Csak egyvalami rosszabb a zsírnál a szívednek, mégis mindennap eszel belőle

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Szeretnéd megőrizni a szíved egészségét? Fogyassz minél több természetes, növényi alapú táplálékot és minél kevesebb feldolgozott ételt – ezt már mindannyian tudjuk. Ám arról nem volt tudomásunk, hogy az oldalszalonnánál is akad rettenetesebb étel a szívünk számára, ami ráadásul nem is zsíros, és még csak nem is állati eredetű. Már mutatjuk is a mai nap sötét hírét, ami után jó eséllyel ellenségként fogsz tekinteni kedvenc, reggeli kakaós csigádra.

A szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokoknak számítanak világszerte, ezért különösen fontos az életmódot úgy alakítani, hogy az ember megőrizhesse keringési rendszere egészségét. A rendszeres testmozgás, a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás kerülése mellett a tudatos étrend is fontos eleme a védekezésnek.

A szénhidrát ugyan nem ősellenség, ahogy a zsír sem, és igenis helye van a fogyókúrában és az egészséges életmódban is. Mindössze a mértéket, a minőséget és az időzítést kell tudnunk, de azt tényleg tegnaptól, mert egyre több olyan dolgot derít ki a tudomány, amik arra sarkallnak, hogy tényleg csak alkalomszerűen fogyasszuk bűnös fogásainkat.

Sokan alábecsülik a helyes táplálkozás szerepét a szív és az érrendszer egészséges működésének megőrzésében – mondja dr. Ron Blankstein, a bostoni Brigham and Women’s Hospital munkatársa. Gyakori az a tévhit, hogy ha valaki nem küzd szívproblémákkal és túlsúllyal, bármit ehet, odafigyelés nélkül, holott a megfelelő étrend az ő számukra is elengedhetetlen.

A szénhidrátok rosszabbak lehetnek a szív egészségére, mint a zsír

A kutatók azt mondják, hogy a szénhidrátok „károsabb hatással” vannak a szív- és érrendszeri kockázati tényezőkre, mint a zsír. Meglepő tanácsokat adnak gyümölcsökkel és zöldségekkel kapcsolatban is.

Nem a zsírok a legrosszabbak
Fotó: Rattankun Thongbun / Getty Images Hungary

A tanulmány 18 ország 125 000 emberének étkezési szokásait vizsgálta. A kutatók úgy találták, hogy a szénhidrátok, nem pedig a zsírok vannak „a legkedvezőtlenebb hatással a szív- és érrendszeri kockázati tényezőkre”. A projekt különböző gazdasági és földrajzi területekről származó embereket vizsgált. Az adatokat 10 éves időszakra, 2003–2013-ra gyűjtötték.

De akkor mit kellene enni?

A kutatók szerint semmi sem tilos, csak együnk egy kicsit okosabban, mert az ideális étrend nagyjából 50-55 százalék szénhidrátból és 35 százalék zsírból áll.

A zsír típusát is fontos figyelembe venni – teszik hozzá a szakemberek. 

Az egyszeresen telítetlen zsírok, mint amilyenek az olívaolajban, a diófélékben és az avokádóban találhatók, jótékony tulajdonságokkal rendelkeznek. Eközben a telített zsírok, amelyek gyakran megtalálhatók a vörös húsban, semleges hatással vannak a szív- és érrendszeri egészségre.

De ez a tanulmány sem szentírás, akadtak korlátai

A szerzők azt írták, hogy sok alacsony jövedelmű területen a szénhidrátok – például a rizs, a bab és a kenyér – a leggyakrabban használt alapanyagok.

„Az alacsony zsírtartalmú diéták népszerűsítésére irányuló jelenlegi figyelem nem veszi számításba azt a tényt, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban a legtöbb ember étrendje nagyon magas szénhidráttartalmú, ami úgy tűnik, hogy összefüggésben áll a rosszabb egészségügyi eredményekkel” – figyelmeztetett Mahshid Dehghan, a téma kanadai szakértője egy sajtóközleményben, utalva arra, hogy a szegénység más módon is károsíthatja a szív egészségét, ami kissé befolyásolhatta a felmérés végeredményét.

Fotó: zf L / Getty Images Hungary

„Az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ahol a diéták néha több mint 65 százalékban szénhidrátból állnak, az irányelveknek a szénhidrátbevitel csökkentésére kell összpontosítaniuk a figyelmet a zsírok csökkentésére való összpontosítás helyett” – tette hozzá Dehghan.

A zsírokhoz hasonlóan a szénhidrátok fajtái és minősége is változhat, attól függően, hogy mi áll rendelkezésre. A teljes kiőrlésű gabonák egészségesebbek, mint az olyan magasan feldolgozott termékek, mint a fehér kenyér és a tészta. 

Idézőjel ikon

„Az adatok logikusak, különösen a szerzők megjegyzésének fényében, miszerint a felmérést olyan területeken végezték, ahol alacsony a szénhidrátminőség.

Itt a szénhidrátforrások a cukrot, a sült ételeket és a finomított gabonából készült ételeket jelentik” – hívta fel a figyelmet egy fontos részletre Kristin Kirkpatrick dietetikus.

Idézőjel ikon

„Szívesen láttam volna, hogy az adatok megváltoznak-e, ha csak jó minőségű szénhidrátforrásokat nézünk, mint például a kevéssé feldolgozott gabonák, babfélék és keményítőtartalmú zöldségek”

– tette hozzá.

Lehet a kedvenc kakaós csigád is halálos?

Nyilván hetente egy adag a megfelelő, egészséges táplálkozás mellett még nem okoz problémákat, de arányaiban magas cukor- és magas szénhidráttartalma miatt bizony hosszú távon elhízáshoz vezet, ha két nagy karikával kezded a napot, ez pedig nagyon ártalmas a szívedre nézve. Egy átlagos darab közel 500 kalóriát tartalmaz, ami a napi ajánlott kalóriád negyede-ötöde, ráadásul 60 gramm szénhidrátot, vagyis kettő darabbal már arányaiban túlléped az egy napra ajánlott, egészséges szénhidrátmennyiséget.

Nagy mennyiségben tehát nem tesz jót, de naná, hogy ehetsz belőle, az egészséges étrendbe bele kell férnie egy-egy darabnak, ám a legjobb, ha desszertként tekintesz rá, és azokon a napokon, ha ezzel kezded a reggelt, inkább egy csirkesalátával zárod a napot.

Létezik túl sok a gyümölcsökből?

A zsírokra és szénhidrátokra vonatkozó ajánlásokon túl a PURE tanulmány más kutatói talán meglepőbb módon úgy találták, hogy ha gyümölcsről és zöldségről van szó, akkor tényleg létezik a „túl sok a jóból” szabálya. Természetesen ez akkor érvényes, ha ezek miatt más szénhidrát és zsír kimarad napi étrendünkből. A kutatók azt javasolják, hogy naponta optimálisan három-négy adagot együnk belőlük.

Idézőjel ikon

„A gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek szemszögéből arra a tényre kell összpontosítanunk, hogy a legtöbben még ezeket a minimumkövetelményeket sem érik el”

– mondta Kirkpatrick, felhívva a figyelmet arra, hogy azért nagyon ritka a gyümölcsök túladagolása más hasznos alapanyagok rovására. „Az üzenet talán nem az kellene, hogy legyen, hogy kevesebbet együnk ezekből, hanem inkább az, hogy próbálj meg minden étkezéshez egy gyümölcsöt vagy zöldséget megenni” – fűzte hozzá. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.