Betegsége miatt rejtegették a világ elől II. Erzsébet nagybátyját, János herceget

Olvasási idő kb. 4 perc

A brit királyi család történelme több sötét titkot is rejt: közéjük tartozik a gyakran elveszett hercegnek nevezett János királyi herceg – II. Erzsébet királynő nagybátyja – élete, akit az uralkodócsalád a betegsége miatt teljesen elrejtett a külvilág elől, és csak korai halálát követően derült fény tragikus sorsára.

4 éves korában derült fény a súlyos betegségre

János Károly Ferenc 1905. július 12-én látta meg a napvilágot a Sandringham-birtokon, Norfolk megyében György walesi herceg (a későbbi V. György király) és Teck Mária királyné hatodik, legifjabb gyermekeként – később két bátyja, VIII. Eduárd és VI. György is Nagy-Britannia trónjára léphetett, utóbbi volt II. Erzsébet királynő édesapja. János herceg első évei felhőtlen boldogságban teltek, ideje nagy részét Sandringhamben töltötte, ahol egy dada gondoskodott róla és idősebb testvéreiről; a beszámolók szerint a fiú barátságos, szerény természete mindenkit elbűvölt, II. Miklós orosz cár – V. György unokatestvére – is lelkendezve írt naplójában a brit királyi gyerekek kedvességéről.

János édesanyja és nővére, Mária hercegnő társaságában
Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary

János élete azonban 4 éves korában váratlan fordulatot vett, amikor az ifjú hercegnél súlyos epilepsziás rohamok jelentkeztek, emellett az orvosok szellemi visszamaradottságot állapítottak meg nála, melyet tünetei alapján – tanulási nehézségek, kommunikációs zavarok, viselkedési problémák – a mai történészek többsége autizmusként diagnosztizál. A fiú testvéreivel ellentétben képtelen volt „helyesen viselkedni”, látványos „furcsaságaival” gyakran megbotránkoztatta a családot, emiatt – illetve az epilepsziát övező korabeli előítéletek, stigmák hatására – szülei úgy döntöttek, igyekeznek minél jobban kivonni őt a nyilvánosságból, nehogy kiderüljön, a királyi vér nem tökéletes.

A családfáról is kitörölték a nevét

A herceg édesapja 1911-es koronázási ünnepségén sem lehetett jelen, a szülők ugyanis féltek, hogy a hatalmas felfordulás, zaj és tömeg rossz hatással lenne Jánosra, másrészt a királyi család imidzsét és tekintélyét féltették egy esetleges kellemetlen incidenstől. Jánost a sandringhami birtokra „száműzték”, ahol a királyi dada, Charlotte Brill, becenevén Lala gondos, odaadó felügyelete alatt élt; a kisfiú szoros, meghitt kapcsolatot alakított ki nevelőnőjével, aki csecsemőkorától kezdve gondozta őt és testvéreit, miközben családtagjaitól gondosan elszeparálva élt és nevelkedett.

János 8 éves koráig még formális oktatást kapott, ezután azonban szülei abbahagyták a taníttatását, bár egy házitanító alkalmanként továbbra is meglátogatta őt a birtok számára elkülönített füves részén, az úgynevezett Wood Farmon. A visszaemlékezések szerint „az elveszett herceg” gyakran játszott a környékbeli gyerekekkel – kedvenc játszótársa egy sandringhami lovaglómester unokahúga volt –, és szívesen kertészkedett, nagyanyja utasítására később egy saját kertet rendezett be számára a birtok személyzete, ahol kedvére hódolhatott kedvenc hobbijának. Számos könyve és játéka volt, köztük egy pedálos autó és egy kisvonat, segítség nélkül biciklizett, sőt, szívesen lovagolt is.

János herceg az 1910-es években
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

Családtagjai időnként meglátogatták Jánost, a nyilvánosság elől azonban gondosan igyekeztek titkolni az állapotát, sőt, szinte még a létezését is – a közvélemény szemében az uralkodónak nem hat, csupán öt gyereke volt, János neve még évtizedekkel később sem szerepelt a Windsor-ház hivatalos családfáján. A rejtegetett herceg állapota eközben fokozatosan súlyosbodott, az orvosok egyöntetűen úgy vélték, nem éri meg a felnőttkort; élete utolsó két évében János már annyira beteg volt, hogy teljes magányban élt a Wood Farmon, testvéreit eltiltották a látogatásától, a szülők figyelmét pedig jobban lekötötte az időközben kitört első világháború.

Bátyja szerint megkönnyebbülés volt János halála

János herceget végül 13 éves korában, 1919. január 18-án hajnalban érte a halál agyvérzés következtében; legidősebb bátyját, a későbbi VIII. Eduárdot nem rázta meg a fiú halála, sőt, megkönnyebbült a hír hallatán, szeretőjének küldött levelében azt írta, az egész család régóta ezért imádkozott. Eduárd, aki éppen Németországban állomásozó brit csapatokat látogatott meg, ürügyként kívánta felhasználni öccse halálát, hogy idő előtt hazamehessen szeretőjéhez, Freda Dudley Wardhoz, édesapja azonban keresztülhúzta a számításait, a walesi herceg nem lehetett ott János temetésén, sőt, azt sem tudta, melyik napon rendezik a gyászszertartást.

János és öt testvére 1910 körül
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

A herceg édesanyját, Mária királynét – aki gyakran meglátogatta őt a Wood Farmon – ellenben mélyen megrendítette a fiú korai halála, levelei tanúsága szerint abban a tudatban keresett vigaszt, hogy János számára is áldás volt a korai halál, mely megkímélte őt további szenvedésektől. A herceget a sandringhami Mária Magdolna-templom kertjében helyezték örök nyugalomra – ugyan a szertartás magánjellegű volt, a birtok szinte összes lakója és rengeteg környékbeli is megjelent, hogy végső búcsút vegyen a kedves, barátságos és mindnyájuk által szeretett fiútól. A szélesebb nyilvánosság csak ezt követően értesült János betegségéről és tragikus sorsáról.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.