Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hogyan válasszunk illatot? Kell-e nekünk echte magyar parfüm? És miért tör elő az összes emlékünk egy rég nem érzett illat hatására? Interjúnkban a feltörekvő magyar parfümőr Bálint Csabával keressük a válaszokat.
A vajdasági Magyarkanizsán élsz, ahol korábban senki se foglalkozott illatokkal. Hogyan lett belőled éppen parfümőr?
Amióta az eszemet tudom, két dolog érdekelt: a parfümök világa és az autó-formatervezés. Kisgyerekként napi téma volt a rokonaim között a Chanel Nr. 5, az Opium, a Shalimar, vagy a Bourjois Soir de Paris. Őrzöm édesanyám parfümös üvegcséit. Tizenévesen, a délszláv háború idején átjártam a Szeged Nagyáruházba, hogy miniparfümöket vegyek, később közüzemi számlákat kézbesítettem, hogy vintage parfümöket vehessek magamnak. Később összespóroltam a pénzt, hogy Minya Viktória mesterparfümőrnél tanulhassak Párizsban. Viki arra biztatott, hogy próbáljak meg bejutni a Grasse-i Parfüm Intézet hallgatói közé. Bár nem vettek fel az akkoriban gyenge nyelvtudásom miatt, de azért pofátlan módon előrántottam a zsűrinek egy általam kreált parfümöt. Nem díjazták a partizánakcióm. Mégis továbbfejlesztettem, ebből született meg a legelső és legsikeresebb illatom.
Szinte mindenkinek gondot okoz, hogyan találjon rá a saját illatára. Te mit ajánlasz?
Fordítsuk meg: hogyan ne! Ne az alapján döntsünk, hogy milyen parfümöt használ a szomszédasszony vagy a kollegina, mert nem biztos, hogy az az illat passzol a mi bőrkémiánkhoz is. Egyszerre ne teszteljünk többet három-négy illatnál, hiszen a tizedik gyorsan kifújkált parfüm esetében már fárad az orr és az agy, és könnyen elsikkadhat egy amúgy gyönyörű illat a nagy rengetegben. Én attól is óva intenék mindenkit, hogy kizárólag a nagyon felkapott parfümök között válogasson, hiszen rengeteg kiváló és nagyon baráti árú illat létezik a polcokon. A nyitottság a jelszó: járjunk érdeklődő orral, és szagoljunk meg szinte mindent!
A nők nyugodtan próbáljanak ki férfiparfümöket is, hiszen lehet, hogy remekül muzsikál a bőrükkel egy férfiillat.
Ha eddig nem tettük meg, keressünk fel niche parfümériákat, ahol egészen biztosan készségesen mutatnak csodásabbnál csodásabb illatokat. Készüljünk fel arra a meglepetésre, hogy a niche illatok sokkal összetettebbek a mainstream társaikhoz képest. Testesebbek, mélyebbek, meghökkentőbbek. Egyszerűen hangosabbak, több szót kérnek maguknak – és ettől nagyon izgalmas a kézműves parfümvilág.
Papíron kezdjük el a tesztelést, mivel a tesztercsíknak nincs vérkeringése és folyamatos hőkibocsátása, az illatmolekulák nem tudnak olyan sebességgel leszakadozni-illatozni, mint azt bőrünk melegének hatására teszik. A tesztercsíkra kifújva adjunk időt az illatnak, hogy elillanjon az alkohol, megmutassa magát az illat fejrésze és szívrésze.
Azt szoktam mondani, talán a legjobb illatok velejárója, hogy túl kell élni az első 5-10 percet, hogy feltáruljon előttünk a csoda.
Ekkor jöhet a bőrpróba, hasonló odafigyeléssel, kivárással. Sétáljunk egyet, vagy akár halasszuk is el a döntést másnapig. Hozzáteszem, nagyon sok ember van, aki sosem találja meg a saját szignatúraillatát, pedig rajta van az ügyön. És sokan vagyunk úgy, hogy amelyik illatért megőrültünk tíz évvel ezelőtt, azt manapság már nem tudjuk magunkra fújni. A szignatúraillat pontosan olyan, mint a nagy Ő, zsigerből kell érezni. Ha megillatozod, és felkiáltasz, hogy igen, ezt kerestem, erre vártam egész életemben, akkor egészen biztosan megtaláltad a szignatúraillatod.
Tavaly több, Magyarországhoz kötődő parfümöt is megalkottál. Valóban szükség van egy magyar illatú parfümre?
A parfüm nemcsak formanyelv, hanem alkalmazott művészet, ennélfogva bármit megfogalmazhat. Új és sajátos szemszög, ha az illatokkal adunk vissza egy országot. Milyen is lehet a magyar néplélek, a magyar táj illata. Az volt a szándékom, hogy képesek legyenek ezek a parfümök szülőföldünkön érezhető illatokat eszünkbe juttatni. Kerültem a közhelyeket, például nem használtam paprikát. A visszajelzések alapján sikerült palackba zárnom például a magyar rét illatát eső után, vagy a matyó máriás lányok tisztaságát és ruhájuk fehérségét a templomba menet. Egy ilyen megbízás jutalomjáték egy parfümőr számára. Több neves parfümőr elődömet is megihlették a magyar illatok, a magyar származású izraeli Judith Müller a kétezres években alkotta meg a Hungarian Rhapsody No. 5 illatát, de olyanok is hozzányúltak már a témához, akiknek semmi köze nincs az országhoz, ilyen például Fragonard Eau de Hongrie parfümje. Estig sorolhatnám, hogy mely országoknak van már illatuk. Hihetetlenül népszerű például a L’Artisan Dzonghka parfüme, ami Bhutánt fogalmazta meg, Szardínia illatait mutatja meg a Sandaglia parfümház, és maga a Chanel is hozzányúlt a témához, a Cuir de Russie illat Mick Jagger nagy kedvence.
Miért nincs Magyarországon akkora kultusza az illatoknak, mint akár Közel-Keleten vagy Távol-Keleten?
Az arab kultúrkör kifejezetten illatfüggő, ők alkották meg az orientális illatokat. Rengeteg nemes és természetes alapanyagot használnak, ilyen például az oudh, az ámbra és mósusz. A férfiak rendszeresen ápolják illatolajokkal a testüket és a szakállukat is, apáról fiúra száll a parfümkészítés hagyománya. A füstölő rituális áldozati szer volt a hindu és a buddhista kultúrkörben: temetéseken, körmeneteken és esküvőkön égettek és égetnek illatos szantál- vagy virágrudacskákat. A japán kultúrában kodo, azaz az„ illat útja” névvel illetik a rendkívül hosszadalmas és bonyolult füstölőszertartást. Ugyanakkor védem a mundér becsületét, hiszen Magyarország az egyetlen, ahol egy nagybetűs ünnepen parfümmel locsolják a férfiak a nőket, ráadásul a legelső alkoholos alapanyagú parfümöt egy magyar kötődésű királyné, Piast Erzsébet parancsára alkották.
A második világháború előtt virágzott nálunk a parfümipar, majd a világháború alatt és után megszűntek a magyar illatlaboratóriumok, külföldről pedig sem parfüm, sem alapanyag nem juthatott az országba.
A kommunizmus hitvallása szerint a parfüm osztályidegen egy jó munkásasszonytól, ugyanakkor ezt nem így gondolták a nők. Emlékezzünk csak arra, hogy nagyanyáink Amo szappant dugdostak a ruháik közé!
Szinte minden piperepolcon volt egy faragott fatokba rejtett bulgár rózsaolaj, és rengetegen imádták a Krasznaja Moszkvát, amely nem mellesleg egy francia parfümőr 1800-as évekbeli alkotása. A nagy Jugoszláviában például a nők Revlon Charlie-t vagy Moshus olajat, a férfiak Brioni after shave-et vagy Pino Silvestre zöld toboz alakú illatát viselték.
Ha már itt tartunk: miért van az, hogy egy-egy illat rég elfeledett emlékeket is azonnal elő képes csalni?
A szaglás olyan ősi, ösztönös szupererőnk, amit sajnos „sikeresen” leépítettünk az utóbbi évszázadokban. Gondoljunk csak arra, mi történik, amikor megérezzük édesanyánk illatát, vagy az utcán szembetalálkozunk a régi nagy szerelmünk parfümjével! Azonnal elindul az időutazás. A szaglás az agy limbikus rendszerében kezd működni. Egyedül a szaglószervekből érkező információk haladnak át a limbikus területeken, a látás, hallás és tapintás által kiváltott ingerületek már más agyi területeket hoznak működésbe.
Rengeteg kutatással bizonyították már, hogy a szaglás csalja elő legintenzívebben az emlékeket, és ezek általában nosztalgikus lelkiállapotot okoznak.
Nem véletlen, hogy a legtöbb illóolaj is képes javítani a hangulaton, és szorongáscsökkentő hatású. Hány meg hány filmben láttuk már, hogy a férfi elhunyt kedvese sáljába temeti arcát, hogy lelkileg a lehető legközelebb kerülhessen hiányzó szerettéhez! Ugye egyértelmű, hogy az illat fájdalomcsillapító és hangulatemelő varázsszer?
Számodra mit árul el az illata a viselőjéről?
Folyamatosan szaglászok, leginkább az érdekel, hogy milyen harmóniában van a bőr kémiájával az adott illat. Ugyanis minden illat másképp működik minden egyes emberen. Éppen ezért a kreátorok sosem beszélnek női vagy férfiillatról, hiszen például egy fehér virágos, nőiesnek tartott kompozíció is brutál jó tud lenni egy férfin. Ez egy játék, amit érdemes játszani, érdemes kitolni a határokat, vagy akár el is feledkezni róla!
A bőrkémia miatt tetszeni tud a legközhelyesebb divatparfüm is: jól, újszerűen tud hatni egyes személyeken.
Habitusomból fakadóan kerülöm a minősítgetéseket, sose tudnék lesajnálni valakit kizárólag amiatt, mert tucatparfümöt használ. Sokan kérdezik, melyik illat zavar. Egyik sem. Arcizmom se rándul, ha például izzadságszagot vagy macskapisiszagot érzek, hiszen ezek is illatok, összetevők elegyei. Akár a hegedülés vagy a nyelvtanulás, az olfaktív memória is tanulható, fejleszthető. Gyakorolni kell, és rengeteget kísérletezni, ami annyit jelent, hogy fedezzünk fel minél több illatot, és próbáljuk meg kitalálni az összetevőit.
Min dolgozol jelenleg?
Ez még titok, ideális esetben ősszel minden kiderül. 2021-ben alkottam meg felkérésre a Pécsi Szimfonikusok két illatát, ami életem egyik legnagyobb kalandja és legnemesebb feladata volt. Annyit elárulhatok, ahogy szinte minden kreációmból, úgy a következő parfümök némelyikéből sem hiányozhat a tubarózsa, az egyik legkedvesebb illatösszetevőm.
Milyen illatot használsz mostanában?
Csakis a saját kreációimat. Ez egyúttal folyamat, vizsgálom a teljes lecsengését, hatósugarát, hiányosságait. Hogyan fejlesszem tovább, mit kell kivenni vagy hozzáadni, csökkenteni vagy növelni. Évek óta nem volt a bőrömön idegen márka illata.
A CIKK SZERZŐJÉRŐL
Beszterczey Judit újságíró, illatszakértő. Gyerekkora óta mindent megszagol, ami a környezetében van. 10 éve foglalkozik illattanácsadással, meggyőződése, hogy a parfüm egyszerre művészet és mese.
