai fülkékben, hogy végre ne hallja apa meg anya, miről beszélsz telefonon…

A tantusz már a régmúlté, ahogyan nagyjából az utcai nyilvános telefonkészülékek is. Volt azonban, nem is olyan régen, egy olyan tárgy, amely szinte forradalmasította azt, ahogyan ezeket a készülékeket használtuk, egyben gyűjtői darabbá is vált. Igen, a telefonkártyáról van szó!

Erre volt jó a telefonkártya

A mobiltelefonok világa előtt előfordulhatott, hogy az utcáról kellett telefonálnod, de természetesen onnan nem volt mivel. Ezt az igényt akkoriban a nyilvános telefonfülkék elégítették ki, felszerelve vaskos telefonkönyvekkel. Ezek használatához természetesen megfelelő mennyiségben kellett rendelkezned a telefonkészülék elfogadta érmékkel – vagy későbbi hősünkkel, a telefonkártyával!

Ez egy olvasható csippel felszerelt kártya volt, amely tulajdonképpen a feltöltőkártyák megfelelőjeként működött: addig beszélhettél, amíg volt rajta egység, avagy forint.

Mivel akkoriban az átlagembernek vajmi kevés fogalma volt még a csipek működéséről, igyekeztünk meghekkelni a kártyákat, hátha sikerül kihoznunk belőlük többet is, mint a maximum. Ezt persze akkor tette meg az ember, ha már csak csekély érték volt rajtuk: nekem rémlik a celluxszal leragasztós és az átlátszó körömlakkal lekenős trükk is, de valószínűleg egyik sem működött, mivel nem emlékszem arra, hogy sikerült volna szert tennem egy örökké tartó telefonkártyára valaha is…

 

Fénykorukban rengeteg fogyott belőlük

A plasztiklapok a kilencvenes években jelentek meg, majd ahogyan ellepték az országot a kártyás telefonok, lassan ezek forgalma is óriás méretet öltött. Hamar rájött a gyártó Matáv arra is, hogy gyűjtőket is megcélozhat a kártyákkal: voltak különleges sorozatok, egyes jeles napokra kiadott darabok, saját szolgáltatásaikat népszerűsítő dizájnnal készített plasztikok és hirdetőknek eladott felülettel forgalmazott telefonkártyák is.

Idézőjel ikon

Kezdetben még bizonyos számú egységet, majd később bizonyos pénzösszeget lehetett ezekről lebeszélni:

vészhelyzet mellett arra is alkalmasak voltak, hogy ha úgy szerettünk volna beszélgetni valakivel, hogy nem hallgatja végig azt az egész család meg még esetleg az ikervonalunk is, akkor lecammogtunk egy fülkéhez, és szabadabban beszélhettünk.

A mobiltelefonok azonban átvették helyüket

A telefonkártyáknak a gyűjtők szívében máig van helye, a gyártásban azonban 2009-ben véget ért történetük. Korábban a Matáv utódjának, a T-Comnak, majd a Telekomnak a honlapján katalógus is megtalálható volt az összes kiadott kártyadizájnnal, mára ennek azonban se híre, se hamva. Ahogyan a mobiltelefonok átvették az utcai készülékek helyét, úgy koptak ki a használatból a telefonkártyák is, hiszen a gyűjtői érték kevés volt életben tartásukhoz. Aki valaha telefonált velük vagy gyűjtötte őket, biztosan nem felejti el ezt a korszakot.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.